„A karrierem során sokszor tapasztaltam, hogy amikor egy ügyvédi iroda kap egy jogi kérdést, akkor az alapos kidolgozást követően az ügyfél egy korrekt, de számára szinte érthetetlen memorandumot kap vissza, amiből számára nem derül ki egyértelműen, hogy hogyan léphetne tovább. A technológiai szektorban ez hatványozottan igaz – mondta. – Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ne csak egy halom papírköteget, hanem gyakorlati megoldásokat adjunk az ügyfélnek, amelyek az üzleti szempontokat figyelembe véve, a jogi keretek megtartásával adnak iránymutatást. Hiszen az ügyfelek így látják a kockázatokat, és ennek fényében tudnak döntést hozni” – mondja dr. Kerecsen Éva, a Lawit alapítója, ügyvéd.
A technológiai megközelítés már az első pillanattól jelen van
A Lawitnál ezért már a jogi jellegű megkeresések is egy saját platformra érkeznek, ahol az ügyfelek egyetlen kezelőfelületen tudják áttekinteni a folyamatban lévő ügyeiket. Természetesen itt is MI segíti a felhasználóbarát, könnyű eligazodást.
„Továbbfejlesztés alatt áll egy olyan rendszer is, amely lehetővé teszi, hogy ügyfélre specializált adatokat elemezzen, kezelje a szerződéses állományt, kereséseket futtasson és kimutatásokat készítsen. Az a célom – és nem csak a jogászi munkámban –, hogy az ügyfeleink számára minél szélesebb körben nyújtsunk támogatást a jogi megkeresés során keletkező papírok és információk rendszerezésében is”
– tette hozzá.
A Lawit elsősorban a szerzői és szoftverjogi kérdésekre fókuszál, beleértve a szoftverlicencelési és -fejlesztési szerződéseket, különös tekintettel az MI-megoldásokra. Szintén fókuszban van a tanító adatok jogszerű felhasználása, az AI Act alkalmazása, valamint az adatvédelem, és kapcsolódó kereskedelmi, illetve cégjogi kérdések.
Lassan kapcsol a piac NIS2-től AI Actre, pedig már nagyon kellene
„Az AI Act különösen fontos, hiszen 2025. február 2-ától egyers rendelkezések alkalmazandók lesznek. A cégeknek fel kell készülniük arra, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek is. Nyilván a piac nagy részének minden figyelmét leköti most a NIS2, de az MI-használattal kapcsolatos szabályozások és a munkavállalói magatartás szabályozása szintén kulcsfontosságú”
– mondta dr. Kerecsen Éva.
Jelenleg azonban a piac egy része nem tud odafigyelni az AI Act rávonatkozó előírásaira, sok esetben pedig azt sem tudják felmérni, hogy egyáltalán a jogszabály hatálya alá tartoznak-e. A többiek pedig Csipkerózsika-álomba vannak merülve.
„Az AI Acttel kapcsolatban egyelőre az ügyfelek inkább általános felvilágosításért fordulnak hozzánk, mi pedig segítünk beazonosítani, hogy mikor és hogyan kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Inkább azok a szegmensek ébredeznek (HR és oktatás), ahol gyakoriak a magas kockázatú MI-kategóriába tartozó megoldások, például a HR területen a jelöltrangsorolási MI-eszközök és különböző oktatási megoldások” – sorolta.
A szerződi jogi és adatvédelmi kérdések kapcsán is éledezik a piac egy része. Emögött pedig az áll, hogy ezek a cégek MI-megoldásokat fejlesztenek, így közvetetten, de számukra is releváns az AI Act kérdése.
Ezzel szemben az IT- és kiberbiztonsági szolgáltatók teljes mértékben a NIS2-vel vannak elfoglalva. Akik érdeklődnek, azok inkább szolgáltatói, fejlesztői oldalon vannak, és high-risk MI-megoldások fejlesztésével foglalkoznak. Csak hogy néhány példát hozzak: érzelemfelismerő vagy biometrikus megoldásokat fejlesztenek.
„Az, hogy az IT-ban ki érintett és ki nem, az attól függ, hogy felhasználói vagy fejlesztői oldalon megtalálható-e nála high-risk kategóriás MI. Ha igen, akkor érintett, ha nem, akkor az AI Act „nagy csomagja”, ami a megfelelést illeti, nem vonatkozik rá, inkább csak transzparenciajellegű kötelezettségei lesznek”
– mondta dr. Kerecsen Éva.
Felkészül az MI-megoldások leltározása
A felismerés jelen esetben a leltározással kezdődik. Elsősorban fel kell mérni a belső folyamatokat, hogy azok során használ-e a cég MI-t. Ez után következik, hogy milyen mesterségesintelligencia-jellegű megoldásokat használ vagy fejleszt. Be kell azonosítani, hogy az adott MI a magas kockázatú kategóriába esik-e.
Ez az egyik vonulat, a másik a szervezeti előírásokat, szabályokat érinti. Ezek a szervezeten belüli munkavégzéshez szükséges, az MI-felhasználással kapcsolatos magatartást szabályozzák vagy írják elő.
„Meg kell konduljon a harang, ha bármilyen MI-megoldást használunk vagy fejlesztünk, hiszen előfordulhat, hogy vonatkozhat rá kötelezettség. Innentől kezdve meg kell vizsgálni annak minden aspektusát. Ebben is tudunk segíteni”
– zárta dr. Kerecsen Éva.
Névjegy
Dr. Kerecsen Éva techterülettel foglalkozó ügyvéd, az MI- és szoftverjog elismert szakértője. Több mint 15 éves tapasztalata van a szerzői jog, az adatvédelem és a szoftverlicencelés területén. Tíz évig vezette az NNG Kft. navigációs szoftverfejlesztő jogi csapatát, 2020 óta pedig a Lawit ügyvédjeként támogat technológiai cégeket globális szoftverjogi tapasztalatával. Jogi stratégiák kialakításában, mediációban és vitás helyzetek rendezésében is jártas. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, az ELTE-n és a George Washington Universityn végezte. Jelenleg a University of Lisbon AI & Law képzésén vesz részt, az MI jogi kihívásaira fókuszálva.
(Nyitókép: flicrk/Ars Electronica)
