A privát hálózatokat elsősorban olyan helyeken és gazdasági területeken alkalmazzák, ahol a mobilszolgáltatás tekintetében csak a maximális megbízhatóság fogadható el minimumként. A magán-mobilhálózatoknak számos konfigurációja és architektúrája létezik, az elszigetelt önállóktól a nyilvános hálózatba integráltakig. Ezek voltaképpen a nyilvános 5G-hálózatok privát szeletét jelentik. Bár a magánhálózatok viszonylag újdonságnak számítanak, Európában – ahogy szerte a világon – számtalan példaértékű implementációja látható a technológiának.
„Mindenkinek saját plázát!”
Az persze még a szabályozók is kutatják, hogy milyen célok, okok állnak a magánhálózatok létesítése mögött. Számtalan példát találhatunk arra a működő hálózatok esetében, hogy a műszaki jellemzők vagy éppen a költséghatékonyság miatt létesülnek ezek a kommunikációs csomópontok. Ugyanígy, a magánhálózatnak az üzleti tevékenységbe való integrációja is gyakran e kettő kombinációjából adódik.
A privát mobilhálózatok jellemzően cégek, szervezetek, hivatalok működését szolgálják ki. A European 5G Observatory szerint ezeket leginkább olyan hálózatok, amelyeket jellemzően nem a fogyasztók használnak mobil hang- és adatátviteli szolgáltatásokhoz, hanem a cégek, szervezetek hálózati elemeket és erőforrásokat vesznek igénybe dedikált, biztonságos szolgáltatások formájában – például gyárak, üzemek, campusok, kikötők és repülőterek számára.
Mire épül a technológia?
A magánhálózatok számtalan technológiára épülhetnek, így a mobilszolgáltatások bármely generációjára, wifire, műholdas vagy egyéb kapcsolattípusra, legyen az tetra, WiMax vagy LoRaWan.
Napjainkban jellemzően a 4G-s és az 5G-s mobilhálózati kapcsolatra épülők iránt mutatkozik folyamatosan növekvő igény.
A műszaki megvalósítás és a magán-mobilhálózatok által használt rádióspektrum a telepítési módtól függ. Európában a 3400–4200 MHz-es frekvenciatartomány a magán 5G-hálózatok leggyakrabban használt sávja – olvasható a BEREC, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének tavaly októberben közzétett jelentéséből.
A 4G LTE és az 5G tekintetében ezek önállóan vagy közhálózatba integráltan is telepíthetők.
A mobilhálózati beszállítók szövetsége, a GSA szerint a magán-mobilhálózatok gyakran a szervezetek szélesebb körű digitális transzformációs programjának a részét képezik. A különböző típusú szervezetek összekapcsolt rendszereket kombinálnak nagy adatmennyiséggel és analitikával az automatizáció és a hatékonyság növelése vagy éppen új megoldások, szolgáltatások érdekében. Napjainkban az LTE- vagy 5G-mobilhálózatok ezen transzformációk leggyakoribb eszközei. Az LTE-Advanced rendszerek megjelenése egyfajta sebességváltást hozott a hálózati kapacitásban, jelentősen megnövelve a rendszerek áteresztőképességét. Miután a mobiltechnológia használata a magánhálózatokban legtöbbször időkritikus alkalmazásokban összpontosul, az 5G-hálózatok nagyobb kapacitást és a késleltetési idő javítását eredményezték.
A privát mobilhálózatoknak számos konfigurációja és architektúrája létezik, az elszigeteltektől az önálló hálózatokon át a közhálózatba integráltakig. Az 5G Alliance for Connected Industries and Automation (5G-ACIA) a magánhálózatok négy fő típusát határozta meg: önálló magánhálózatok (elszigetelt telepítés), magánhálózat nyilvános hálózatokkal együttműködésben, nyilvános hálózat által üzemeltetett magánhálózatot, architekturális lehetőségek és spektrumok.
Nem (csak) a méret számít
A spektrum lényeges tényező a magán-mobilhálózat megvalósításakor. Magyarországon nem a hírközlési szabályozó osztja ki a magánhálózati célra használt frekvenciaspektrumot, ahogy a szolgáltatók sem kötelesek jelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felé az ilyen hálózatok létesítésére kötött szerződéseiket.
A BEREC felmérése szerint az országok fele osztott ki dedikált frekvenciákat, frekvenciasávokat vagy -tartományokat a magánüzemeltetők számára. Összehasonlítva az Európában a magánhálózatok megvalósításához használt különböző frekvenciasávokat, a privát hálózatok felhasználói főként a 3400–3800 MHz-es frekvenciatartományban lévő erőforrások iránt érdeklődnek. Bár a 26 GHz-es sáv is rendelkezésre áll, ezt nem használják széles körben.
Tavalyi adatok szerint Németországban mintegy 400 ilyen működik ebben a spektrumtartományban, Svédországban 90 engedélyt adtak ki a 3700 MHz-es és négyet a 26 GHz-es frekvencián, Spanyolországban 43 magánhálózat kapott engedélyt a 3800 MHz-es és 26 GHz-es frekvenciatartományban, Norvégiában pedig mintegy 30.
A nemzeti szabályozó hatóságoknak nincs feltétlenül rálátása arra, hogy a magánhálózatokat milyen háttérrel vagy milyen célra hozzák létre. A BEREC szerint azonban a privát 5G létesítésének a fő okai között szerepelnek a javított szolgáltatási paraméterek, amelyeket az 5G-szolgáltatás kínál, a személyre szabott nagy teljesítmény, a hálózati rugalmasság, a nagy megbízhatóság, a magas szolgáltatási színvonal, a rendelkezésre állás, az alacsony késleltetés, a magas adatátviteli sebesség és a hálózati szuverenitás. Ezek garantált és ellenőrzött szolgáltatásminőséget, gyors és megbízható hálózatot biztosítanak rövid reakcióidővel és magas szintű adatvédelemmel. A magánkörnyezetben mindez a hálózat szigorúbb felügyeletét és személyre szabott kiberbiztonságot ígér, célzott hálózati lefedettség mellett.
Mindezek mellett a privát 5G-csatlakozási megoldások megkönnyíthetik a digitalizációt, és lehetővé teszik a specifikus csatlakoztathatóságú felhasználási esetek megvalósítását – az iparág típusától függően.
A BEREC szerint a privát 5G-megoldás kiépítése bizonyos pénzügyi megtérülési igényeket is kielégíthet, például növelhető a hatékonyság a telephely-irányítás és a távfelügyelet tekintetében. A privát hálózat létesítése mögötti mozgatórugók hosszú távú megtérülést biztosítanak, beleértve a hatékonyságnövelést, a magasabb termelékenységet és a csökkentett energiafogyasztást.
Hazai megoldás mint a privát hálózatok iskolapéldája
Az intelligens kikötők gyakori helyszínei az Európában telepített privát 5G-hálózatnak. Olyan eklatáns példái az 5G-technológia fejlődésének, amelyekben a kültéri lefedettség és a mobilitás – mint a magánhálózati előnyei – a leginkább tetten érhetők. A hajózási termináloknak nagy szabad tereik vannak, a sok esetben automatizált gépek és járművek rengeteg adatot generálnak, amelyeket a közlekedési rendszerek optimalizálására is lehet használni, nem beszélve az időjárási megoldások előrejelzéseiről.
Európa számtalan kikötőjét és logisztikai termináljait szolgálják ki magánhálózatok. Az egyik ilyen innovatív és példaértékű projekt Magyarországon, az ukrán határ közelében található. A 2022-ben megnyitott, 85 hektáros területen kialakított intermodális East-West Gate terminálon a vasúti gördülőállományról a konténerhajókra rakodják az elsősorban ukrán mezőgazdasági árut szállító teherautókat és pótkocsikat, amelyek aztán körbeutazzák a világot. Az egész projekt 40 milliárd forintba (95 millió dollárba) került, és a kínai Huawei egy privát 5G-hálózatot állított fel hozzá. A terminál magánhálózata a termelékenységet óránként 23-25 konténerről 32-35-re növelte, és 40 százalékkal csökkentette a létesítmény személyzettel kapcsolatos működési költségeit, miközben a 20 ezredmásodpercnél kisebb késleltetésű, távvezérelt működés miatt megszüntette a darukezelő sérülésének a lehetőségét.
(Kép: pexels)
