Eredetileg a nyári olimpián debütált volna a német Volocopter légitaxi-szolgáltatása. A német Volocopter akkor azt ígérte, hogy elektromos meghajtású, kétüléses repülőgépe, a VoloCity már utasokat is szállít majd Párizsban. Erre azonban nem került sor, a vállalat csupán demó repüléseket mutatott be.
Bár az indulás elmaradása kínos volt a nyilvánosság szempontjából, de a háttérben ennél sokkal komolyabb gondok adódtak. A Volocopternek ugyanis sürgősen friss tőkét kellett szereznie a működőképesség fenntartásához – írta a BBC.
Idén áprilisban ugyanis meghiúsult az az 100 millió eurós állami kölcsön, amelyről már régóta folytatott tárgyalások.
Most a kínai Geely jelenti a reménysugarat a Volocopter számára. A Bloomberg értesülései szerint a Geely 85 százalékos részesedést szerezhet a Volocopterben – egy 95 millió dolláros tőkeinjekcióért cserébe. Ez egyben azt is jelentené, hogy a jövőbeni gyártás Kínába kerülhet.
A Volocopter egyike annak a több tucatnyi vállalatnak, amelyek függőlegesen fel- és leszálló (EVTOL) elektromos repülőgépet fejlesztenek.
Ezeket a gépeket úgy lehet elképzelni, mint a helikoptereket, csak éppen jóval alacsonyabb költségszint mellett, illetve zajterhelés és a károsanyag-kibocsátás nélkül.
A hírek szerint az eddigi befektetők kiszállásának oka a repülőgépek hatósági engedélyeztetésének nehézségei, valamint a gyártási kapacitások kiépítésének hatalmas költségei voltak.
Mint azt egyébként a Volocopter a hét elején bejelentette: Oliver Vogelgesang személyében tapasztalt pénzügyi vezérigazgató-helyettest igazolt le. A pozíciót eddig betöltő Christian Bauer pedig a jövőben kizárólag a kereskedelmi működésért felelős vezetőként folytatja a munkát. Mint arra a cég igazgatótanácsának elnöke rámutatott, elsődleges feladatuk a stabil pénzügyi háttér megteremtése.
Nem csak a Volocopter került viharba
A közlekedési szektor újszülöttjének számító légtaxi-piacon a pénzügyi turbulencia egyik másik vezéráldozata a Lilium GmbH. A szintén németországi cég merőben új EVTOL-megoldásának lényege, hogy a Lilium repülőgépe 30 elektromos fúvókát használ. Ezek egyidejűleg dönthetők, így szabályozható a függőleges felhajtóerő és az előrerepülés.
A koncepció vonzónak bizonyult, és a vállalat azt állította, hogy 780 repülőgépre van megrendelése, illetve szándéknyilatkozata a világ minden tájáról.
A technológiát egy távirányítású makett segítségével demonstrálták. Az első teljes méretű repülőgépek építése megkezdődött, a teszteléseket 2025 elején kellett volna megkezdeni.
A júliusi farnborough-i légi szalonon a Lilium COO-ja, Sebastian Borel még bizakodóan nyilatkozott. De a BBC-nek azt is elmondta, hogy lendületesen “égetik a készpénzt”. Borel szerint ez jó jel volt, mert haladt a gyártási folyamat. Bár akkor még három kész repülőgépet ígértek ez év végére, az addig összegyűjtött mintegy 1,5 milliárd euró azonban időközben elfogyott.
A Lilium próbált felvenni egy százmillió eurós hitelt a német KfW-től, amely viszont állami (kormányzati) garanciákat igényelt volna. Ezeket azonban nem kapta meg a cég. A Lilium fő üzletágait november elején fizetésképtelenségi eljárás alá vonta, a cég papírjait pedig kivezették a Nasdaqról.
A Lilium jelenleg új repülőgépen dolgozik, és szakértők bevonásával vizsgálja az üzletág eladását vagy új befektetések végrehajtásának lehetőségeit. Az új elektromos repülő gyártásának beindítása azonban minden eddiginél nagyobb kihívást jelent.
A britek még mindig lelkesek
Az EVTOL-piac kiemelt brit szereplője a Vertical Aerospace. A bristoli székhelyű cég VX4-es konstrukciója nyolc nagyméretű légcsavart használ, amelyeket karcsú, repülőgép-stílusú szárnyakra szerelnek a felhajtóerő biztosításához. Bár az alapító Stephen Fitzpatrick ambiciózusan nyilatkozott a járműről. Kijelentéseivel azt sugallta, hogy a VX4 “százszor” biztonságosabb és csendesebb lenne, mint egy helikopter. Mindezt a költségek 20 százalékáért.
A vállalat távirányítású tesztelési programja sikeres volt, és az év elején megkezdte a pilóta nélküli próbarepüléseket is. Az első független fel- és leszállást november elején hajtották végre. Voltak ugyanakkor komoly kudarcok is a tesztek során. Tavaly augusztusban egy távirányítású prototípus súlyosan megsérült, amikor a Cotswold repülőtéren egy leszakadó légcsavar-lapát miatt a gép lezuhant.
Idén májusban a brit cég az egyik kulcsfontosságú partnere, a Rolls Royce visszalépett a repülőgép elektromos motorjainak szállítására vonatkozó megállapodástól.
Ez sem tudta azonban kedvét szegni a Vertical Aerospace-nek. Állításuk szerint az évtized végéig 150 repülőgépet adnak át ügyfeleiknek. A cégnél arra számítanak, hogy addigra akár évi 200 járművet lesznek képesek legyártani, és pénzügyileg is nyereségesek lesznek majd.
Ehhez persze rögös út vezet: Fitzpatrick márciusban 25 millió dollárral volt kénytelen kiegészíteni a cég finanszírozását. Elmaradt azonban egy újabb 25 millió dolláros tőkefröccs, amelyet augusztusban kellett volna kifizetni.
A BBC szerint szeptemberben a Vertical 57,4 millió dollárral rendelkezett, ám a következő évben ennek várhatóan kétszeresére lenne szükségük.
A brit cég szerint a reményt egy amerikai befektető, Jason Mudrick jelentheti, aki már jelenleg is hitelezi a Verticalt. Mudrick 75 millió dolláros befektetést ajánlott, cserébe az irányításért. Ugyanakkor úgy látszik, hogy az amerikai befektető finanszírozási terve jelenleg az egyetlen lehetőség a fizetésképtelenség elkerüléséhez. A brit lap információi szerint a megállapodás közel lehet, amely viszont további pénzcsapokat is megnyithat.
Kék égbolt, sima repülés
Miközben az légitaxi-projektek megvalósulását komoly ellenszél nehezíti, létezik egy olyan európai projekt is, amely csendben halad a helyes irányba. Mindezt Bjorn Fehrm repülőmérnök állítja, aki korábban harci repülőgépeket vezetett a svéd légierőnél, jelenleg pedig a Leeham repülőgépipari tanácsadó cég alkalmazottja. Véleménye szerinte az Airbusnál folyó EVTOL-fejlesztés valószínűleg túléli a viharokat.
A CityAirbus NextGen nevű négyüléses repülőgép nyolc légcsavarral rendelkezik, hatótávolsága jelenleg 80 kilométer.
Fehrm szerint ez egy technológiai projekt a mérnökök számára, a cégnél pedig megvan a pénz és a know-how is.
A világ más részein több jól finanszírozott startupnak is jók az esélyei, hogy megindítsák a sorozatgyártást. Ilyenek például az Egyesült Államokban a Joby és az Archer. Persze, a következő nagy kérdés számukra az lesz, hogy valóban van-e jövedelmező piaca légitaxi-szolgáltatásnak.
Az első “kereskedelmi” útvonalakat valószínűleg a repülőterek és a városközpontok közötti viszonylatok jelentheti. Mint arra a Leeham szakértője rámutatott, a legproblémásabb terület – az üzemeltetési költségek tekintetében – a pilóta és az akkumulátorok. Az akkumulátorokat ugyanis évente többször is cserélni kell majd. És miközben a befektetői aggodalmak érthetők, senki nem akar lemaradni a következő “Tesláról”.
(Kép: volocopter.com)
