Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Infoparlament 2023 – MI, kibervédelem, energetika

MEGOSZTÁS

A ChatGPT és a mesterséges intelligencia, a legújabb kibervédelmi kihívások, Európa energetikai kérdései, illetve a világ multipoláris konfliktushelyzete diplomáciai és harcászati szempontból azok a tényezők, amelyek leginkább alakítják és foglalkoztatják a kormányzati, a gazdasági, az üzleti, az informatikai és a civil szervezetek szereplőit.

XIII. alkalommal rendezték meg az informatikai társadalom eseményét, az Infoparlamentet. A rendezvényen a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág szereplői gyűltek össze, hogy beszámoljanak arról, melyek azok a technológiai változások, amelyek nagy hatással vannak mindennapjainkra és a gazdaság versenyképességére.

Új szemléletet kíván a technológia alkalmazása

Az idei évben a korábbiakhoz képest jóval súlyosabb dilemmák foglalkoztatják a döntéshozókat, miután egy éve zajlik már az ukrajnai háború, amelynek következményei több szinten alakítják át a gazdasági folyamatokat, illetve a kibervédelmi feladatokat. Ezúttal ugyanis nem csak a bűnözés eszköztárának növekedésével kell szembenéznünk, hanem a technológiának a társadalom működésére gyakorolt hatásával is. Mint például a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) ugrásszerű fejlődésével, amely az elmúlt időszakban érezhetően forradalmi áttörést ért el, s amely kétségtelenül egy gazdasági és társadalmi paradigmaváltáshoz vezetett. Amennyire félelmetes, annyira előremutató is lehet az AI és a ChatGPT szerepe, amely valójában választást kínál a világ számára, hogyan legyen a társadalom a nyertese az új vívmányoknak, fogalmazta meg köszöntőjében Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke.
Hozzátette, hogy mindezen események miatt olyan társadalmi változások indulhatnak be vagy gyorsulhatnak fel, amelyekre a fő döntéshozók nem készültek fel és amelyek kezelésére talán nincs is megfelelő eszköztáruk. A mesterséges intelligencia ráadásul számos etikai kérdést is felvet majd idővel, például azt, hol kezdődik és hol végződik az ember, s valóban emberrel kommunikálunk-e, illetve azt is, hogy társas érintkezésünk bármilyen formája mögött valóban emberek állnak-e? Soltész Attila kiemelte, hogy közös felelősségünk, hogy egészséges és értékalapú információkat közvetítsünk, illetve hogy minimalizáljuk az informatika adta veszélyeket.

Jöhet az MI 2.0

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára kifejtette, hogy az elmúlt két-három évben valóban átalakította az életünket és szinte minden iparágat a mesterséges intelligencia, s nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy a munkaerő-piacra is milyen hatást gyakorolt: egyre inkább felmerül az automatizált munkafolyamatok kérdése.
Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy itt az ideje újragondolni a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely dokumentum a 2030-ig szóló célokat jelöl ki, és ezekhez kapcsolódóan 2025-ig tartó intézkedési tervet vázol fel.

Illetve kiemelte az európai digitális innovációs központok (EDIH) jelentőségét, amelyek a digitális kihívásokra reagálnak és hozzájárulnak a versenyképesebbé tételhez, s amely magyarországi viszonylatban többek között a startup ökoszisztémát támogatja, például inkubátorházak működtetésével.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke

Új digitális stratégiai az OTP-nél

Kaszás Zoltán, az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már készül a pénzintézet digitális stratégiája, amelyben elsősorban a digitális képességek fejlesztését tűzték ki célul. Továbbá hozzátette, hogy olyan megoldásokra van szükség, amelyek abban segítenek, hogy a hatalmas adathalmazokból értelmezhető információk legyenek kinyerhetőek. Hozzátette, hogy az OTP egyfajta paraméteres modellt készít, amelynek segítségével a legjobb adatmodelleket tudják létrehozni.

Schin Lotár, az OTP Bank mesterséges intelligencia terület vezetője pedig délutáni előadásában beszámolt arról, hogy egyetemi közreműködésnek köszönhetően létrehoztak egy 39 milliárd paraméteres digitális asszisztens modellt.

Nagyobb védelmet igényelnek a kritikus infrastruktúrák

A technológiának köszönhetjük, hogy a COVID-19 okozta lezárás időszakában is tudtuk folytatni a munkát, fogalmazta meg Dr. Budai J. Gergő, a Vantage Towers Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette, hogy ehhez hozzájárult, hogy Magyarország fejlett mobilhálózattal rendelkezik, azonban pontosan ezért van szükség arra, hogy az értékes hálózatainkat, illetve a kritikus infrastruktúráinkat fokozattabban védjük.

Az elnök-vezérigazgató kitért arra is, hogy fenntarthatósági szempontból a solar berendezések megoldást jelentenek az energia-felhasználási gondokra, azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a fejlesztések mellett párhuzamosan a biztonságukra is figyeljünk.

Innováció-gyorsító területek

Rakoncza Zsolt, a DELL Technologies Magyarország vezérigazgatója beszámolt a Dell legfrissebb, az innováció érettségét vizsgáló 2023-as kutatásukról, amelyből kiderült hogy a megkérdezettek 49 százaléka még mindig mérlegeli, hogy innovációt vezessen-e be cégüknél. 36 százaléka a válaszadóknak követő magatartást folytat, mindössze 16 százalék alkalmaz innovatív technológiát és csupán 2 százalék az, akiket vezető innovátoroknak nevezhetünk. Nemzetközi viszonylatban, a kutatás szerint, a legnagyobb problémát az adatok kinyerése jelenti (69 százalék), illetve, hogy nincs végponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia (67 százalék). Magyarországon ezzel szemben hátrányban vagyunk, mivel 77 százalék jelezte azt, hogy gondot jelent az adatok kinyerése és 70 százalékuknál nincs végponttól-végpontig tartó holisztikus biztonsági stratégia.

Rakoncza Zsolt 5 stratégiai területet emelt ki, amelyek az innovációk felgyorsításában szereplő területeknek számítanak:

  1. Munkavégzés – jövő munkahelye (55 százalék)
  2. Többfelhős környezet
  3. Modern adat-infrastruktúra (34 százalék)
  4. Egyszerűbb edge-környezet, valós idejű elemzések (52 százalék)
  5. Biztonság (a megváltozott környezet miatt új eszközök alkalmazása)

Az energiapolitika jövő képe

Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára az energiapolitikai helyzetet vázolta fel, miszerint új jövőképre van szükség, amelynek egyik pillére, hogyan vezessük ki az országot az energiafüggőségből és hogyan érjünk el egy egészségesebb energia mixet (Ellátásbiztonság-Fenntarthatóság-Megfizethetőség-Növekvő igények). Ehhez szükség van az IKT szektorban rejlő kompetenciákra és eszközökre.
Dr. Solymár Károly Balázs kiemelte, hogy 2030-ra mintegy 1,3 millió okosmérő felszerelését tervezik, amelynek köszönhetően egy újszerű hálózati menedzsment rendszer épülhet ki. Továbbá elmondta, hogy az MI segítségével olyan prediktív karbantartó rendszerekre van szükség, amelyek valódi fogyasztáson alapuló számlázást képesek kezelni. Ehhez szükség van az átviteli hálózat fejlesztésére, a meteorológiai előrejelző szolgáltatások frissítésére, a független energiaközpontok kialakítására, a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére, a klímavédelmi adattár kialakítására, illetve az okos vizi-közműhálózat fejlesztésére.

A digitalizáció jelentősége

Dr. Franco Spicciariello, a Public Policy Igazgatója, ITA & ECSEED, Amazon Web Services (AWS) aláhúzta, hogy valóban felgyorsult a mesterséges intelligencián alapuló technológiák szerepe. Praktikus innovációk jöttek létre, amelyekben az emberekkel vagy emberek nélküli megoldások egyaránt érvényesültek.
Kifejtette, hogy Magyarországon az üzleti intelligencia (BI) egyre erősebben veti meg a lábát, köszönhetően a felhő-alapú megoldások költségcsökkentő jelentőségének, illetve annak is, hogy a cloud-computing egyre nagyobb bizalmat élvez nagyvállalati, kkv és startup környezetben is, mint nyereséges modell. Ennek a fejlődésnek azonban az a hátulütője, hogy a régebbi rendszereket, infrastruktúrákat bizony fejleszteni szükséges, de hazai viszonylatban is egyre több a példa arra, hogy ezek a fejlesztések elindultak.

Támogató szabályozási környezet szükséges

Kübler-Andrási Judit vezérigazgató, a 2020. július 1-én létrejött hálózati infrastruktúra-szolgáltató cég, a CETIN Hungary Zrt. szerepköréről elmondta, hogy a hazai telekommunikációs piacon először valósult meg olyan távközlési modell, amely a mobilszolgáltatói kereskedelmi tevékenységet szétválasztja az aktív és passzív hálózati infrastruktúrától. A Telenor hálózati infrastruktúrájának szétválasztását célzó folyamatban a közel 200 munkavállalóval indult vállalat hálózati
infrastruktúra-megoldásaival segíti a hazai gazdaság hatékony digitalizációját, amelyhez azonban támogató szabályozási környezetre van szükség. „Az infrastruktúráé a jövő, amihez pénz, pénz és partnerség szükséges” – tette hozzá Kübler-Andrási Judit.

Digitális katona

Porkoláb Imre, dandártábornok, Honvédelmi Minisztérium; a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az ország védelmi stratégiáját immár a digitalizáció jegyében alakítják. Többek között kognitív képességeken alapuló digitális katonák fejlesztésén dolgoznak, folyik a járművek digitalizációja, illetve figyelmet fordítanak a felforgató technológia (adatalapú rendszerek, űr képesség-fejlesztés, kibervédelem) alkalmazására is. Továbbá elmondta, hogy foglalkoznak az XR technológia alkalmazásának lehetőségeivel a védelmi szektorban, ezen belül e-learning platform kialakításával, MR/VR egészségügyi megoldásokkal, illetve okosruha tervezésével. Porkoláb Imre továbbá beszámolt a NATO DIANA (Defence Innovation Accelerator for
the North Atlantic) Akcelerátor 2022 decemberi megalakulásáról is, amely a kettős hasznosítású technológiák alkalmazására koncentrál.

Szükséges az edukáció

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában kitért arra, hogy a technológia exponenciális fejlődése okozta, hogy a régóta dédelgetett MI és ezen belül a ChatGPT ilyen érzékennyé vált. Arra kérdésre, hogy vajon az MI kicsavarja-e a kezünkből az irányítást, a válasz az, hogy az a cél, hogy etikus rendszereket nevelgessünk. Szabó Péter kitért arra is, hogy egy uniós kutatás szerint az MI-nek köszönhetően mintegy 11-37 százalékos termelékenység-növekedés várható majd 2035-ig. Magyarországon pedig a munkaórák mintegy 24 százalékát az automatizált folyamatok veszik majd át. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia használatához oktatási modellekre van szükség, illetve publikus felhőre és természetesen stabil infrastruktúrára.

Neumann János sázmítógép

2023: Neumann emlékév

Balla Attila, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető helyettese beszámolt a Neumann 2023 eseménysorozatról, amelyben többek között interaktív kiállítások, informatikai diákolimpia, tudományos szimpózium és dokumentumfilm készítés is szerepel.

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek