Az 5G- és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet – ezt Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója mondta 2021-ben. A 6G-re mint az érzékek internetére hivatkozik, ami meglátása szerint 2030-ra el is érkezik. Ekudden jóslatát olvasva átfut az ember agyán, hogy három évtized alatt honnan hová jutott a telekommunikáció. Az évszázadot jellemző technológiai versenyfutásban pedig egyáltalán nem látni, hol van ennek a vége. Az viszont bizonyos, hogy a 6G valami teljesen újszerűt fog hozni.
Úton az érzékek internete felé
Ha 1980-ból, az 1G megjelenésének évéből tekintenénk 2025-re, valószínűleg elkönyvelnénk egy kreatívabb science fictionnek. Pedig az csak a 6G-vel veszi kezdetét.
„A 6G az érzékek internete lesz, ami a különféle érzékszervek összekapcsolásának irányából indul, ahol az agy adja az interfészt. A technológia már most készen áll arra, hogy bizonyos eszközök gondolattal irányíthatók legyenek. Ennek a jelei már most is láthatók, hiszen vannak olyan IoT-eszközök, amelyek például a nagyothallóknak segítenek a hallásban, a gyengén látóknak pedig a látásban. Az aggyal való gondolati kommunikáció is kezdeti szinten megjelent”
– mondta dr. Budai J. Gergő, a Vantage Tower elnök-vezérigazgatója.
A másik fontos területe a 6G-nek a hangvezérlés, amely már most is létezik. A harmadik pedig az ízek és illatok érzékelése, amely különösen érdekes, hiszen a 6G-n keresztül képesek lehetünk közvetíteni nemcsak az ízek, hanem az illatok és az anyagok tapintását is. Például egy online vásárláskor érezhetjük a kiválasztott árucikk anyagát is.
„Gyakorlatilag az érzékek internete révén a fizikai világ és a virtuális valóság összekapcsolódik. Azt gondolom, hogy ennek a bevezetése 2030–2035-re tehető. Az Ericssonnál és a Huaweinél már folynak a kísérletek, valamint egyetemi laborokban is dolgoznak rajta” – mondta dr. Budai J. Gergő.
VR, AR, MR – az 5G ígérete a 6G teljesítménye
A 6G kapcsán maga a hálózat is hatalmas fejlődésen fog átmenni: alacsony késleltetést és nagy sávszélességet kapunk, vezeték nélkül. Amikor arról beszélünk, hogy milyen alkalmazások igényelhetik ezeket az újfajta követelményeket és képességeket, olyan megoldások jutnak eszünkbe, mint a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR) vagy a legújabb, a kevert valóság (MR).
„A VR-rel a legtöbb ember már találkozott. Lehet otthonra is venni VR-szemüveget, de ezek jelenleg még össze vannak kötve egy számítógéppel, amely generálja a tartalmat. A mai technológiával még nem megoldható, hogy ez a tartalom a felhőben fusson. A hálózat a szűk keresztmetszet”
– mondta Laki Sándor, az ELTE Informatikai Kar Információs Rendszerek Tanszék egyetemi adjunktusa.
Az AR olyan technológia, amelyet már sokan ismernek: kisebb sávszélességet igényel, mert a valóságot egészíti ki digitális elemekkel. Az ELTE adjunktusa felhívta a figyelmet az ehhez kapcsolódó új területre is: ez a kevert valóság. „Ha felhúzunk egy haptikus kesztyűt, nemcsak a fizikai tárgyakat tudjuk megérinteni, hanem a virtuális objektumoknak is érezhetjük a visszahatását a fizikai térben. Ez kétirányú kommunikációt jelent: a rendszernek tudnia kell, hol van a kezünk, és azt, hogy megérintette-e a virtuális objektumot vagy sem. A cél a gyors, valós idejű szinkronizálás, amely zökkenőmentes élményt nyújt a felhasználóknak. Ezt a 6G teszi lehetővé” – folytatta.
De léteznek más felhasználási módok is, például a digitális ikrek. Egy gyártósort például le lehet modellezni a virtuális térben, így amit ott végrehajtanak, az megtörténik a fizikai világban is és fordítva. A legnagyobb kihívás az állapotok folyamatos szinkronizálása.
„Egy másik fontos terület a pozicionálás. A 6G új rádiós technológiákat is bevezet, amelyek sokkal pontosabb helymeghatározást tesznek lehetővé. Egy városban például jobban nyomon követhető lesz, hogy hol helyezkednek el az emberek, melyek a legforgalmasabb utak. Ugyanakkor ez komoly biztonsági problémát is hordoz”
– mondta Laki Sándor, aki a technológia magyarországi megjelenését 2035–2036-ra taksálja.
Az ember számára észlelhetetlen lesz a gyorsulás
A 6G-re sem szabad úgy tekinteni, mint egy éles átmenetre: folytonos fejlődés figyelhető meg – hívja fel a figyelmet Laki Sándor. Ahogyan a 4G-ből néha átléptünk a 4.5G és az 5G köztes állapotába, úgy az 5G és a 6G között sem lesz éles határ. De a technológia akkor válik igazán hasznossá, amikor megérik arra, hogy teljes egészében használjuk.
Maguk a szabványok még formálódnak, és ez a folyamat az idei évben kap nagyobb lendületet. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) jelenleg is dolgozik azon, hogy definiálja és specifikálja a 6G-hálózatokat.
Ugyanakkor a 6G a mindennapokban olyan változásokat hozhat, amiket korábban nem tapasztaltunk.
„A 6G a sebesség tekintetében többszörösen meghaladja az 5G-t, akár százszoros gyorsaságot biztosít, így az adatok átvitele az emberi észlelés határait is elérheti. A 6G emellett szélesebb frekvenciatartományt használ (30–3000 GHz), ami biztosítja az adatátvitel gyorsaságát és minimalizálja a késleltetést, ami a 4G esetén 30, az 5G-nél pedig 4 milliszekundum körüli volt. Mindez a 6G-nél akár 1 alá csökkenthető. Az emberi agy számára ez már nem észlelhető, de a gép-gép közötti kommunikációban hihetetlen előrelépést eredményez. A minél alacsonyabb késleltetés például különösen fontos az olyan alkalmazásoknál, ahol a precizitás és az azonnali válaszidő kulcsfontosságú. Ilyen például az önvezető autózás vagy a robot távsebészet”
– mondta dr. Budai J. Gergő.
A 6G nyithatja meg az utat a tényleges önvezetés felé
A „hosszú” késeltetési idő miatt nem lehet önvezető autót irányítani 4G-hálózaton, mert az nem engedi meg a megfelelő reagálási időt. Az 5G-nél a késleltetés már csökkent, de még mindig tartalmaz némi rizikót, míg a 6G-ben annyira minimális, hogy gyakorlatilag nem érzékelhető, így biztosítja a megbízható működést.
A távműtét esetében is igaz ez: a 6G olyan alacsony késleltetést biztosít, hogy a sebészek szinte valós időben képesek kommunikálni és irányítani a robotokat, míg az 5G esetén egy kis zökkenő is előfordulhat.
Üzleti oldalról a 6G az MI-alapú IoT-alkalmazások számára kulcsfontosságú lesz. Az okosvárosok, a precíziós gyártás, az automatizált raktározás és a holografikus kommunikáció mind olyan, amely már a 6G lehetőségeit kihasználva valósulhat meg.
„A felhőrobotika is idesorolható, ami jelenleg még nem elterjedt, de az ipari digitalizáció következő lépéseként tekintenek rá. A cél, hogy az ipari folyamatokat vezérlő egységeket kiszervezzék a felhőbe, így lehetővé téve a gyors módosítást. Ha új gyártási folyamatot vezetnek be, akkor az ipari berendezéseket ezen keresztül vezérlik majd. A vezérlőrendszerek és az ipari helyszínek között alapvető késleltetés biztosítása szükséges az ipari kommunikációban. Bármilyen probléma esetén az eszközöknek gyorsan reagálniuk kell”
– mondta Laki Sándor.
A kolaboratív környezet is kulcsfontosságú: a robotoknak alkalmazkodniuk szükséges az emberekhez, hogy miként reagálnak és milyen tevékenységet végeznek a gyártósoron. Fontos, hogy a robotkarok képesek legyenek figyelni az emberi tevékenységeket, elkerülve ezzel a baleseteket. Az alacsony késleltetés kritikus szerepet játszik abban, hogy az emberek és a robotok együtt biztonságosan dolgozhassanak a termelési környezetben.
Van még egy fontos tényező: a 6G esetén akár négyzetkilométerenként 10 millió eszköz is kiszolgálható lesz, hálózati infrastruktúrát adva komoly IoT-rendszereknek. Ez az 5G esetén nem annyira megoldható, mivel az bizonyos területeken elérte a kapacitáshatárát.
Új hálózat, új kiberbiztonsági kihívások
„A 6G-technológia széles körű alkalmazása számos adatbiztonsági és adatvédelmi kihívást vet fel. Az egyik legfontosabb probléma a hálózati összetettség növekedése, mivel sokkal több eszköz és intelligens készülék fog kommunikálni egymással, ami fokozza az adatvesztés, az adatlopás és az adatáthallgatás kockázatát. A hálózat több ponton kapcsolódik, így az adatokat több helyen tárolják és továbbítják, ami lehetőséget ad a potenciális támadásokra”
– mondta dr. Budai J. Gergő.
A 6G egyik kulcsfontosságú aspektusa az edge computing, ami lehetővé teszi az adatfeldolgozást a hálózat szélén, a végpontokon, nem pedig központilag. Ez azonban jelentős adatbiztonsági kihívásokat is felvet, mivel azokat közvetlenül a felhasználói eszközök közelében dolgozzák fel, így nagyobb a lehetőség az incidensekre, hiszen a hálózat biztonsági problémákat okozhat, ha nem megfelelően védik őket.
A nyílt forráskódú MI és szoftverek alkalmazása szintén adatvédelmi aggályokat jelenthet. Az biztos, hogy sokkal szigorúbb szabályokra lesz szükség.
Európa megközelítése a 6G-technológiát illetően
Az európai vízióról készült tanulmány 2023 novemberében jelent meg, amelynek fontos eleme, hogy a kontinensnek az 5G és a 6G területén is meg kell teremtenie a technológiai vezető szerepét. Ebben két nagy európai vállalat, az Ericsson és a Nokia kulcsszerepet játszik. Ugyanakkor a kínai cégek is egyre inkább törnek előre, de az 5G területén az említett két európai vállalat továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Az viszont már egy másik kérdés, hogy meg is tudják-e tartani ezt a pozíciót. A kutatásba jelentős pénzt kell fektetni, a megtérülési idő pedig hosszú. Felmerül tehát a kérdés: ezek a vállalatoknak megvannak-e azok az erőforrásaik, mint kínai versenytársaiknak? Az mindenesetre biztos, hogy az európai stratégia célja ennek az ösztönzése és támogatása.
Emellett a vízióban kiemelik a globális együttműködés fontosságát, ami elsősorban a szabványok kialakításában játszik szerepet. Vagyis a technológiát szabványosítani kell, mert ha minden gyártó saját eszközöket fejleszt, akkor biztosítani kell azok együttműködését is.
Mesterséges intelligencia és 6G
A 6G-hálózatokban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása lehetővé teszi az optimalizált hálózatkezelést és az önszerveződő rendszerek kialakítását. A hálózatok működése sokkal dinamikusabbá válik, mivel az MI képes valós időben reagálni az igények változására.
„A bázisállomások esetén például jelenleg az antennák folyamatosan, 24 órában működnek, függetlenül a forgalomtól. Az MI segítségével azonban lehetőség nyílik arra, hogy a hálózat energiafogyasztását optimalizáljuk, például éjszaka, ha nincs forgalom, az antennák lekapcsolhatók. Amint egy-egy felhasználó igénybe veszi a szolgáltatást, az MI észleli a helyzetet, és aktiválja a legközelebbi antennát”
– mondta dr. Budai J. Gergő.
Bár az MI képes lesz optimalizálni a rendszert, és önálló döntéseket hozni a hálózat kezeléséről, az emberi felügyelet még mindig szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk annak biztonságos és hatékony működését.
(Kép: unsplash)
