A Gartner 2024 tavaszán közzétett előrejelzése szerint a nyilvános felhőszolgáltatásokra fordított végfelhasználói kiadások világszerte 20,4 százalékkal nőnek az idén, éves volumenben pedig elérik a 675,4 milliárd dollárt, szemben a 2023-as 561 milliárddal.
Napjainkban az IT-világban elkerülhetetlen bármiről is úgy beszélni, hogy ne terelődjön a szó szinte azonnal a mesterséges intelligenciára. Nem véletlen, hogy a Gartnernél is úgy látják, hogy a generatív AI (GenAI) és az alkalmazásmodernizáció hajtja majd az idén és minden bizonnyal a következő években is a növekedést.
A felhőpiac minden szegmensében bővülés várható 2024-ben. Az előrejelzések szerint az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS) esetében várható, hogy a végfelhasználói ráfordítások a legmarkánsabb mértékben (25,6 százalékkal) nőnek, ezt a platform mint szolgáltatás (PaaS) követi majd 20,6 százalékos bővüléssel. A felhőre fordított kiadások másik fő mozgatórugója az iparági felhőplatformok folyamatos növekedése. A Gartner előrejelzése szerint 2027-re a vállalatok több mint 70 százaléka használ iparági felhőplatformokat az üzleti kezdeményezései felgyorsítására, szemben a 2023-as kevesebb mint 15 százalékkal.
-
Hódítanak a hibrid és többfelhős stratégiák
A privát és a nyilvános felhők kombinációjával a cégek, a szervezetek megteremthetik a biztonság és a skálázhatóság közötti egyensúlyt. A vállalkozások mind gyakrabban alkalmaznak hibrid felhőmegoldásokat, hogy ezzel is megtarthassák az érzékeny adatok feletti kontrolljukat, miközben a nyilvános felhők rugalmasságát is élvezhetik.
A vállalatok gyakran azért alkalmaznak többfelhős stratégiát, hogy elkerüljék a vendor lock-in jelenséget, vagyis ne szoruljanak be egyetlen szolgáltatóhoz, ahonnan aztán csak kínkeservesen – és persze igencsak költségesen – tudnának másikra váltani. Emellett a többfelhős vállalati stratégia előnye, hogy a költség- és teljesítményoptimalizálás érdekében az egyes alkalmazásokra az elérhető legjobb felhőszolgáltatást választják ki.
-
Egyre népszerűbbek a peremhálózatok
Az edge computing térnyerése elsősorban annak köszönhető, hogy ez a modell közelebb hozza a számítást és az adattárolást ahhoz a helyhez, ahol fizikailag szükség van rá, ezzel is csökkentve a késleltetést és javítva a sebességet, ami a kritikus adatok felhőbe való átviteléből adódik. Miután a valós idejű operáció iránti igény szinte már az élet minden területén jelen van, ez a trend különösen kulcsfontosságú az IoT-alkalmazások, az autonóm járművek és a valós idejű analitika szempontjából. A ResearchGate előrejelzése szerint 2025-re világszerte mintegy 75,5 milliárd IoT-csatlakoztatott eszköz lesz használatban világszerte, így az edge-optimalizáció jelentősége is egyre kézzelfoghatóbbá válik.
-
Amire mindenki táncol: mesterséges intelligencia és gépi tanulás
A felhőszolgáltatók egyre több MI-alapú és gépi tanulásra épülő szolgáltatást kínálnak, amely a vállalkozások számára megkönnyíti a fejlett analitika és az automatizálás integrálását a mindennapi működésbe. Az olyan szolgáltatások, mint az AWS SageMaker, a Google AI és az Azure AI egyre nagyobb teret nyernek.
A felhőalapú MI-fejlesztői szolgáltatások (Cloud AI Developer Services – CAIDS) olyan felhőben hosztolt vagy konténeres szolgáltatások és termékek, amelyek révén a szoftverfejlesztők API-k, SDK-k vagy alkalmazások segítségével használhatják az MI-modelleket. Mindezek egyik alapvető képessége az automatizált gépi tanulás (autoML), beleértve az automatizált adat-előkészítést, az automatizált funkciótervezést és az automatizált modellépítést. A Gartner 2024-es Magic Quadrant jelentése szerint a Google immár ötödik éve piacvezető a CAIDS-piacon.
-
Funkciószolgáltatás, avagy kiszolgáló nélküli számítástechnika
A kiszolgáló nélküli számítástechnika (serverless computing) egy olyan architektúra, ahol a szoftver implementációja teljes mértékben irányított. Az egyre népszerűbb szerver nélküli architektúrák lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy a kódra összpontosítsanak, anélkül, hogy a mögöttes infrastruktúrával foglalkoznának. Ez a modell támogatja a dinamikus skálázást, és bizonyos munkaterhelések esetében valódi költséghatékonyságot jelent.
-
A „nulla bizalom” architektúrája – felhőbiztonság és megfelelés
A kiberfenyegetések növekedésével egyre nagyobb jelentőséget nyer a felhőbiztonság, a Zero Trust, vagyis a nulla bizalom modellje pedig azt feltételezi, hogy a fenyegetések a hálózaton belül és kívül is megjelenthetnek. Az adatvédelmi előírások szigorodásával – gondoljunk itt a GDPR-ra, vagy amerikai megfelelőjére, a CCPA-ra – a felhőszolgáltatók folyamatosan fejlesztik megfelelőségi funkcióikat, amivel a vállalkozások is eleget tehetnek ezen követelményeknek. A Gartner a felhőbiztonsági megoldások növekedésére számít: a biztonsági közvetítők (Cloud Access Security Broker, CASB) és a felhőalapú munkaterhelés-védelmi platformok (Cloud Workload Protection Platform, CWPP) együttes piaci volumene 2025-re várhatóan eléri a 8,7 milliárd dollárt.
-
Zöldfelhő: a fenntarthatóság mindenekelőtt
A felhőszolgáltatások iránti igény növekedése, valamint a mesterséges intelligencia terjedése nyomán világszerte egyre több adatközpont épül, ezzel pedig együtt jár az üvegházhatást okozó gázok magasabb emissziója is. A folyamat legnagyobb szereplői a „hyperscaler” cégek, vagyis az olyan techóriások, amelyek történetesen a felhőszolgáltatások piacának legnagyobb nemzetközi szereplői. A Morgan Stanley szerint 2030-ra a világ adatközpontjainak éves szén-dioxid-kibocsátása eléri a 2,5 milliárd tonnát. Az üzemeltetők ugyanakkor komoly vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, így ez a folyamat a „zöld”, környezetbarát megoldások fejlesztését célzó befektetések megugrását is generálja majd az idén és a következő években.
-
Kubernetes, a konténerizáció szabványa
Az idén nyáron volt tíz éve, hogy bemutatkozott a Kubernetes, amely napjainkra már a konténerorchestrálás vezető platformjává vált. A konténerizálás sarokköve abban segíti a vállalkozásokat, hogy hatékonyabban kezeljék és skálázzák az alkalmazásaikat a különböző felhőkörnyezetekben. A konténerek konzisztens környezetet kínálnak a fejlesztéshez, a teszteléshez és a termeléshez. A Kubernetes trendjeit 2024-ben, és vélhetően a következő években is az olyan forradalmi területek határozzák meg, mint a mesterséges intelligencia, valamint a gépi tanulás. A Gart Solution felmérése szerint a Kubernetes-klaszterek 50 százalék feletti növekedése várható az idén. Szakértők szerint a készséghiány több kiszervezéshez és a DevOpsot felváltó platformmérnökség irányába valótörténő elmozduláshoz vezet.
-
A natív felhő eseményvezérelt architektúrája
A korábbi paradigmát megváltoztató mikroszolgáltatások jóval agilisabb és skálázhatóbb fejlesztési folyamatokat tesznek lehetővé, mint a monolitikus architektúrák, és sokkal jobban megfelelnek a felhőkörnyezetek dinamikus jellegének is. Az eseményvezérelt architektúrák számos előnyt kínálnak a hagyományos mikroszolgáltatásokkal és monolitikus architektúrákkal szemben, különösen bizonyos kontextusokban. Az eseményvezérelt rendszerek olyan környezetekben jeleskednek például, ahol az aszinkron feldolgozás kulcsfontosságú.
-
Kvantumszámítás a felhőben
Bár a felhőalapú kvantum-számítástechnikai szolgáltatások még gyerekcipőben járnak, az olyan nagyvállalatok, mint az IBM, a Google és a Microsoft, már kínálnak korai fázisban lévő kvantum-számítástechnikai platformokat.
A KPMG a globális kvantum-számítástechnikai iparág méretét 2030-ra már 50 milliárd dollárra várja, egyes várakozások szerint a kvantumszámítógépek az évtized végére kvázi mindennaposak lehetnek. A kereskedelmi kvantum-számítástechnikai felhőmegoldások indulásával az adattitkosítással kapcsolatos aggodalmak is felerősödnek.
-
Felhőalapú fejlesztési környezetek
A felhőalapú integrált fejlesztőkörnyezetek (IDE), valamint a folyamatos integrációs (CI) és a folyamatos telepítési (CD) csatornák egyre elterjedtebbnek számítanak, mivel az alkalmazások gyorsabb telepítését teszik lehetővé a fejlesztők számára. Igaz, egyre nagyobb teret nyer a platformmérnökség a DevOpsszal szemben, és ez utóbbi szempontjából a DevSecOps az egyik legfontosabb trend 2024-ben: a magas kockázatú problémák kezelését a fejlesztés, az üzemeltetés, az infrastruktúra mint kód és a kiberbiztonság CI/CD csatornákon belüli integrációja támogatja. A DevSecOps fő fókuszát a biztonság automatizálása és felügyelete jelenti a szoftverfejlesztés teljes életciklusa során.
(Kép: Unsplash/Growtika)
