A repülőgép-forgalom hatvannégy év alatt ért el ötvenmillió utast, a 2016-ban berobbant Pokémon Gónak mindössze tizenkilenc nap kellett ugyanennyi felhasználóhoz.
A technológiák elfogadását felgyorsította, hogy a hozzájuk kapcsolódó új termékek és szolgáltatások egyre rövidebb idő alatt jutnak el az átlagfogyasztóhoz.
Az egyik ok: napról napra jobban össze vagyunk kapcsolva. Vegyük például a közösségi hálózatokat: nemcsak néhány, hanem több száz, több ezer személyt követünk, így az információ gyorsabban jut el több emberhez. Mivel naponta emelkedik az adott hálózatra kapcsolódók száma, a hálózat értéke is nő. Senki nem használná a kedvenc üzenetküldő appunkat, ha a kapcsolatai nem használnák, és vice versa.
A kapcsolatok száma exponenciálisan nő.
Az exponenciális technológiák ismérvei
A huszadik században sok energia- és anyagi befektetés kellett a termékek világpiaci bevezetéséhez. A mai digitalizált világban szinte minden milliárdnyi számítógépen futó kódsorrá válik, és bármilyen termék összehasonlíthatatlanul gyorsabban eljut a globális fogyasztóréteghez, mint huszonöt-harminc éve. A számítástudományt meghatározó Moore-törvény szépen szemlélteti a változást: az integrált áramkörök összetettsége (a bennük lévő tranzisztorok száma) másfél évente megduplázódik. Az árak nem követik ezt a tempót, sőt inkább ellentétes tendencia figyelhető meg.
A növekedés és a technológiák is exponenciálisak. Ray Kurzweil feltaláló és jövőkutató szerint egy exponenciális technológia meghatározott időintervallumon belül megduplázza a kapacitását, míg az ára a felére csökken. Az időintervallumok folyamatosan rövidülnek. Az elmúlt években például a 3D-nyomtatás, a napelemek, az emberi genom szekventálása és a drónok voltak ilyen exponenciális technológiák. A napelemek ára húsz év alatt a kezdeti kétszázadrészére csökkent.
Az általában hagyományos üzleti modellekkel működő vállalatok azonban lassan reagálnak ezekre a diszruptív változásokra.
Hogyan ne reagáljunk a változásokra?
Képzeljük el, hogy cégünk egy az éves bevételének jelentős részét generáló technológiát használ. Évről évre optimalizáljuk, de a javítás kevesebb mint a tíz százalékára érvényes. Aztán tudomást szerzünk egy teljesen más technológiával működő, de ezredszázalékokban mérhető profitot termelő startupról. Ignoráljuk, mert ezekkel a mutatókkal nem lehet versenytárs.
Bizonyos idő után észleljük, hogy mégis elérték a piacot, és a feltételezettnél gyorsabban növekednek, így odafigyelünk rájuk. A fejlődésüket azonban lineárisnak látjuk, tehát évekbe telik, amíg utolérnek minket, mert akkora a versenyelőnyünk – hisszük naivan. Később, ha esetleg veszélyt jelentenek ránk, felvásárolhatjuk őket, de mégsem tesszük.
Aztán egy nap arra ébredünk, hogy az általuk használt új technológia piacvezetővé vált, és egyre csak nő. A köztünk lévő különbség és a növekedés tempója úgyszintén, magyarán már mi kullogunk mögöttük.
Ügyfeleink zöme átpártolt hozzájuk, és ők már minden, csak nem startup. Ha a technológiájuk használata mellett döntünk, sok idő, míg felvesszük velük a versenyt. Ha viszont kitartunk a jól bejáratott meglévő mellett, bukásra vagyunk ítélve. Későn reagáltunk a változásra, nem érzékeltük az előjeleket és csődbe mentünk.
Ezek a technológiák alakítják a közeljövőt
Nagyon nehéz előre jelezni ezeknek a technológiáknak a tömeges elfogadását. A mobiltelefonok a 2000-es években „robbantottak”, de a legnagyobb IT-elemzőcégek (Gartner, Forrester és a többi) 2002-re például csak tizenhat százalékos növekedést prognosztizáltak a száz feletti helyett, aztán évről évre hasonló nagyságrendben tévedtek. Azaz még a szakértők sem képesek előre látni a fejlődés ütemét.
Az exponenciális technológiákat már csak azért sem könnyű észrevenni, mert az agyunk másként működik: a növekedésüket lineárisnak képzeljük, és későn vesszük észre, ha mégsem az.
A 2020-as években ez minden korábbinál gyorsabb, és az exponenciális technológiák egyre inkább „egymásra találnak.” Korábban a különböző területeik csak szórványosan érintkeztek, hatottak egymásra, ám most és a közeljövőben gyakoribbak a fejlődést jelentősen begyorsító átfedések. Az eredmény: ezek a technológiák „kilőnek”. Ha a cégünk nem elég figyelmes, jóval hamarabb elveszítheti a piaci pozícióit, mint akár csak egy évtizede.
A mai tudásunk szerint a közeljövőt tíz exponenciális technológia határozza meg: mesterséges intelligencia, robotika (idetartoznak a drónok és az önvezető autók is), kiterjesztett és virtuális valóság (AR, VR), agy-számítógép interfészek (BCI), hálózatiság (beleértve a szenzorrendszereket és a dolgok internetét), blokklánc, 3D-nyomtatás (és az anyagtudomány), nanotechnológia, szintetikus biológia, kvantumszámítógép.
Gondoljunk bele: mi történhet akkor, ha az MI-t összekapcsolják a kvantumszámítógéppel, és beleintegrálják a BCI legfrissebb eredményeit? Vagy a szintetikus biológiát, a 3D-nyomtatást és a nanotechnológiát hozzák közös nevezőre.
Hasonlókra számíthatunk.
