Az MI és a generatív MI dominanciája pedig várhatóan sok más olyan kulcsfontosságú technológiára is jelentős hatással lesz, amelyek 2025-ben érik el az érettség vagy az áttörés szakaszát.
Generatív MI: A “másodpilótáktól” az érvelő ügynökökig
A generatív MI most lép abba a szakaszba, amikor az MI-rendszerek az elszigetelt feladatokból specializált, összekapcsolt ügynökökké fejlődnek.
A Capgemini Kutatóintézet világszerte 1500 felsővezető körében végzett felmérést, amelynek részleteit 2025 januárjában, a CES-en publikálják majd.
A kutatás szerint a cégvezetők harmada az MI-ügynököket tartja 2025 legfontosabb technológiai trendjének az adat és MI területen.
A generatív MI modellek logikai következtetési képességeinek növekedésével ezek egyre önállóbb működésbe kezdenek 2025-ben. Mindeközben megbízhatóbb, bizonyítékokon alapuló kimeneteket is nyújtanak, és képesek lesznek olyan feladatok irányítására, mint az ellátási láncok és a prediktív karbantartás. Mindezt állandó emberi felügyelet nélkül.
A következő lépés a szuperügynökök megjelenése lesz, amelyek több MI-rendszer összehangolásáért felelősek, és optimalizálják azok kölcsönhatásait. Ezek a fejlesztések 2025-ben új MI-ökoszisztémákat tesznek lehetővé az iparágakban, amelyek a hatékonyság és az innováció új szintjeit teszik lehetővé.
Kiberbiztonság: új fenyegetések, új védelem
Az MI átalakítja a kiberbiztonságot is. Az intelligenciával felturbózott kibertámadások egyre kifinomultabbak lesznek, ahogy persze az MI-vezérelt védekezés is.
A párizsi kutatóintézet által megkérdezett szervezetek szinte mindegyike (97 százalék) azt állítja, hogy az elmúlt egy évben találkozott az MI alkalmazásával kapcsolatos jogsértésekkel vagy biztonsági problémákkal.
A felsővezetők 44 százaléka a Gen AI kibertérben jelentkező hatásait tekinti a kiberbiztonság 2025-re vonatkozó legfontosabb technológiai témájának.
E kockázatok mérséklése érdekében megújultak a végpont- és hálózatbiztonságot érintő beruházások és innovációk. Fokozódtak a fenyegetések felismerésének automatizálására irányuló erőfeszítések. Különösen az MI-vezérelt fenyegetés-felderítéssel, valamint a jövőre való felkészülés a titkosítási algoritmusok megerősítésével.
2025-ben a generatív MI-alapú kibertámadások egyre kifinomultabbak lesznek, és egyre szélesebb körben terjednek majd el. Ezzel párhuzamosan az MI egyre nagyobb szerepet játszik a döntéshozatalban és az operatív irányításban is. Kulcsfontosságú lesz annak biztosítása, hogy az emberek megbízzanak ezekben a rendszerekben. De nem csak a biztonságról van szó, hanem a biztonságérzetről is. A kiberbiztonságnak mind a technikai, mind a pszichológiai aggályokkal foglalkoznia kell.
Elmosódnak az ember és a gép közötti határok
Az AI-technológia fejlődése felgyorsította a következő generációs robotok fejlesztését. Az alapot a mechatronika innovációi adják, de mindez már túlmutat a hagyományos ipari felhasználáson.
Míg korábban a robotikát a keményen kódolt, feladatspecifikus gépek uralták, a generatív MI fejlődése olyan új termékek kifejlesztését ösztönzi, amelyek képesek alkalmazkodni a különböző forgatókönyvekhez és folyamatosan tanulni a környezetükből. Ide tartoznak a humanoid és az együttműködő robotok is – vagyis cobotok.
A Capgemini szerint a felsővezetők 24 százaléka és a kockázati tőkebefektetők 43 százaléka az MI által vezérelt automatizálást és robotikát tekinti az adatok és az MI terén 2025-ben három legfontosabb tech-trendje egyikének.
A robotok egyre autonómabbá válásával és az MI komplex döntéshozatali szerepével a munka jövője a hagyományos hatalmi struktúra megváltozását hozhatja magával. Az emberi viselkedést utánzó, MI-vezérelt gépek térhódítása megkérdőjelezi a vezetésről, a felelősségről és az együttműködésről alkotott elképzeléseinket.
Végső soron az emberek szerepét kell újragondolnunk.
Az MI a tiszta technológiák menetrendjét is újraírja
Az energiaipar átalakuló váltás közepén van, az energiaipari átállás példátlan ütemben gyorsul.
Az atomenergia 2025-re kiemelkedő jelentőségű lesz: a nukleáris energia újra az üzleti napirend élére kerül, amit a tiszta, megbízható és szabályozható energia iránti sürgető igény hajt.
Az MI hatalmas energiaigénye miatt a nagy technológiai szereplők a nukleáris energia felé fordulnak, hogy kielégítsék növekvő számítástechnikai igényeiket.
A nagyszabású beruházások várhatóan tovább gyorsítják a reaktortechnológiával és a hulladékkezeléssel kapcsolatos innovációt. A megújuló energiaforrások önmagukban nem képesek kielégíteni a tech-szektor energiaigényét.
Új generációs ellátási láncok: az agilis, a zöld, és az MI
Az elmúlt néhány évben a vállalkozásoknak egyre összetettebb, kiszámíthatatlanabb piaci körülmények között kellett lavírozniuk.
A kulcsfontosságú technológiák, köztük az AI, az adatok, a blokklánc, a tárgyak internete és a földi műholdas hálózatokkal való összekapcsolhatóság ma már stratégiai szerepet játszanak az ellátási láncok költséghatékonyságának, rugalmasságának, agilitásának, körkörösségének és fenntarthatóságának javításában.
Ezek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy javítsák előrejelző képességeiket és eligazodjanak a folyamatosan változó ökoszisztémában.
A felsővezetők 37 százaléka szerint 2025-ben az új generációs, technológiai alapon működő ellátási láncok lesznek a legfontosabb technológiai trendek az iparban.
Az olyan új szabályozások pedig, mint az Európai Unió digitális termékútlevele, kötelezővé teszik a vállalatok számára, hogy nyomon kövessék és közzétegyék termékeik környezeti lábnyomát. Ezzel pedig még inkább a fenntarthatóság irányába terelik őket.
(Kép: Dall-e)
