Napjainkban az MI már nem csupán kísérleti eszköz, hanem a versenyképesség egy fontos tényezője a vállalatok számára. Az SAP Hungary a kutatásában arra kereste a választ, hogy a magyarországi vállalatok mennyire érettek az MI bevezetésére és alkalmazására.
Mindenhol ott van, de nem egyformán
Az SAP Hungary júliusban 387 közép- és felső vezető megkérdezésével végzett országos kutatást, amelynek az egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az MI terjedése nem elvi, hanem gyakorlati és működési akadályokba ütközik. A válaszadók egyöntetűen úgy látják: a legnagyobb akadályokat a gyenge adatminőség, a hozzáférési problémák és a rendszerszintű integráció hiánya jelenti.
Az MI-t már használó cégek többsége ugyanakkor kedvező tapasztalatokról számolt be, és különösen a 250 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalatoknál számított megtérülő befektetésnek az MI. A kisebb vállalatok inkább pilotprojektekkel kísérleteznek, míg a nagyok már stratégiai rendszerekbe is integrálják a technológiát.
Hol találkozhatunk ma az MI-vel a vállalatoknál?
- Adminisztratív és irodai folyamatok
- Dokumentumkezelés és jelentéskészítés
- HR-folyamatok (toborzás, előszűrés)
- Ügyfélkapcsolat, chatbotok, támogatási rendszerek
- Növekvő mértékben: pénzügyi előrejelzés, logisztika, termelésoptimalizálás
A kulcs az adathigiénia
Az adatok minősége az egyik legfontosabb előfeltétele az MI-ben rejlő üzleti lehetőségeknek és haszonnak. Ahol strukturált, jól integrált adatbázisok állnak rendelkezésre, ott az MI-projektek is látványosabb és gyorsabban megtérülő eredményeket ígérnek.
A sikeres bevezetés nem csupán technológiai, hanem adatgazdálkodási kérdés. A legkisebb cégek többsége szerint az adatkészletük a jelenlegi állapotában nem alkalmas az MI-megoldások támogatására, ezzel szemben a nagyok már aktívan dolgoznak új adatplatformok kiépítésén.
A kutatás főbb számai:
- 387 közép- és felső vezetői interjú.
- A válaszadók 9%-a tartozik a magas szintű, professzionális felhasználók közé.
- 18%-uk középhaladó szinten használja a technológiát, jellemzően egy-egy szakterületen.
- A válaszadók 14%-a nem használ semmilyen MI-eszközt.
- Az MI leggyakoribb vállalati felhasználási területei között az adatfeldolgozás és -elemzés vezet (52%), amit az ügyfélkapcsolatok/ügyfélszolgálat automatizálása követ (45%).
A mesterséges intelligencia leggyakoribb vállalati felhasználási területei között az adatfeldolgozás és -elemzés vezet – a megkérdezettek 52 százaléka használ ilyen célra MI-eszközöket. Ezt az ügyfélkapcsolatok és ügyfélszolgálat automatizálása követi (45 százalék). Szintén jelentős a marketing és értékesítés támogatása (39), valamint a belső működés optimalizálása (37). Ezeknél kisebb, de növekvő szerepe van a pénzügyi folyamatok automatizálásának (28) és a HR-menedzsmenti feladatok támogatásának (25).
Az SAP Hungary kutatási eredményei is megerősítették: az adat-infrastruktúra fejlettsége közvetlen hatással van arra, hogy egy vállalat mennyire tudja kiaknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
Bizalmi kérdés
Az MI-vel kapcsolatos bizalom a hazai vállalatoknál nem elvi, hanem gyakorlati, működési kérdésként jelenik meg: akkor épül ki, ha megfelelő minőségű adatok állnak rendelkezésre és a használatát egyértelműen szabályozzák.
Különösen a felső vezetés számára fontos az adatok megbízhatósága, elérhetősége és az, hogy ezekből gyors és pontos döntések szülessenek. A valós idejű riportálást és a strukturált adatvagyont sokan az MI-alkalmazás kulcsának tartják.
A nagyobb árbevételű cégek egyértelműen megtérülő befektetésként tekintenek a mesterséges intelligenciára: a gyorsaság, a döntéstámogatás és a működés átláthatósága már a bevezetés korai szakaszában érzékelhető és belső kommunikációval is jól alátámasztható.
Az MI-bevezetés révén feltárt mintázatok üzleti előnyt jelentenek, de jogi és etikai kockázatokat is hordoznak. Az etikai és a szabályozási keretek nem különíthetők el: együttes meglétük alapfeltétele a hosszú távú fenntartható alkalmazásnak.
Kulcs a versenyképességhez
A válaszadók kétharmada szerint az MI-eszközök ellenőrzés nélküli alkalmazása kockázatot jelenthet az üzleti döntéshozatalban. A felmérésben részt vevő vállalatok kétharmada úgy vélte, hogy a bevezetése három éven belül javítani fogja a piaci pozícióját.
Az MI legfőbb üzleti előnyei:
- Működési hatékonyság növelése
- Gyorsabb döntéstámogatás
- Költségcsökkentés
- Új üzleti lehetőségek felfedezése
- Innovációs képesség erősödése
Az MI útja az adminisztratív feladatoktól egyre inkább a stratégiai területek felé halad. A vállalati integráció akkor lehet tartósan eredményes, ha a bevezetését világosan meghatározott üzleti célok indokolják, az alkalmazások pedig gyors, mérhető értéket teremtenek.
A korai szakaszban lévő szervezetek számára különösen fontosak azok a felhasználási esetek, amelyek egyszerű folyamatokat optimalizálnak vagy döntéstámogatást nyújtanak, mert ezek hatása gyorsan látható és erősíti a szervezeti elfogadottságot.
Az MI-megoldások alapját képező adatok esetében a leggyakoribb akadályt az adatkezelés biztonsági, integrációs és minőségi problémái jelentik. Mégis, a bevezetés sikerét gyakran inkább a humán tényezők, mintsem a technológiai korlátok határozzák meg. A kompetenciahiány nem hidalható át pusztán általános képzésekkel: a leghatékonyabb a szerepkörökhöz kötött gyakorlatias oktatás, amely az aktuális üzleti felhasználásokra épít, és olyan készségeket fejleszt, mint a helyes promptolás, a forráskritika vagy a felelősségi láncok kezelése.
A válaszok alapján a cégek 28 százaléka nem tervez létszámváltozást az MI bevezetése miatt, míg a többiek megoszlanak a létszámnövelést és -csökkentést várók között. Vagyis a vállalati munkaerőpiaci stratégiák eltérők, a mesteséges intelligencia bevezetésének a hatásai iparágtól, mérettől és működési modelltől függően változhatnak. A vállalatvezetők többsége nem elbocsátással, hanem létszámbővüléssel számol az elkövetkező három évben. A megkérdezett cégek kétharmada növekvő munkaerőigényt prognosztizál.
Az SAP Hungary kutatásának legfontosabb üzenete, hogy az MI nem önmagában a technológiáról, hanem az adatgazdálkodásról szól.
A cégek előtt álló kérdés nem az, hogy bevezetik-e az MI-t, hanem hogy azt mikor és mennyire tudatosan teszik meg.
A megvalósítás optimális kerete egy 12 hónapos, ütemezett bevezetési modell lehet. Az első szakasz az előkészítés, majd az üzleti célok és kockázatok feltérképezése után a validációs időszakban az „árnyéküzem” emberi kontrollal egészül ki. A harmadik etapban a bevált rendszerek éles üzemben futnak, a záró, konszolidációs szakaszban pedig a sikeres megoldások formalizálhatók, a kontroll- és dokumentációs struktúrák pedig véglegesíthetők.
(nyitókép: Freepik)
