Az új kínai intézkedések olyan amerikai cégeket érintenek, mint a Google, egyes mezőgazdasági berendezésgyártók, vagy a Calvin Klein divatmárka tulajdonosa. Szintén vámot vetett ki Peking bizonyos amerikai termékekre – például szénre, olajra és egyes autókra.
A kínai lépés egyértelműen válaszlépés arra, hogy Donald Trump amerikai elnök büntetővámokkal sújtott bizonyos kínai árukat.
Kínai kapcsolat
A kínai állami piacszabályozási hivatal szerint a Google-t a monopóliumellenes törvény megsértésével gyanúsítják. Ennek megfelelően Peking vizsgálatot indított. Az ügy részleteiről Kína nem közölt többet, mint ahogy arról sem, hogy a Google mivel sérthette meg a törvényt.
Mint arról a Reuters beszámolt, a Google termékeit – például a keresőmotorját – Kínában blokkolják, az onnan származó bevétele a globális eladások mintegy egy százalékát teszi ki. A Google továbbra is együttműködik kínai partnerekkel, például hirdetőkkel.
A Google 2017-ben jelentette be, hogy egy kisebb MI-központot indít Kínában. A projektet végül két évvel később lefújták, és a cég egy blogbejegyzés szerint nem folytat MI-kutatásokat Kínában.
A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger márkákat is magában foglaló holdingvállalatot, a PVH Corp, valamint az Illumina biotechnológiai céget is felvették a „megbízhatatlan szervezetek” listájára.
A hivatalos tájékoztatás szerint a két vállalat a “kínai vállalatokkal szembeni diszkriminatív lépések”, valamint a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek megsértése miatt került a listára.
Pénzbírságok és egyéb szankciók széles skálája vonatkozhat a feketelistára felvett vállalatokra. Így akár a kereskedelmi működést is befagyaszthatják, vagy visszavonhatják a külföldi alkalmazottak munkavállalási engedélyét.
A Google a Reutersnek nem kommentálta a hírt, a PVH és az Illumina nem is válaszolt a megkeresésekre.
Már korábban is vizsgálták a kínai szabályozó hatóságok a PVH-t – a Hszincsiang régióval kapcsolatos “helytelen” magatartás miatt.
A kereskedelmi feszültség egyre fokozódik
Kína az amerikai mezőgazdasági berendezések importjára is 10 százalékos vámot jelentett be. Ez a lépés olyan cégeket érinthet, mint a Caterpillar, a Deere & Co és az AGCO. De vonatkozik emellett az USA-ból Kínába szállított teherautókra és nagymotoros szedánok egy részére is.
Eszerint Peking szankcióinak hatálya alá esik Elon Musk Cybertruckja is, amelyet a Tesla jelenleg is népszerűsít, ugyanis az értékesítés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyre vár. A kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium decemberben “személyautónak” minősítette a Cybertruckot, amely besorolást aztán gyorsan töröltek. Ha a Cybertruckot elektromos teherautónak minősítenék, a Tesla 10 százalékos vámot lenne köteles fizetni a texasi gyárából származó járművekre.
Az amerikai termékekre kivetett új vámok február 10-én lépnek életbe – közölte a kínai minisztérium.
A kedden tett bejelentések felerősítették a Peking és Washington közötti kereskedelmi korlátozásokat, amelyek a korábbi amerikai elnök, Joe Biden kormányzása alatt nagyrészt a technológiai ágazatra korlátozódtak. Korábban az intézkedésekkel elsősorban Kínának a csúcskategóriás félvezetőkhöz való hozzáférését igyekeztek korlátozni.
Kína decemberben közölte, hogy vizsgálatot indított az Nvidia ellen a monopóliumellenes törvény feltételezett megsértése miatt. A vizsgálat egyértelműen megtorló lépésnek tekinthető Washington legújabb, a kínai chipszektor elleni korlátozások miatt.
Egy befolyásos kínai ipari csoport az Intel Kínában értékesített termékeinek biztonsági felülvizsgálatát kezdte szorgalmazni tavaly év végén.
(Kép: Dall-e)
