Kiemelt kép: Flickr
Epilepsziás személyek harmadánál gyógyszerek segítségével csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem kontrollálhatók a rohamok. Esetükben az agy „epilepsziás zónájának” eltávolítása az egyetlen potenciálisan hatékony megoldás. Ebben a zónában kezdődik a roham.
Az elmúlt két évtized látványos fejlődése ellenére a sebészi beavatkozást igénylő műtétek, az invazív kezelés sikerének esélye csak mérsékelten növekszik. Az ezirányú agysebészet jelenleg mindössze hatvan százalékban sikeres.
Agyszimuláció (Flickr)
A 2013-ban indult és idén szeptemberben záruló, nagyszabású uniós kezdeményezés, a több kisebb projektet tömörítő Emberi Agy Projekt (Human Brain Project, HBP) infokommunikációs technológiákon alapuló infrastruktúrát igyekszik biztosítani ideggyógyászattal, számítástudománnyal és az agyhoz kapcsolódó gyógyászattal foglalkozó európai kutatóknak. A HBP szakemberei orvosokat az epilepsziás rohamok kiindulási helyének azonosításában is segítő, fejlett agymodellező módszereket dolgoztak ki. A modelleket személyre is lehet szabni, komoly szerepet játszhatnak a jövő gyógyászatában.
Hogyan működik egy virtuális agy?
Az egyik kutatócsoport a Virtuális Agy szimulációs szolgáltatást, egy nyílt forrású platformot használ egyénekre alakítható agyhálózat-modellek kidolgozásához, szimulálásához. A technológiával virtuális környezetben utánozható az adott személy epilepsziás roham alatti abnormális agytevékenysége. A szimuláció komoly segítség lehet sebészeknek a célterület pontosabb, megbízhatóbb feltérképezésében, hogy tudják, hol kell végrehajtani a műtétet.
Az emberi agy (Flickr)
Minden egyes páciens számítógépes modellje az illető saját anatómiai mérései, testfelépítésére és agytevékenységére vonatkozó adatai alapján készül. A személyre szabott szimuláció rá méretezett „virtuális epilepsziás pácienssel” (VEP) valósítható meg.
A VEP az epilepsziás zónahálózat kiterjedését és szerveződését felbecsülő első számítógépes modell. Más fejlett megoldásokkal összehasonlítva, pontosnak bizonyult, ráadásul az agy, sebészi úton beültetett elektródákkal feltérképezetlen régióiról is képes információt szolgáltatni. Jelenleg 2025-ig tartó, széleskörű klinikai teszteket végeznek vele, utána sebészi felkészülést előrejelző eszközként használják majd.
