„A jövő itt van, csak nem egyenletes az eloszlása” – mondta (nagy valószínűséggel) William Gibson kiberpunk sci-fi író. Az egyenlőtlen eloszlás pedig olyan szinergiákat inspirálhat, amelyekre korábban nem tettünk volna komolyabb összeget.
Igencsak aprónak sejthettük például az űrkutatás és az élettudományok közös halmazát. Viszont – mint arra a Deloitte felhívta a figyelmet – ha ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy az űrben uralkodó mikrogravitáció egyedülálló tulajdonságai lehetővé teszik, hogy egyenletesebben és jobb gyártási minőségben fejlesszék ki gyógyszeripari termékek alapanyagait, rögtön nem tűnik annyira elrugaszkodott fantasztikumnak a két ágazat találkozása.
A mikrogravitációban való gyártás gondolata egyébként már messze nem elméleti. Az olyan vállalatok, mint az Eli Lilly vagy a Merck, már konkrét befektetői ennek az új lehetőségnek. Éppen ezért a Deloitte szakértői úgy vélik, azok a biofarmakológiai vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják az űrszektort mint lehetséges partnert, olyan potenciális felfedezésről maradhatnak le, amely közvetlen hatással lehet az alaptevékenységükre.
Az iparági határokon átnyúló konvergenciák jelentősége többek között abban áll, hogy az innovatív fejlesztésekhez gyakran a saját szektoron túl kell keresni a megoldást. Egyes autóipari óriások, mint a Toyota és a Mitsubishi Heavy Industries az űrügynökségekkel együttműködve holdjárókat építenek, míg a ruházati kiskereskedő Lululemon biotechnológiai vállalatokkal (LanzaTech és Samsara Eco) lépett együttműködésre, hogy fenntarthatóbb szöveteket fejlesszen ki.
…mint az elektromosság
Mindezek az újszerű iparági találkozások a megszokott technológiai látásmódtól eltérő perspektívákat kínálnak. Kutatók szerint ezek abban is segíthetnek, hogy jobban megértsük, miként lesz képesek a technológia és az innovációk fokozni a növekedést. A szokatlan technológiai párosításokra érdemes talán úgy tekinteni, mint szorosan integrált eszközökre, amelyek képesek egymás növekedését fokozni.
A kvantum-gépi tanulás például a hatékonyság növelése érdekében a kvantumszámítás elveit alkalmazza az ML-programokra – mutatnak rá a Deloitte szakértői. Hasonlóan szoros kapcsolódásból született a 5G edge elnevezés is, amely az 5G-hálózati technológia és az edge computing együttes – és egymásra épülő – alkalmazása nyomán állandósult. Együttesen nemcsak fokozták a növekedést, de még egy új piaci szegmens is létrejött.
A számítógépes látás, az érzékelők rohamos fejlődésével, a velük kombinált adatokkal olyan gépek építését teszi lehetővé, amelyek képesek tanulni és fejlődni. Ez pedig már a humanoid robotika előszobája.
Persze ezen a ponton már mindenki a mesterséges intelligenciára kíváncsi, amely, akár az elektromosság, mindenütt jelen lesz, és szinte végtelen számú konvergenciapontja lesz a legkülönfélébb downstream technológiákkal.
MI és robotoika
Még mielőtt bővebben kifejtenénk az MI-vel kapcsolatos forecasteket, érdemes kicsit elidőzni az MI és a robotika metszéspontjánál, mert a kettő kombinációja jelentheti az igazi varázslatot. A Deloitte-nál rámutattak: az MI lehetővé teszi a robotok számára az autonóm működést, így azok több adatot gyűjthetnek a világról és az abban való mozgásukról, amelyek viszont bekerülnek az MI algoritmusának képzési adatbázisába, és így javítják magát az algoritmust. Márpedig ha e technológiákat természetüknél fogva egymásra épülőnek tekintjük, akkor a lendkerékhatás a növekedést és az innovációt egyaránt erősíti.
Ez pedig az üzleti és technológiai vezetők számára azt jelentheti, hogy bár az „à la carte” technológiákra összpontosító csapatok funkcionálisan hatékonyak lehetnek, a teamek közötti hidak kiépítése immár elengedhetetlen.
Az MI kapcsán egyre többen vélik úgy, hogy hasonló változásokat indukál majd a munkánkban, az életünkben és a kommunikációnkban, mint az elektromosság. Az MI jelen lesz mindenütt, valamennyi tevékenységünk láthatatlan alrendszerének részévé válik – úgy, hogy végül nem is tudjuk majd, hogy ott van. A háttérben csendben dolgozva optimalizálja a városi közlekedést, személyre szabja az egészségügyi ellátást, adaptív és elérhető tanulási utakat vázol fel az oktatásban.
Mindezt a Deloitte szakértői úgy fogalmazzák meg, hogy nem „használni” fogjuk az MI-t, hanem egy olyan világot hozunk létre, ahol a dolgok okosabban, gyorsabban és intuitívabban működnek a jelenleginél.
Az MI-vel átitatott jövő
Az elmúlt esztendő úgy vonult be a techkrónikákba, mint az az év, amikor az MI „rászabadult” világra. De pontosabb lehet azt állítani, hogy a világ szabadult rá az MI-re. A technológia terjedése már megkezdődött, a következő nagy lépés pedig az lehet az idén, hogy a jelenleg a nagy nyelvi modellekre fókuszáló vállalati figyelem a kis nyelvi modellek felé fordul majd. Emellett megjelennek az MI-alapú szimulációk és a kisebb feladatok végrehajtására alkalmas MI-ügynökök.
Bár az utóbbi években széles körben emlegették a nagy techigazságot, miszerint „a szoftver a király”, de a Deloitte szerint a hardver hamarosan újra elviheti a show-t. Elég, ha arra gondolunk, milyen számítási igénye lesz az MI-nek a kiszolgálói oldalon, de akár a végfelhasználói eszközökben, az IoT-ben vagy a robotikában.
Szintén az MI-ügynökök terjedését jelezte az idei év egyik uralkodó trendjeként a Gartner: az autonóm MI már képes az önálló tervezésre és cselekvésre a felhasználó céljai érdekében. Ennek az üzleti előnye az lesz, hogy az MI-ügynökökből álló virtuális munkaerő segíti, tehermentesíti és kiegészíti az emberek munkáját.
A Gartner szakértői szerint az idén megerősödhet a dezinformáció elleni védekezés, amely ugyan még kialakulóban lévő technológiai kategória, de a bizalom jelentőségének „rendszerszintű” felismerését jelzi. Ezzel csökkenhetnek a csalási felületek és megerősödhet a személyazonosság ellenőrzése.
A számítástechnika új határai
Az idén várhatóan számtalan szervezet gondolja majd újra a számítástechnikát. A határokat feszegető egyik ilyen technológia a posztkvantum-kriptográfia, amely protokollokat vizsgál, hogy a kvantum-számítástechnika dekódolási képességeinek is ellenálló adatvédelmet biztosítson. Egyértelmű üzleti előnye e trendnek, hogy védi az adatokat a kvantum-számítástechnika megjelenésével járó biztonsági kockázatokkal szemben.
Szintén a számítástechnika határait feszegető trend a láthatatlan intelligencia, ez a környezetbe észrevétlenül integrált technológia, amely természetesebb, intuitívabb élményeket hoz majd. Olcsó és valós idejű nyomon követhetőséget tesz lehetővé, de azt is, hogy tárgyak határozzák meg emberek személyazonosságát. E terület nagy kihívása lesz, hogy a szolgáltatóknak kezelniük kell a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokat.
A fenntarthatóság érdekében hatékonyabb architektúra, kód és algoritmusok, hatékonyságra optimalizált hardver, valamint megújuló energiaforrások szükségesek majd. A fenntarthatóság az idén ugyanis szinte jogi, kereskedelmi és társadalmi követelménynek is tekinthető. Kihívás ugyanakkor, hogy az új számítási platformokra való áttérés összetett és költséges.
A hibrid számítástechnika különböző számítási, tárolási és hálózati mechanizmusok kombinációját kínálja problémamegoldásra. Előnye, hogy nagyfokú számítási hatékonyságot, nagy sebességet képes biztosítani. Kihívás azonban, hogy az autonóm modulok rendszere biztonsági kockázatokat rejt magában, kísérleti technológiákat és magas költségeket von maga után.
Összemosódik a fizikai és a digitális világ
Az ember-gép szinergia egyre közelebb hozza egymáshoz a fizikai és a digitális világot, a térbeli számítástechnika terén hatalmas fejlődés várható az idén. A fizikait olyan digitális technológiák segítségével „javítják fel”, mint a kiterjesztett és virtuális valóság – az így biztosított fogyasztói élmény pedig magával ragadó lesz. A Gartner szakértői szerint a játékok interaktív élményekkel gazdagodhatnak, hasonlóan az oktatáshoz és az e-kereskedelemhez. Az ilyen megoldások kielégíthetik a kifinomult vizualizációs eszközök iránti igényt az egészségügyben, a kiskereskedelemben és a gyártásban.
A polifunkcionális robotok többféle feladat elvégzését teszik lehetővé, az operátor pedig zökkenőmentesen válthat egyikről a másikra – igény és szükség szerint. Mivel mindehhez nem kell átalakítani sem az architektúrát, sem az infrastruktúrát, ezek a robotok gyorsan telepíthetők, miközben alacsony kockázatot és skálázhatóságot jelentenek. A Gartner várakozásai szerint a polifunkcionális robotok alkalmanként helyettesíthetik az emberi munkaerőt, de együtt is dolgozhatnak vele.
A neurológiai fejlesztések az agyi tevékenységet olvasó és dekódoló technológiákkal teszik lehetővé a kognitív képességek javítását. E terület nagy ígérete az emberi képességek fejlesztése, a személyre szabott oktatás, valamint az, hogy az idősek hosszabb ideig maradhatnak a munkaerőpiacon.
