A segélyek kifizetésétől kezdve a bevándorlási szabályok betartatásáig számos brit közigazgatási hivatal alkalmazza már az MI-t. A nyilvántartások szerint a brit állami szervek több tucatnyi szerződést kötöttek MI és algoritmikus szolgáltatások használatára.
Hiába kötelező, senki nem használja
A Belügyminisztériumhoz tartozó rendőrségi közbeszerzési testület a múlt héten írt ki egy arcfelismerő szoftverre vonatkozó tendert. A beszerzés keretösszege 20 millió font. Ezzel újra felszínre kerültek a „tömeges biometrikus megfigyeléssel” kapcsolatos aggodalmak.
Mindeddig csupán kilenc algoritmikus rendszer adatait regisztrálták a publikus nyilvántartásba. Ezek nem tartalmazzák azokat az MI-alkalmazásokat, amelyeket a belügyben vagy a rendőrségen használnak. Holott a brit kormány idén februárban jelentette be, hogy az MI-nyilvántartás használata minden kormányzati szerv számára kötelező.
Szakértők szerint az MI komoly károkat okozhat, ha kontroll nélkül alkalmazzák. Arra pedig több negatív példa is volt a közelmúltban, amikor az informatikai rendszerek nem működtek a kívánt módon.
A Whitehallban, a londoni közigazgatási negyedben használt MI-megoldások a Microsoft Copilot rendszerétől kezdve az automatikus csalás- és hibaellenőrzésekig széles spektrumot lefednek.
Azt pedig Peter Kyle technológiáért felelős államtitkár is elismerte: a közszféra nem vette elég komolyan, hogy a kormányzat átlátható módon használja az algoritmusokat – írja a The Guardian.
Az átláthatóságról, illetve annak hiányáról Kyle a lapnak azt mondta: ha a kormány algoritmusokat használ, az embereknek azt kell érezniük, az algoritmusok őket szolgálják, és nem fordítva. Ennek egyetlen módja az átlátható tájékoztatás a használatukról.
A Big Brother Watch jogvédő szerint a rendőrségi arcfelismerő-rendszerre szóló szerződés újabb példája annak, hogy a kormányzat nem átlátható módon alkalmazza az MI-t. A kormányhivataloknak nyitottnak és őszintének kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy hogyan használják ezt a technológiát – mondta Madeleine Stone érdekvédelmi vezető.
Imogen Parker, az MI-kutatással foglalkozó Ada Lovelace Intézet igazgatóhelyettese szerint az átláthatóság hiánya azt is jelenti, hogy a közszféra vakrepülésben alkalmazza az MI-t.
Február óta azonban 164 olyan szerződés született közintézményekkel, amelyekben szó esik a mesterséges intelligenciáról – derül ki a Tussell közbeszerzési szerződéseket figyelő cég adataiból.
A Google Cloud egy nemrégiben készült jelentése szerint a generatív MI nagyobb mértékű alkalmazása 2030-ig évente akár 38 milliárd fontot is felszabadíthat a közszférában.
Mindeközben Magyarországon
“Az MI alkalmazása a közigazgatásban számos kihívást vet fel. Beleértve a megbízhatóságot, az átláthatóságot, és a munkaerőpiaci változásokat. Összetett és érzékeny terület, ugyanakkor tény, hogy alkalmazása új lehetőségeket teremthet” – idéz egy, a KözigazgatásTudomány szakmai tudományos folyóiratban megjelent írást az enet.hu.
Bár a kormányzati kommunikáció az elmúlt években többször is tanúbizonyságát adta, hogy “hallott már az MI-ről”. Az új technológia alkalmazásáról mindeddig konkrétumot tudni. Az egyik ilyen nagy felhasználó ugyanakkor már hamar, 2022 februárjában megkezdte az MI-vel való gyakorlati “ismerkedést”.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyértelműen úttörőnek számít az MI alkalmazásában. A NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját a kormány 2022-ben hozta létre. Tavaly ősszel pedig már egyenesen új időszámításról lehetett hallani a NAV munkacsoportja kapcsán. A szervezet “robot revizorai” hatalmas adathalmaz alapján képesek azonosítani az adóelkerülést célzó gazdasági műveleteket, az áfa-trükköket, vagy éppen a fiktív számlázási gyakorlatot is.
(Kép: Dall-e)
