Több mint két tucat technológiai vállalat képviselői gyűltek össze Londonban Shabana Mahmood igazságügyi miniszter felhívására. A júniusi találkozó célja voltaképpen egy brainstorming volt, amely az elhangzott ötletek alapján reformerejű is lehet. A brit igazságszolgáltatási rendszer válságának kezelésére ugyanis mi is lehetne alkalmasabb, mint a technológia világának legújabb vívmányai?
Miből lesz a tech-őrizetes?
A The Guardian birtokába került jegyzőkönyvek szerint a krízishelyzetet a börtönhelyek akut hiánya súlyosbítja. Emellett a próbaidős tiszteknek legtöbbször súlyos feszültségének közepette kell végezniük a munkájukat.
A miniszterek közölték a vállalatokkal, hogy ötleteket várnak arra, hogyan hozhatnának létre egy börtönön kívüli börtönt. Valamint arra, miként segíthetnek mindebben a viselhető eszközök, a geolokáció, vagy éppen a viselkedésfigyelés.
Az egyébként magas szintű egyeztetésen nem kisebb tech-cégek képviseltették magukat, mint a Google, az Amazon, a Microsoft vagy a Palantir.
Márpedig e körökben nem ritka például az amerikai hadsereggel való kooperáció. De ugyanígy részt vett a miniszteri mítingen az IBM és a magánbörtönöket is üzemeltető Serco.
De helyet kaptak az asztalnál címkézéssel és biometriával foglalkozó cégek is.
Inspiráló helyhiány
Mahmood miniszter tájékoztatása szerint mélyebb együttműködést szeretnének a kormányzat és a tech-szektor között. Ettől azt remélik, hogy megoldhatja a börtönkapacitási válságot, de csökkentheti a bűnismétlést és a közösségeket is biztonságosabbá teheti.
A miniszteri ötletbörzén elhangzott, hogy bővítenék a tagelés jelenlegi alkalmazását: nem csupán megfigyelésre, hanem a rehabilitáció előmozdítására.
A kezdeményezés már nem az első eset, hogy Nagy-Britannia munkáspárti kormánya a technológiát hívná segítségül a hatékonyság-javításra – vagy éppen a költségracionalizálásra.
Hogy csak az igazságszolgáltatásból emeljünk példát, David Gauke volt igazságügyi miniszter rövidebb börtönbüntetést és a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazását javasolta nemrég. Gauke emellett szorgalmazta az arcfelismerő technológia alkalmazásának kiterjesztését, amelytől egyébként a börtönök túlzsúfoltságának enyhülését várja.
Mit gondol Ön 2050-ről?
A júniusi találkozón felkérték a tech-cégeket, hogy vázolják, milyen lehet szerintük a digitális, adat- és technológiaalapú igazságszolgáltatási rendszer 2050-ben.
A válaszok között szerepelt a valós idejű viselkedésfigyelés és bőr alá beültetett nyomkövető alkalmazása is. Emellett a mesterséges intelligencia tanácsadóként támogathatná a bűnelkövetők rehabilitációját, de a fogvatartottak mozgásának és elzárásának irányításában a robotika is szerepet kaphat.
A viszonylag kézenfekvő “robotsmasszerek” mellett az “önvezető rabszállító” is felmerült mint lehetőség.
Jogvédők szerint az ötletek “riasztóan disztópikusak”. A kormányzati képviselők körében azonban lehet, egyik-másik ötlet pozitív fogadtatásra talál – ugyanis a héten egy újabb találkozót tartanak a tech-cégekkel.
Hülye járások minisztériuma?
Brit kormányzati körökben már korábban is látható volt a nyitottság egynémely úttörő technológia alkalmazására. Ilyen lehet a “járásfelismerés”, vagyis az emberek egyedi mozgásmintáinak biometrikus megfigyelése.
Egyes vélemények szerint ez segíthet megelőzni az erőszakot a börtönökben, vagyis inkább felismerni az incidenseket, mielőtt azok kirobbannának.
Szintén elhangzott olyan javaslat is a tech-cégek részéről, hogy a nagy teljesítményű kvantumszámítógépek segítségével elemezhetnének múltbeli adatokat a jövőbeli viselkedés előrejelzésére.
A The Guardian megkeresésére ugyanakkor a tech-cégek nem kívánták kommentálni az ügyet.
(Kép: Unsplash/7500 RPM)
