Mindeközben az látható a nemzetközi hangfelvételek piacán, hogy a korábbi években megszokott növekedés egyre lassul. A 4,8 százalékos globális növekedési adat éppen ezért csalódást keltő, a kiadók pedig egyre inkább a streaming új korszakától várják a megváltást.
Megrendült a globális monetizáció
A Nemzetközi Hanglemezpiac Szövetség (IFPI) 2024-re vonatkozó éves jelentése, a Global Music Report szerint a zeneipari kiadók összesített bevétele 29,6 milliárd dollár volt. Ez mindössze 4,8 százalékkal haladja meg a 2023-as adatot, de jócskán elmarad a 2020-as számoktól. Akkor 7,4 százalék volt a növekedési ütem – éves bázison. Azóta csak úgy repkedtek a zeneiparban a “bő esztendők”, rendre tíz százalék feletti éves növekedéssel.
A helyzet megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy a CoVid-járvány előtti utolsó erős évben 8,4 százalékos növekedést regisztráltak. A zeneiparban akkor már ez is aggodalmakat keltett.
“A lassulás oka részben pont az, hogy a zeneipar korábban nagyon sikeres volt a stream-felhasználók megszerzésében. De abban is, hogy rávegye őket az előfizetésre. A fejlett piacok mostanra már telítettnek mondhatók” – kommentálta a piaci fejleményeket a Sony Music globális digitális igazgatója. Dennis Kooker szerint eljött az ideje egy új korszaknak.
Lényegében erről szólt az is, amikor a Universal Music Group tavaly meghirdette új, streaming 2.0-nak nevezett koncepcióját. Ez tulajdonképpen az ARPU – vagyis az egy előfizetőre jutó átlagos bevétel – növeléséről szól. Mivel telített piacokról beszélünk, az előfizető-szám növelése helyett már csupán a költések feltornázása jöhet szóba.
Már nem tanítani kell, hanem számlázni
A streaming-szolgáltatások első évtizedében persze a piaci edukáció volt a cél. A zenehallgatóknak meg kellett ismerniük az új modellt. Mostanra pedig eljött az ideje egy, az eddigieknél “jobb monetizálásnak”, vagyis a kiadók mostantól az ARPU növelésére fókuszálnak majd.
Ennek egyik adekvát eszköze az áremelés. De az ilyen jól ismert reflexeken túl szóba jöhet még a közönség szegmentálása és a legnagyobb rajongóknak kínált értékesebb termékek.
Szintén vannak lehetőségek az ingyenes zenehallgatási szolgáltatások hatékonyabb monetizálásában.
A Sony digitális igazgatója egyébként a cég saját tapasztalatairól azt mondta, kísérleteztek már a jelenlegi standard előfizetések és az ingyenes zenehallgatás közé árazott szolgáltatással. Erre azonban még nem találtak jó megoldást. A kudarc valószínűleg a széles körben elérhető egyéb ingyenes szolgáltatásokkal magyarázható.
Egyelőre a streaming a jolly joker
Az IFPI jelentése részletes adatokat közöl arról, milyen forrásokból állnak a kiadói bevételek. Eszerint a streaming teszi ki a bevételek 69 százalékát. Ez némi emelkedést jelent a 2023-as 67,3 százalékos részesedéhez képest.
Az előfizetések önmagukban az összbevétel több mint felét hozzák. A fizikai bevételek az utóbbi évek növekedése után 2024-ben 3,1 százalékkal csökkentek. A hangfelvételek nyilvános előadásából származó jogdíjak négy éve folyamatosan növekednek – ezek már az összes bevétel 9,7 százalékát teszik ki.
Napjaink slágertémáját, a mesterséges intelligenciát az IFPI sem kerülhette meg a globális jelentésben. A nemzetközi zeneipari szövetség ugyan üdvözli az MI által kínált kreatív lehetőségeket, fontosnak tartják, hogy a betanítást csak a jogtulajdonosok engedélyével és kompenzációjával lehessen végezni.
A szabályozási bizonytalanságokból adódóan egyébként a Sony Music egy defenzív és egy offenzív stratégiát is készített. A fő cél lényegében mindkét forgatókönyv esetében azonos: a tartalmak védelme a jogosulatlan felhasználással szemben.
Kooker egyébként proaktívan közelít a kérdéshez, jelezte, hogy keresni kell az együttműködést az MI-fejlesztőkkel.
Elszabadult bika a magyar zenepiacon
Az európai régió a globális átlagnál jóval magasabb erőteljesebben, 8,3 százalékkal nőtt tavaly. A magyarországi hangfelvétel-értékesítések pedig ezt is jócskán túlszárnyalták. A hazai bevételek 2024-ben 9,3 milliárdról 12,2 milliárd forintra emelkedtek. Vagyis a növekedés üteme 30,3 százalék volt. A digitális bevételek részesedése ebből ugyancsak tekintélyt parancsoló volt a tízmilliárd forintot meghaladó volumennel.
A MAHASZ oldalán közzétett statisztikák szerint a digitális értékesítésből a nemzetközi repertoárra 6,5 milliárd, a hazaira 3,5 milliárd forint kereskedelmi érték jut. A klasszikus zenei bevételeket a MAHASZ külön soron vezeti: itt 124 millió forintos éves bevételt regisztráltak.
Az elmúlt évben tovább nőtt a magyar repertoár részesedése (34 százalék). A megelőző évben ez az arány 31 százalék volt.
A hazai zenék streamelésének kereskedelmi értéke 2023-ban 2,36 milliárd forint volt, amihez képest a 2024-es 3,5 milliárd 48 százalékos növekedést jelent.
A fizikai eladások utáni bevételek mintegy tíz százalékkal kétmilliárd forint fölé emelkedtek.
Ebből a magyar zenék részesedése nagyjából félmilliárd forint volt, ami 25 százalékos részt jelent a teljes piacon.
Újabb csúcson a vinyl
Bár hazánkban még a CD-ből (darabra számolva) még több fogy, mint vinylből, ez utóbbi formátum jóval több bevételt hoz. Persze nem szabad elfelejteni, hogy az új nyomású vinylek átlagos árfekvése kétszer-háromszor magasabb, mint a CD kiadványoké.
Érdekes statisztikai mutató, hogy a magyar zenék rajongó még mindig sokkal inkább a CD formátumot preferálják. A vinyl-eladásoknál a nemzetközi és magyar előadók megoszlása: 236 ezer külföldi hanglemezzel szemben 27 ezer magyar album áll. A CD-fronton viszont fordított a helyzet: 2024-ben 216 ezer magyar lemezt adtak el és 106 ezer külföldit.
Az Artisjus online magazinja szerint a MAHASZ elnöke elégedettséggel és bizakodással nyugtázta a tavalyi számokat. A magyar hangfelvételipar fontos mérföldkőhöz érkezett: nettó értéke 2024-ben átlépte a 12 milliárd forintot, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kiugró bővülés kulcsa továbbra is az előfizetéses zenei streaming (+36 százalék). Azonban a vinyl-eladások a mintegy 12 százalékos növekedéssel szintén csúcsot döntöttek – összegezte az eredményeket Szűts László.
(Kép: unsplash.com/blocks)
