Mi a közös barátban és ellenfélben? Az, hogy Donald Trump szerint mindkettő amerikai termékeket sújtó magasabb vámtételeken alapuló kereskedelempolitikai gyakorlatot folytat.
A globális kereskedelmi vámháború kirobbanása még Trump első elnöki ciklusához köthető. A vám- és szankciórendszert legutóbb Joe Biden is tekintélyes elemekkel gazdagította. Kedden pedig Trump elnök jelentett be újabb, Kanadára, Mexikóra és Kínára vonatkozó tarifaemeléseket.
Donald Trump egy hete lengette be, hogy az USA 25 százalékos vámmal fogja sújtani az Európai Unióban gyártott termékeket. Az amerikai vám várhatóan a svájci csoki gyártóitól kezdve az autógyártókig számtalan terméket érintene. Így most számos iparágban, szerte Európában futószalagon gyártják a B-terveket.
Csak, hogy kibabráljon az USA-val
Az EU-t sújtó vámtarifák belengetésekor Trump utalást tett arra is, hogy az európai blokk végső célja tulajdonképpen nem más, mint hogy “kibabráljon” az Egyesült Államokkal.
A február végi elnöki bejelentésre az EU sem maradt sokáig adós a válasszal. Brüsszel szerint ilyen indokolatlan vámintézkedésre az európai közösség is azonnali és határozott választ fog adni.
Trump világossá tette, hogy az Európával folytatott kereskedelem – a kanadai, mexikói és kínai büntetővámokhoz hasonlóan – továbbra is a célkeresztben van. Az amerikai elnök ismét hangot adott az európai politikával kapcsolatos kritikai észrevételeinek – írta korábban a BBC. Trump szerint ugyanis az EU hátrányos helyzetbe hozza az amerikai élelmiszer- és autóexportőröket.
“Az Európai Unió azért jött létre, hogy átverje az Egyesült Államokat – ez a célja, és ebben jó munkát végeztek”
– fogalmazott Trump.
Az EU visszautasította az elnök állításait, mondván, hogy a regionális piac létrehozása megkönnyítette az amerikai cégek számára az európai üzleti tevékenységet.
Az EB szerint az Egyesült Államok számára ez egy áldás volt.
“Készek vagyunk a partnerségre, ha más is a szabályok szerint játszik. De a fogyasztóinkat és a vállalkozásokat is minden lépésnél megvédjük. Ők sem várnak tőlünk kevesebbet”
– mondta a bizottság egyik szóvivője.
Trump megfogadta, hogy az illetékeket az amerikai gyártás fellendítésére, pénzszerzésre és más országoknak az általa ellenzett politika megváltoztatására való ösztönzésére használja.
Vannak azonban aggályok, hogy az ilyen intézkedések felerősíthetik az inflációt, és figyelmeztetések szerint az amerikaiaknak magasabb árakat kell fizetniük az árukért. A vállalkozások ugyanis úgy dönthetnek, hogy a vámok költségeit részben vagy egészben áthárítják a vásárlókra.
Mit lát Trump a célkeresztben?
Ha Trump valóban vámokkal sújtja az EU-t, akkor az autóipart, a luxuscikkek gyártóit, az ipar és a mezőgazdaság szereplőit érintheti a legérzékenyebben.
Mindennek azonban továbbgyűrűző hatásai is lehetnek: a piaci volatilitás és a gazdasági lassulás egyaránt valószínűsíthető. Európában a részvényárak már a “fenyegetőzés” hatására is csökkenni kezdtek, gyengülni kezdett az euró. Amennyiben pedig egy elhúzódó kereskedelmi háború forgatókönyve valósul meg, azzal az eurózóna gazdasági növekedése is lassulni fog – figyelmeztet elemzésében a SAXO.
Márpedig valószínűleg Washington valóban bevezeti az EU-t sújtó vámokat. Trumpnál régi tárgyalási taktika a szélsőséges vámokkal való fenyegetőzés. A korábbi kereskedelmi háborúkban – például 2018-ban Kínával – a vámokat kezdetben alku tárgyának tekintették. Végül az USA bevezette a vámokat, ez mindkét félnek fájt, végül pedig sikerült megegyezniük.
Hasonló forgatókönyvre persze most is lehet számítani. A különbség az lehet, hogy Európa kevésbé lesz hajlandó meghátrálni. Már csak a növekvő geopolitikai feszültségek és a gazdasági önállóságra való törekvés miatt sem.
Hol fájhat a legjobban?
Az autóipar kitettsége a legnagyobb a lehetséges amerikai vámintézkedésre. Az európai autógyártók évente több milliárd euró értékben exportálnak járműveket az Egyesült Államokba. A Trump javaslatában szereplő 25 százalékos vám jelentősen megdrágítaná az európai gyártású járműveket az amerikai vásárlók számára. Egy ilyen intézkedés elemzői becslések szerint az autógyártók nyereségét öt százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben csökkentené.
A BMW, a Volkswagen és a Porsche eladásainak jelentős része függ az USA-tól. A mostani kockázatok pedig már e gyártók részvényárfolyamokra is hatással voltak. A francia Renault és a Stellantis, amely a Peugeot és a Fiat tulajdonosa, szintén jelentős amerikai érdekeltségekkel rendelkezik.
A luxuscikkek piacán a csúcskategóriás márkák szenvedhetik meg legjobban a vámintézkedéseket. A világ legtekintélyesebb luxusmárkái, mint az LVMH, a Hermès vagy a Burberry, mind európai cégek. E vállalatok közül sokan az amerikai piacról szerzik bevételeik jelentős részét. Ha a vámok felhajtják az árakat, az amerikai vásárlók visszafoghatják a kiadásaikat.
Az iparban és feldolgozóiparban az ellátási láncok bizonytalansága okozhat turbulenciát. Az olyan vállalatok, mint a Siemens, a Schneider Electric és az Airbus növekvő költségekkel és késedelmes szerződésekkel szembesülhetnek. Mivel az ellátási láncok már így is feszültek, bármilyen új kereskedelmi akadály csak tovább növeli a kihívásokat.
A mezőgazdaság és élelmiszeripar egy kereskedelmi háború talán legvalószínűbb célpontjai. Az EU jelentős mennyiségű élelmiszert és italt exportál az Egyesült Államokba – francia bort, olasz sajtot és spanyol olívaolajat. Az esetleges amerikai vámok egyértelműen és szinte azonnal kereslet-csökkenéshez vezetnek e termékek esetében.
Hosszú távon sem túl rózsás
Amennyiben az amerikai vámok lelassítják a gazdasági növekedést, a központi bankok a vártnál hamarabb kényszerülhetnek kamatcsökkentésre. Ez megkönnyebbülést jelenthet egyes vállalkozások számára, de egyben a lassulással kapcsolatos növekvő aggodalmakat is jelezné.
Ha a helyzet akár hónapokig húzódik, az inflációs veszélyt is jelenthet az unióban. Ennek mértéke persze kérdéses. Ha a vállalkozások a vámok költségeit áthárítják a fogyasztókra, az növelheti az inflációt Európában. Egyes elemzők szerint azonban a vámok okozta általános gazdasági lassulás ellensúlyozhatja az inflációs nyomást. Ezzel az árakat is kordában tarthatja.
Szakértők szerint recessziós veszélyről csak akkor lehet szó Európában, ha a vámok elég sokáig érvényben maradnak. Egy totális kereskedelmi háború persze visszavethetné az euróövezet gazdasági növekedését. Exportfüggősége miatt ez Németországot érintené a legsúlyosabban. Az exportvezérelt ágazatokkal szemben a belföldre dolgozó és értékesítő vállalkozások ellenállóbbak lennének.
Ha a vámok sokáig fennmaradnak, egyes európai vállalatok kénytelenek lehetnek csökkenteni a beruházásaikat. Emellett a negatív hatások lassítanák a munkaerő-felvételt, de akár elbocsátásokra is sor kerülhet. Mindez további nyomást gyakorolhat a fogyasztói kiadásokra.
Mit jelent mindez Magyarország számára?
Az európai exporttevékenységet érintő hatások alól Magyarország sem lesz kivétel.
A KSH adati alapján az Egyesült Államok 2024-ben Magyarország harmadik legfontosabb szolgáltatás-külkereskedelmi partnere volt – 642 milliárd forintos éves behozatali volumennel. Exportoldalon az Egyesült Államok – Németország után – a második legnagyobb partnere volt hazánknak. Magyarország éves amerikai exportvolumene 1292 milliárd forint volt tavaly a KSH előzetes adatai alapján.
A TradingEconomics.com adatai szerint Magyarország 5,94 milliárd dollár értékben exportált árucikkeket az USA-ba 2023-ban. A termékösszetételben a legjelentősebb volument a (nem vasúti) jármű-export képviselte 1,77 milliárd dollárral, amelyet az elektronikai termékek követtek 1,71 milliárd dolláros éves mennyiséggel. A harmadik legjelentősebb termékkör hazánk amerikai exportjában a gépek, nukleáris reaktorok és egyéb fűtőberendezések adták – 1,21 milliárd dolláros éves mennyiséggel.
(Kép: unsplash.com/Paul Teysen)
