Az európai közreműködő szervezetek kilépése rávilágít a kínai adatvédelmi törvény egyre szélesedő hatására, amely már eddig is akadályozott néhány üzleti projektet. Mint arról a Reuters beszámolt, a nemzetközi intézmények és vállalatok jelenleg is azt értékelik, hogyan lehet eligazodni a szabályozásban.
Engedély nélkül semmit
Számos ország különböző védelmet és adatvédelmi biztosítékokat ír elő az állampolgárait érintő kutatásokhoz. Kína egyik legújabb törvénye – az úgynevezett adatbiztonsági törvény – tiltja, hogy engedély nélkül bármilyen „fontos adatot” megosszanak tengerentúli partnerekkel.
A most fejleményekben három európai finanszírozó ügynökség is érintett a Reuters tudósítása szerint. Ezek a Német Kutatási Alapítvány, a Svéd Kutatási Tanács, valamint a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány. A szervezetek 2021, vagyis a törvény hatálybalépése óta nem ajánlottak fel új társfinanszírozást a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvánnyal (NSFC) közös projektekre.
Különös aggodalomra ad okot, hogy mi minősül „fontos adatnak”, amelynek exportjához a kínai kibertér-felügyelet biztonsági engedélye szükséges.
“Nem világos, hogy mi a “fontos adat” meghatározása” – mondták a svájci Nemzeti Tudományos Alapítványnál a Reutersnek. A svájci kutatóközösség számára ezért nehéz felmérni, hogy egy kutatási együttműködés mikor és milyen körülmények között vonhat maga után szankciókat vagy akár büntetést.
Mi is az a “fontos adat”?
Kína a “fontos adatokat” olyan adatokként határozta meg, amelyek veszélyeztetik a nemzeti és gazdasági érdekeket, vagy érintik az egyének vagy szervezetek jogait, és további részleteket nem közölt.
Egy “fontos adatnak” minősített adatkészlet azt jelenti, hogy “rendkívül nehéz (ha nem lehetetlen) lesz ezeket az adatokat Kínából egy másik országba exportálni” – közölte a Német Kutatási Alapítvány.
A felfüggesztés potenciálisan késleltetheti az egészségügyi ágazatban végzett kutatásokat. Mindemellett a Trump-kormány az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) több milliárd dolláros finanszírozásának befagyasztására, az ügynökség 1200 fős létszámcsökkentésére készül. Arról nem is szólva, hogy az Egyesült Államok az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépésre készül.
A kínai adattörvények alkalmazásával kapcsolatos aggodalmak nagyon is valósak – mondta az Európai Kutatásintenzív Egyetemek Céhének főtitkára.
Jan Palmowski szerint a COVID-járványra való hatékony reagáláshoz globális szintű, tömeges adatmegosztásra volt szükség. Emellett a COVID eredetével kapcsolatos adatokkal kapcsolatos nemzeti érzékenységek is felszínre kerültek – tette hozzá a főtitkár.
Az NSFC-vel közös legutóbbi projektjeikhez a Svéd Kutatási Tanács mintegy 36 millió svéd korona (3,7 millió dollár) támogatást nyújtott. A Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány 4,8 millió svájci frank (5,8 millió dollár), a Német Kutatási Alapítvány pedig 6,6 millió euró (7,51 millió dollár) támogatást adott a közös kínai projektekre.
Nincs itt semmi látnivaló
A kínai tudományos minisztérium nem érti, miért kell a problémát kormányok közötti szinten tisztázni. Egy európai kormánytisztviselő, aki az adatbiztonsági törvényről tárgyal a minisztériummal, elmondta, a kínai minisztérium szerint a kutatóknak maguknak kellene megoldaniuk az esetleges problémákat.
A kínai tudományos minisztérium és a kínai kibertér-felügyelet nem válaszolt a megkeresésekre.
A brit kutatási és innovációs hivatal a Reutersnek azt is elmondta, hogy „aktívan részt vesz a kínai kutatásfinanszírozókkal folytatott megbeszélésekben” a kínai adattörvényekről. Azt mondta, hogy „szükség esetén és adott esetben” útmutatást fog nyújtani a kutatási támogatásokat kérelmezőknek.
(Kép: unsplash.com/Ousa Chea)
