Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás a gazdaság és a telekommunikáció mellett a világűrben is fokozódik. A Szovjetunió megszűntével, Oroszország hanyatlásával ezen a területen is a kelet-ázsiai szuperhatalom lett az USA legfőbb versenytársa.
Tavaly december óta többször röppentek fel hírek egy titokzatos kínai űrhajóról, és az osztrák veterán űrfigyelő, műholdakat és más égi objektumokat fotózó, a felső-ausztriai Felix Schöpfbänker legalább három alkalommal készített róluk éjszakai felvételeket, videókat. A távcsővel felvett képek és mozgóképek minősége hagy kívánnivalót, homályosak, elmosódottak, néhány következtetés viszont levonható belőlük.
A megfigyelések
A tizennégy hüvelykes tükörrel rendelkező távcső különféle műholdak követésére alkalmas, automatikusan a képmező középpontjában tartja őket. Schöpfbänker minimális módosításokat végzett a műszeren. Videókat rögzít, majd a mozgóképanyagból állóképeket szed ki, élesít.
A magasan repülő robot-járművet 2023. december tizennegyedikén állították Föld körüli pályára egy Long March 2F rakétával. Schöpfbänker júliusban és szeptember elején is látta.
A fényes pontok a kínai űrhajó
A képeken két napelem-féle is megfigyelhető, de készítőjük nem biztos benne, hogy azok; akár antennák vagy hasonló célt szolgáló más szerkezetek is lehetnek. Méretét tekintve, Schöpfbänker mintegy tíz méteresre becsüli az űrhajót. Amennyiben a szám akár megközelítőleg pontos, akkor a titokzatos kínai égi járgány hosszabb, mint az amerikai légierő által működtetett X-37B űrhajó.
Schöpfbänker azonban azt is elmondta, hogy ez egyáltalán nem biztos, ráadásul a megvilágítás (és a távolság) miatt a gépről nem lehet sokat megállapítani, semmilyen részlete nem látható. Alig tudunk róla valamit. De legyen bármi is, 268 nap után szeptember hatodikán landolt a Földön.
De hogy néz ki az űrhajó?
A tíz méter hossz még elfér az űrbe történő kilövéshez használt szerkezetben. Úgy tűnik, orra a repülési irány felé irányul, mint egy átlagos repülőgép. Pályáját a kísérlet végéhez közeledve 217 kilométerre csökkentették a Föld felett.
A szárnyak közötti sötét folt a rakodótér lehet. Schöpfbänker a jármű 180 fokos fordulatát is megörökítette, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy a gép deltaszárny-kialakítású lehet. A háromszög-alakú szárnykialakítást régóta tervezik, de csak a sugárhajtás korszakában kezdték gyakorlatban alkalmazni, a szuperszonikus sebességtartományt akarták elérni vele. Több változata ismert: egyszerű delta, delta farokkal, „kacsa delta”, gótikus delta.
A kínai állam által működtetett China Global Television Network (CGTN) közölte, hogy a járművel újrahasznosítható technológiát teszteltek és más kísérleteket is végeztek. Az eredmény igazolja Kína újrahasznosítható űrhajó technológiájának nagykorúságát, amellyel megnyílik az út a kényelmesebb és olcsóbb űrutazások előtt – hangsúlyozták, majd hozzátették, hogy kísérleti űrjárműveket 2020 augusztusában és szeptemberében is fellőttek, az egyik két, a másik 276 napot töltött odafenn, mielőtt rendeltetésszerű helyükön landoltak.
Az űrhajóról nem közöltek képet.
Képek: Wikimedia Commons, Rawpixel
