Kormányzati informatikai fejlesztést még nem övezett olyan közösségi figyelem, mint a július elsejével induló árfigyelő adatbázis és az elé rakott webes felület. Jelenleg a tesztüzem zajlik, információink szerint még az adatbázishoz adatot szolgáltató kiskereskedelmi szakma sem látta egészében a honlap külalakját, használhatóságát, grafikáját. Egyelőre az adatokat szolgáltatják szabály szerint 62 árucsoport esetében. Egyelőre a fejlesztő neve sem publikus, annyit lehet tudni, hogy jártas az ilyen projektek kivitelezésében.
Mi ez? Árfigyelő rendszer
Lassan és apránként szivárognak a rendszerrel kapcsolatos tudnivalók, azt azonban már tudni lehet, hogy a legnagyobb bolthálózatoknak üzletekre lebontva, napi rendszerességgel kell 62 termék esetében aktuális árakat küldeniük a rendszerbe, hogy a vásárló saját körzetében képbe kerüljön, hogy a közeli üzletekben mi mennyibe kerül. (A kisboltoknak nem kötelező, de ha akarnak becsatlakozhatnak a rendszerbe.) A nagyok viszont „fejvesztés” terhe mellet vesznek részt az adatküldésben.
Az ehhez hasonló adatbázisok tömegével találkozni világszerte, sőt olyanok is vannak, amelyekre „hús-vér” emberek töltik fel rendszeresen a hatalmas munka árán egyes boltokban összeírt adatokat. Jellemzőbb azonban, hogy az árkereső-, árösszehasonlító oldalak keresőmotorral, a weben elérhető árakat jelenítik meg. Olyan oldalak mint a magyar lesz, van néhány, de alapvetően kuriózumnak számítanak, hiszen első kézből a kereskedőtől jut el az információ a felhasználóhoz és nem a webshopos, hanem a hagyományos üzletek árairól szólnak. Ez azért érdekes, mert bár a kereskedők állítása szerint a webes üzleteik felületén az összes olyan áruelemet megjelenítik, amit a fizikai boltjaikban is kapni, ám példa van arra, hogy a webáruházban a szezonális termékek jelentős része nem jelenik meg – lásd lédig szaloncukor, vagy lédig primőráru. Tehát ez az áradatbázis teljesebb lehet, mint egy webshopos árfigyelő, vagy árösszehasonlító rendszer.
Mire jó?
Meglepő, de ha jól sikerül megcsinálni a rendszer felhasználói felületét és megfelelően jó marketing, vagy a kár közösségi média támogatást kap, sok elemző és kutató cég bezárhatja a kiskereskedelem árfigyelésével foglalkozó részlegét. Sőt ha tényleg tartalmas lesz a felület az akciós újságoknak is befellegzett, ami miatt a nyomdaipar vakarhatja majd a fejét. A helyzet ugyanis az, hogy a 62 termék összesen több száz (ha bővül a lista végül több ezer) terméket jelent. Ugyanis nem arról van szó, hogy például a 20 százalékos zsírtartalmú tejfölből csak annak az árát kell feltüntetni, amely a legolcsóbb, hasnem az összeset. Csak ennél a terméknél kapásból tudunk mondani 10-et (márkától és kiszereléstől függően még többet is), amit egy nagy alapterületű bolt forgalmaz. Ezek mindegyikének árát közzé kell tegye. Nem mellesleg ezt az adathalmazt a felületnek vizuálisan is kezelnie kell, amely webes tekintetben nagyon nem egyszerű. De ha a rendszerhez egy jó keresőmotor kapcsolódik, akkor a pontos paramétereket megadva könnyen képbe kerülhet a felhasználó, hogy 20 százalékos zsírtartalmú tejfölt hol vásároljon.
A helyzet azonban, hogy ha jó a keresőmotor, akkor ilyen mennyiségű terméknél egy-egy pontos kereséssel árszínvonalat is lehet vizsgálni. Sőt, ha nagyon okos a rendszer a kívánt bevásárlólistát beütve azt is meg tudja mondani pontosan hova menjen a felhasználó, ha spórolni akar. Ez viszont nagyon komoly kérdéseket vet fel, ugyanis ma a kereskedelem nem csak és kizárólag árakról, hanem szolgáltatásról, kínálatról és emóciókról is szól. Nem kizárólag árakért, hanem kiszolgálásért megy be egy-egy vásárló a boltba. Nem tudni, hogy ez a rendszer (keresőmotorral) tudja-e kezelni például az úgynevezett kettős árazást. Vagyis van a terméknek egy listaára és van egy, amit akkor kap meg a vásárló, ha van hűségkártyája, vagy egyszerre többet vásárol belőle. Ez pedig alapvető torzulás. Ha tudja kezelni, akkor a keresőmotor alternatívákat dob fel a felhasználónak és végső soron rábízza a választást. Magyarán tartalmilag itt hekkelhető a rendszer. Ha viszont nem tudja kezelni, akkor az a baj, hiszen a kettős árazás miatt egyáltalán nem biztos, hogy a legkedvezőtlenebb értékű kosár a legrosszabb választás.
Mindez persze spekuláció, a tényeknél maradva a szakma szerint az már most jól látszik, hogy az adatbázis eligazodási pontot jelent majd a piaci szereplőknek, a kisebbeknek és a nagyobbaknak egyaránt, hiszen ha csak a listaárakat mutatja a rendszer már az is alkalmas lesz árfigyelésre, így például a GfK, vagy Nielsen ezirányú kutatásaira nem biztos, hogy igény lesz, a kereskedők mindezt képesek lesznek maguk megcsinálni, magyarán ingyen jutnak adatokhoz, ami mögé beilleszthetik a saját termékforgalmukat. Ezzel azonnal képbe kerülnek, hogy a szomszéd bolt egy-egy terméknél náluk jobb, vagy rosszabb árajánlatot tett.
Miben segít?
Ahogy említettük maga a weblap is hasznos információkkal szolgálhat vásárlónak és kereskedőnek egyaránt. A nagy kérdés, hogy mennyire lesz képes kezelni a rendszer az egyes kereskedelmi technikákat, az akciók és sale up módszereket. Lesz-e hozzá csatolva mobil applikáció, közösségi média felület (ahol kommentelni lehet). Az már most borítékolható, hogy a puszta lap is hatással lesz az élelmiszer kereskedelmi versenyre, így hatással lehet az infláció csökkentésére. Ugyanakkor lehet ennek negatív hatása is. Minél inkább belekeveredik a hagyományos off line kereskedelem az információ technológia világába, annál inkább növekszik a vásárlók tudatossága. Erősödik a diszkontosodás, jelentősen csökken az impulzus vásárlás és megfigyelhető, hogy ezzel együtt csökken az elérhető kínálat. A gazdaság számára a diszkontosodás nem jó, nagyobb kínálattal elérhető áfabevételekhez képeset alacsonyabb szintekkel kell tervezni. A vállalkozások a legnagyobb forgalmú termékekre fókuszálva minimalizálják az árrésüket és alacsonyabb, de biztosabb profittal kell számolniuk, ami viszont a nyereségadó befizetésüket csökkenti. A vásárlónak pedig azért nem jó, mert kínálathiánnyal kell szembenéznie, azzal kell főznie, amit a bolt ad neki, vagyis hiába találja ki, hogy francia sajtot szeretne, csak trapistát kap, mert annak készleten tartása retábilis a bolt számára.
Az adatbázis alapjául szolgáló 62 árufajta
Pasztőrözött ESL-tej, 2,8 százalék zsírtartalom,
Pasztőrözött ESL-tej, 1,5 százalék zsírtartalom,
UHT-tej dobozban, 2,8 százalék zsírtartalom,
UHT-tej dobozban, 1,5 százalék zsírtartalom,
Tejföl, 20 százalék zsírtartalom,
Tejföl, 12 százalék zsírtartalom,
Natúr joghurt,
Kefir,
Tehéntúró,
Trappista tömbsajt,
Margarin,
Vaj,
Vajkrém,
Tojás,
Sertéscomb,
Sertéskaraj,
Egész csirke,
Csirkemellfilé,
Csirkecomb,
Csirkeszárny,
Pulykamellfilé,
Sertészsír,
Virsli,
Párizsi,
Téliszalámi,
Pulykamellsonka,
Sonka sertéscombból,
Alma,
Körte,
Földieper,
Banán,
Citrom,
Narancs,
Paradicsom,
Zöldpaprika,
Sárgarépa,
Petrezselyemgyökér,
Uborka,
Fokhagyma,
Vöröshagyma,
Étkezési burgonya,
Étkezési újburgonya,
Fejes káposzta,
Kelkáposzta,
Karfiol,
Fehér kenyér, cipó és vekni,
Félbarna kenyér, cipó és vekni,
Teljes kiőrlésű kenyér, cipó és vekni,
Rozsos kenyér, cipó és vekni,
Spagetti száraztészta,
Étolaj, napraforgó,
Finomliszt,
Rétesliszt,
Kristálycukor,
Porcukor,
Csemegekukorica-konzerv,
Csemegeuborka,
Háztartási keksz,
Gyorsfagyasztott zöldborsó,
Hasábburgonya,
Narancslé,
Almalé
