(Cikkünk 2024.szeptember első hetében íródott!)
Az adatközpontok közismerten sok energiát fogyasztanak, a gépitanulás-rendszerek felfutásával a mögöttük hagyott szén-dioxid-lábnyom folyamatosan nagyobbodik. Az energiahasználatot azonban nemcsak mesterségesintelligencia-modellek növelik. A központok megfelelő légkondicionálás nélkül akadozva vagy egyáltalán nem működnek.
Az általános törvény érvényes rájuk is: amihez hozzájárulnak, annak az ostora rajtuk is csattan. Egy egyszerű MI-lekérdezés tízszer annyi energiafogyasztással jár, mint egy Google-keresés. 2030-ban a hagyományos adatközpontok az ország összesített energiafogyasztásának tizenöt százalékát generálhatják – és az előrejelzést végző Edison Power Research Institute a nehezebben követhető és köztudottan energiaigényes kriptovaluta-bányászatot ebbe bele sem számította.
A klímahelyzet csak romlani fog
A mind gyakoribb nyári hőhullámok alatt egyre nehezebb tartani a megfelelő hőmérsékletet.
Spencer Kimball, a Cockroach Labs társalapító-vezérigazgatója szerint „a hőhullámok jelentős kockázatot jelentenek a technológiai infrastruktúrára, különösen az adatközpontokra és a kritikus infokommunikációs rendszerekre”.
Mivel nem értük még el a kritikus pontot, az Egyesült Államok eddig nem szembesült azzal a problémával, hogy hogyan bírja az ország technológiai infrastruktúrája a folyamatos hőmérséklet-emelkedést, az egyre nagyobb meleget.
Az adatközpontok alaptermészetüknél, rendeltetésüknél fogva forró helyek. Nyáron eleve nehéz a hőmérséklet kontrollálása egy olyan iparág számára, ahol 24/7-ben fennakadás nélkül kell működniük, mert bármilyen leállás túl költséges, és a központokat működtető vállalatok üzleti megbecsülésén is komoly csorbát ejt. A helyzet tavaly annyira tragikus fordulatot vett, hogy Texas szövetségi állam illetékes szervei megegyeztek a kriptobányászokkal: a legmelegebb napokon felfüggesztik a tevékenységüket.
Az adatközpontok egyre bővülnek, és a hőhullámok sem korlátozódnak egyetlen területre, az idén például a kaliforniai Bay Areát is érintették. Virginiát úgyszintén, ahol az Amazon működtet egyet, akárcsak Ohióban, amelyet ugyancsak nem került el az elviselhetetlen hőség. Egy tanulság mindenesetre máris levonható: az adatközpontjaikat egyetlen földrajzi területen tömörítő vállalatok többet kockáztatnak az azokat változatosabban elosztó többieknél.
Kevesebb adat kellene az állandó adatrobbanás korában
Intő jelek korábban is voltak, a teljes ICT-infrastruktúra azonban még nem forgott veszélyben a folyamatos hőhullámok miatt. 2022 nyarán az Egyesült Királyságon végigsöprő hullám következményeként az adatközpontjaik hűtőrendszerének ideiglenes leállása miatt a Google-nél és az Oracle-nél is komoly kimaradások voltak: az előbbinél néhány óráig tartott, és a berendezések megkárosodását elkerülendő, szüneteltetniük kellett több felhőszámítás-szerverüket. Utóbbi közel egy napig szenvedte a következményeket.
Az extrém meleg a techinfrastruktúrát más veszélyekkel is fenyegeti: masszív viharokkal, esőkkel, széllökésekkel. A PLOS Climate adatai alapján özönvízszerű esők átlagosan hat, a viharok tizenkét, az esővel és széllökésekkel is kísért viharok tizenhét óra áramkimaradást hagyhatnak maguk után. Súlyos dollármiliárdok bánják mindezt.
Az infokomvállalatok számára a legrosszabb forgatókönyv, ha hosszabb kimaradások veszélyeztetik a kritikus rendszereket. Végfelhasználók a felhő-infrastruktúra és a pénzügyi szolgáltatások leállásától a kommunikációs kihagyásokig változatos módokon érzékelik a következményeket.
A cégek folyamatosan dolgoznak az éghajlatváltozással kapcsolatos készenléti és katasztrófaelhárítási és -helyreállítási terveken, ugyanakkor a növekvő energiafelhasználással akaratukon kívül rontanak a helyzeten. Évek óta visszatérő téma, hogy a mesterségesintelligencia-modellek gyakoroltatása túlzottan energiaigényes, és megoldást kellene találni rá. A nagyágyúk zéró vagy ahhoz közelítő karbonlábnyom-csökkentést vállalnak be, és ugyan szinte heti rendszerességgel állnak elő kutatóműhelyek, startupok „kevesebb adattal jobb MI-t” tervekkel, projektekkel, az áttörés várat magára.
Pedig az adatközpontok nagyjából ugyanannyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a légi közlekedés, és a vízfogyasztásuk is óriási. Az MI és a kriptoipar növekedésével egyelőre úgy tűnik: az energiaigény is nőni fog.
Irány a világűr?
Adatközpontok létesítése hidegebb környezetben, világűrbeli lehetőségek? Mindkét esetben csökken a környezetszennyezés, és a hőhullámok miatti leállásoktól sem kell tartaniuk. A világűr azonban nagyon kísérleti jellegű, és a legtöbb cég számára nem tűnik praktikusnak.
A környezetszennyezés problémáját nem oldja meg, de sok bosszúságot elkerülhetünk, ha baj esetén a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodunk: mindig mindenről másolatot készítünk, cégként pedig a számítási felhőbe költözünk. A nyilvános felhők méretezhetők, fejlett biztonsági funkcióik vannak, azaz a szolgáltatók felkészültek a katasztrófaelhárításban.
(Kép: Unsplash/bernd dittrich)