Szeptember 15-én megalakult a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül. Ennek vezetésére Szabados Richárdot kérték fel, aki jelentős banki és vállalatfinanszírozási tapasztalattal büszkélkedhet, és korábban a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséget vezette. Szabados Richárdot, Kiss Franciska kérdezte.
Mi indokolta az új államtitkárság létrehozását, és milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg?
A kis- és közepes vállalatok (kkv) digitalizációja és digitális érettségének elősegítése soha nem volt ennyire sürgető kérdés, mint manapság. Egyrészről a jelen gazdasági környezetben való érvényesüléshez szükség van az új megoldások alkalmazására. Másrészről az elkövetkező évek gazdasági és munkaerőpiaci alakulásait nézve a kkv-kra még nagyobb szerep jut.
A gazdasági súlyuk megkérdőjelezhetetlen, a hazai GDP 55 százalékát adják, míg a munkaképes lakosság 72 százalékát foglalkoztatják. Innovációra való képesség és erős technológiai alap nélkül azonban ezek a gazdasági tartóoszlopnak számító vállalkozások gyors erózióval szembesülhetnek.
A cégek és a vállalkozásfejlesztők részéről megfogalmazódott az igény, hogy az eddig is meglévő programok, kezdeményezések, illetve az új elgondolások hatékonyságát nagyban segítené, ha a terület kihívásaival összehangoltan foglalkoznánk. Ennek az útnak az irányait a tavaly év végén megszületett, újragondolt kkv- és az idén tavasszal napvilágot látott versenyképességi stratégia jelölte ki. Ami a szűkebb területet, a technológiát, az ICT-szektort érinti, egyértelmű, hogy a kormánynak aktívan részt kell vállalnia a digitális felzárkóztatásban.
A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság célja, hogy a vállalkozói érdekképviseletek, szakmai szervezetek és a vállalkozói network révén egy olyan dedikált területet alakítson ki, amely eddig hiányzott a közigazgatásból. Mindemellett olyan érdemi támogatást nyújtson a vállalkozások számára, amely képes a kevésbé digitalizált szervezeteket is a digitális vérkeringésbe kapcsolni.
Mindezt milyen stratégiával és ösztönzőkkel igyekeznek lehetővé tenni?
Az idén október 16-án bejelentett 21 pontos gazdaságélénkítő akcióterv adja a keretet, ha úgy tetszik a stratégiát, a rövid távú gazdasági programok meghatározásához. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások, valamint a technológiai szektor fejlődésére. A 21 pontból nyolc kifejezetten az említett két terület támogatására irányul, és többféle intézkedést foglal magában. Ezek közé tartoznak a hitelezési programok, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a digitális fejlődést elősegítő támogatási projektek bevezetése. A programok között szerepel a képzés, amely elengedhetetlen a munkaerő digitális készségeinek fejlesztéséhez.
Rövid távon, a projekteket már negyedéven belül szeretnénk elindítani, eltérő futamidővel, amelyek akár többéves határozott időszakokat is magukban foglalhatnak. A határidőket tekintve a realitás az, hogy a negyedéven belül meghirdetett programok első eredményei már fél éven belül megjelenhetnek. De hosszú távon 2026 elején lesznek igazán láthatók.
A gazdaságélénkítő akcióterv tehát nem csupán a rövid távú fellendülést célozza, hanem a jövőbeni növekedést is elősegíti, hangsúlyozva a digitális fejlődés és a kkv-k szerepét a gazdaság dinamizálásában.
Mennyire játszik fontos szerepet a kiberbiztonsági tudatosság növelése? Hiszen tudott, hogy a hazai vállalkozások IT-biztonsági érettsége alacsony.
Teljes mértékben. Az elmúlt egy évben annyira jelentősen megnőtt a támadások száma és gyakorisága, hogy egyértelművé vált: a kiberbiztonság és a digitális infrastruktúra védelme már nem csupán választási lehetőség, hanem szükségszerűség. Ráadásul a technológiai fejlődés már olyan szintre ért, ahol a cégek számára elengedhetetlenné vált a felhőszolgáltatások, az integrált megoldások bevezetése miatt az információbiztonság megerősítése, és ebben állami segítség is indokolt.
A növekvő támadásszám mellett azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább felértékelődik a tanácsadás szerepe. Azaz, már nemcsak a fejlesztésekhez segítséget adó támogatási összeget várják a vállalkozások, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokat is, különösen a kiberbiztonsági területen. Ezért minden technológiai fejlesztési programunkba beépítettük a tanácsadási és egyéb értéknövelt szolgáltatásokat, hogy a vállalkozások ne csak a technológiát, hanem a szükséges tudást is megszerezzék annak helyes alkalmazásához.
Hogyan ösztönzik a vállalkozásokat a modern technológiai megoldások alkalmazására?
A technológiai fejlődés előnyei legjobban a gyakorlatban mutatkoznak meg, amikor a vállalkozások közvetlenül láthatják, hogyan működnek az innovatív megoldások más, de hasonló profilú cégeknél. Ezért fontos, hogy a vállalkozások számára pozitív példákat mutassunk, ne pedig kényszerrel próbáljuk őket előremozdítani.
Az üzemlátogatások és a gyakorlati bemutatók során a résztvevők közvetlenül láthatják, hogy mások hogyan alkalmazzák a legmodernebb technológiákat, és inspirációt meríthetnek ezekből a megoldásokból. Erre épül a Modern Mintagyár programunk is, amely tematikus üzemlátogatásokat szervez, hogy a cégek első kézből ismerhessék meg a legújabb technológiai újításokat.
Üzleti szempontból a technológiai fejlődés elkerülhetetlen. Ha egy vállalkozás versenyben akar maradni, szükséges lesz alkalmaznia a modern rendszereket, mert előbb-utóbb akár a vevője, akár a beszállítója érintett lesz a technológia által. A piac természetes fejlődése hozza ezt magával, sok esetben állami beavatkozás nélkül is.
Azonban azok a vállalkozások, amelyeknek nincs megfelelő erőforrásuk és technológiai hátterük, kiemelt figyelmet igényelnek. Számukra elengedhetetlen lehet egy állami támogatással biztosított szolgáltatási előfizetés, amely akár két évre is kiterjedhet. Ezek az alapvető digitális eszközök – mint például weboldalak, tárhelyek vagy egyszerűbb online szolgáltatások – segíthetik őket abban, hogy megkezdjék a digitalizáció felé vezető utat.
Fontos tehát, hogy a technológiai fejlesztések két irányban haladjanak: míg a magasabb szinten lévő cégek számára a példamutatás a legjobb eszköz, addig a legalsó szegmensek számára célzott támogatásra van szükség. Ez a kettős megközelítés biztosíthatja, hogy minden vállalkozás a saját ütemében, de mindenképpen előreléphessen a digitalizáció útján.
Milyen technológiai innovációkat tart a legfontosabbnak a magyar vállalkozások szemszögéből, szektorfüggetlenül?
A blokklánc-technológia, a mesterséges intelligencia, valamint a drónok és a hozzájuk kapcsolódó megoldások mind olyan területek, amelyek hatalmas potenciált rejtenek.
Ha egy technológiát ki kellene emelni ezek közül, akkor egyértelműen a mesterséges intelligencia lenne az, amely a legnagyobb távlatokat nyitja meg előttünk. Az MI szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, különösen az AI Act megjelenésével, amely konkrét szabályozási kereteket teremt az európai piacokon.
Ez a magyar szabályozásban is megjelent, amelyet már ki is hirdettek. Az MI-re vonatkozó szabályozások célja nem a technológiai fejlődés korlátozása, hanem a bizalom és a fogyasztóvédelem megerősítése. Az AI Act tehát nemcsak az információ- és adathasználatot szabályozza, hanem pontosan meghatározza, hogy mely területeken lehet szabadon fejleszteni és alkalmazni az MI-t, és hol van szükség szigorú korlátozásokra.
Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia manipulációs célú felhasználása, amely szigorúan tiltott, míg más, köztes területek, mint például a nyelvi modellek és chatbotok külön szabályozás alá esnek, hogy azok biztonságos és felelősségteljes keretek között működhessenek. Az MI tehát a jövő egyik meghatározó technológiája, amely nemcsak a gazdaságot, de az életünk minden területét átalakíthatja.
Hogyan látja a mesterséges intelligencia és az automatizáció szerepét a hazai vállalkozói szektorban?
Az MI és az automatizáció megjelenése rendkívül gyors ütemű. Ez nemcsak a munkahelyek átalakulását jelenti, hanem új lehetőségeket is a humán erőforrások számára. Célunk, hogy az emberi munkaerőt a nagyobb hozzáadott értéket képviselő feladatokra irányítsuk át, ezáltal biztosítva a versenyképességet a jövőben.
A mesterséges intelligencia és az automatizáció olyan gyors ütemben fejlődik, hogy szinte lehetetlen ötéves távlatban gondolkodni róla – az időhorizont sokkal inkább két éven belül van. De itt nem is az a kérdés, hogy kiváltja-e az emberi munkát, hanem hogy hogyan tudjuk az emberi munkaerőt új, nagyobb hozzáadott értéket jelentő feladatokra átcsoportosítani, miközben az MI gyorsabbá és pontosabbá teszi a folyamatokat.
Az MI térnyerése szinte minden iparágra hatással lesz, és elképzelhetetlennek tűnik, hogy bármely szektor teljesen érintetlen maradjon. Száz százalékhoz közeli lesz az alkalmazása, és azok a vállalkozások, amelyek felismerik ennek az előnyeit, versenyelőnybe kerülnek. Az MI tehát nem csupán egy technológiai újítás, hanem egy átalakító erő, amely az üzleti modellek alapvető változását eredményezheti, és amelyben az emberi kreativitás és az automatizált megoldások újfajta szimbiózisba kerülnek.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kkv-kra és technológiai szektorra vonatkozó nyolc gazdaságélénkítő pontja
- jelentős mértékű tőkefinanszírozási program.
- „1+1 Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Program”.
- „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében.
- A Széchenyi-kártya-program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra.
- Az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása.
- Az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése.
- A hazai kkv-szektort támogató európai uniós programok felgyorsítása.
- A kkv-szektor adminisztrációjának csökkentése, például a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.
