A Thomson Reuters globális felmérésében mintegy 1800 szakembert kérdezett meg. A kutatás szerint a szervezetek immár mintegy negyede alkalmazza a mindennapi munka során a generatív MI-t.
Automatizálás, újraértékelés, végrehajtás
Tavaly még csupán a jogi, adóügyi, számviteli és pénzügyi szolgáltatók alig valamivel több mint tizede alkalmazta a generatív MI-t munkafolyamataiban. A Thomson Reuters felmérése szerint ez az arány a 2024-es 12 százalékról idén 22 százalékra emelkedett.
A jelentés szerint a cégeknek a genMI bevezetését most strukturált végrehajtási stratégiákkal kell összehangolniuk. Az automatizálás elterjedésével a szervezetek értékelik belső irányelveket, a képzési kereteket és a teljesítési modelleket, hogy megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak és a szabályozási előírásoknak.
A genMI átalakítja az üzleti életet – állítja a felmérést végző Thomson Reuters vezetője. Ez főként az információ-túlterheltség csökkentésében mutatkozik meg – mondta Laura Clayton McDonnell, a Thomson Reuters vállalati szegmensének elnöke.
A generatív intelligencia egyre inkább a döntéshozatal hatékonyság-növelésének alapvető eszközének számít.
Tanulás munkaidő után
A Thomson Reuters jelentése szerint a vállalati szakemberek 89 százaléka ismert fel felhasználási eseteket a genMI kapcsán. A válaszadók mintegy kétharmada azt is “beismerte”, hogy nem részesült hivatalos képzésben.
A legjelentősebb növekedést az adóügyi és számviteli szektorban figyelték meg. A jelentés szerint az adószakértők 71 százaléka támogatja a technológia mindennapi használatát. Egy évvel korábban ez az arány még “csupán” 52 százalék volt.. Ebben az ágazatban a szervezeti felhasználás 8-ról 21 százalékra nőtt.
A vállalati adószakértők körében a tavalyi 60-hoz képest most a szakemberek 75 százaléka támogatja a generatív MI alkalmazását. Ezzel szemben a jogi és a kockázat-értékeléssel foglalkozó szakemberek egyharmada továbbra is bizonytalan az MI szerepét illetően.
Az ügyfelek is tanulnak
Míg az adóügyekkel foglalkozó cégek ügyfeleinek 77 százaléka mintegy elvárja, hogy a szolgáltató használja a genMI-t, 59 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, jelenleg használják-e azt.
A bejelentett alkalmazások között szerepel az adókutatás (77 százalék), a bevalláskészítés (63 százalék) és a tanácsadói szolgáltatás (62 százalék).
A jogi ágazatban a szakemberek 26 százaléka mondta, hogy a cég használja a genMI-t. Ez az arány 2024-ben még csak 14 százalék volt. A megkérdezettek további 45 százaléka jelezte, hogy egy éven belül tervezi az MI-integrációt az alapvető munkafolyamatokba.
Bár a jogi szakemberek 89 százaléka elismerte a genMI potenciális hasznát, a vélemények mégis eltérők voltak.
A jelentés szerint tíz százalékuk a technológiát a bevételekre nézve potenciális kockázatnak tekintette. A válaszadók fele azonban úgy látta, hogy ez egy olyan eszköz, amely támogathatja a munkájukat.
Az ügyvédi irodák a beszámolók szerint a biztonságos, ellenőrizhető genMI-rendszereket részesítik előnyben, amelyek megmagyarázható kimeneteket és diszkréciót biztosítanak. Különösen a jogi kutatás és a szerződéselemzés esetében.
Ráéreztek a szolgáltatók
A jogi és adóügyi szerepkörökben dolgozó vállalati szakemberek széles körű egyetértést mutattak a genMI jelentőségét illetően. A jelentés szerint a cégjogi szakemberek 90 százaléka, a vállalati adószakértők 92 százaléka tartotta a technológiát alkalmazhatónak a munkájukban.
A genMI készségek azonban még mindig nem jelentenek prioritást a munkaerő-felvételben. A válaszadók szerint az ilyen készségek hasznosak, de nem nélkülözhetetlenek. A legtöbb cég még nem építette be az MI-kompetenciákat a toborzási stratégiákba.
A jelentés rámutatott a képzési hiányosságokra is. Annak ellenére, hogy egyre többen ismerik a genMI funkcióit, a strukturált oktatás hiánya továbbra is korlátozza a szélesebb körű elfogadást, és lassíthatja a jövőbeli operatív bevezetést.
A jövőre nézve a válaszadók 95 százaléka arra számít, hogy a genMI öt éven belül a szervezetük munkafolyamatainak szerves részévé válik.
(Kép: unsplash.com/Gianmarco Boscaro)
