A hazai felhasználók 23 százaléka naponta, 46 százaléka pedig heti rendszerességgel alkalmazza az MI-t.
A Drees & Sommer három országban – Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban – végzett felmérést az ingatlanpiaci MI-felhasználásról.
“Mindenki azt akarja”
A december elején közölt tanulmány szerint az ágazaton belül nagy a motiváció a digitális készségek fejlesztésére.
A régió mindhárom országában az ingatlanpiacon, valamint az építőiparban dolgozók 60 százaléka komoly késztetést érez, hogy megtanulja használni az MI-t a munkájában.
A Drees & Sommer tanulmánya az MI-használat mellett a digitalizáció főbb trendjeit vizsgálta.
“Közép- és Kelet-Európában az ingatlanszektort tekintve a magyar dolgozók átlagos MI-felhasználónak számítanak” – összegezte a felmérés eredményeit Koloszár Ákos, a Drees & Sommer magyarországi ügyvezető igazgatója.
A magyarok ugyanakkor a régiós átlaghoz képest ritkábban használják az MI-t munkájuk során. Ugyanakkor magas motivációt mutatnak a tanulás és a fejlődés iránt.
“Kutatásunk szerint az ingatlanpiaci dolgozók többségének pozitív tapasztalatai vannak az MI-vel kapcsolatban, bár mintegy 15 százalékuk nem bízik benne” – mondta Koloszár. Mint mondta, ez az adatellenőrzés fontosságát hangsúlyozza.
Hiányzik a képzés és a bizalom
Az MI bevezetésének akadályai: a rendelkezésre álló eszközök elégtelen áttekintése, a képzés hiánya és a bizalom hiánya.
Összességében a magyar munkavállalók 75 százaléka jelezte, hogy nem használ MI-t a munkájához. A megkérdezetteknek pedig csupán mintegy ötöde használja aktívan az MI-t. Többségük heti rendszerességgel (46 százalék), 23 százalékuk pedig naponta.
A legaktívabb felhasználók a 30 év alattiak (46 százalék), valamint a felsővezetők.
Összehasonlításképpen Lengyelországban (30 százalék) és a Cseh Köztársaságban (27 százalék) magasabb az MI-felhasználók aránya az ingatlanszektorban. A napi felhasználók aránya Lengyelországban a legmagasabb (38 százalék), míg a Cseh Köztársaságban csak 15 százalék.
A magyar munkavállalók az MI bevezetésének legfőbb akadályaként a rendelkezésre álló eszközök és a szükséges megoldások elégtelen áttekintését (35 százalék) látja.
További akadálynak a nem megfelelő vállalati képzés (16 százalék) és a bizalom hiánya (15 százalék) minősül.
Emellett a válaszadók mintegy tizede arról számolt be, hogy időhiányban szenvednek.
Lengyelországban az MI-vel szembeni bizalmatlanság valamivel magasabb (17 százalék).
Pozitívum, hogy mindhárom országban a munkavállalók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érti az MI-t. Rossz tapasztalatokról csupán a megkérdezettek négy százaléka számolt be.
MI-alkalmazások most és a jövőben
Az MI az adatgyűjtéstől kezdve a fokozott automatizáláson át a nagyobb energiahatékonyságig és a hatékonyabb pályázatmenedzsmentig számos területen alkalmazható.
A magyar ingatlanszektorban dolgozók elsősorban adatgyűjtésre használják az MI-t (52 százalék). Ez egyébként a legmagasabb arány a három ország közül.
Szintén jelentős felhasználási területnek számít a dokumentumkezelés és a jelentéskészítés (38 százalék), valamint a tervezés (22 százalék).
További alkalmazások:
- folyamat-automatizálás (16 százalék)
- nagy mennyiségű adat elemzésének javítása (14 százalék)
- versenyképesség növelése és új termékek és szolgáltatások fejlesztése (12 százalék)
- energiahatékonyság (9 százalék)
- intelligens helyiségtervezés (7 százalék)
Lengyelországban az MI-t leggyakrabban jelentéskészítésre és a tervezésre, valamint a telephelyelemzésre használják. A Cseh Köztársaságban az adatgyűjtés és a folyamat-automatizálás (29%) a legelterjedtebb alkalmazások.
A felmérés szerint a magyar ingatlanpiaci dolgozók több mint egyharmada nem kap megfelelő tájékoztatást vállalatuk MI-tevékenységéről. A megkérdezettek tíz százaléka azt állította, hogy a vállalatuk egyáltalán nem propagálja az MI-t.
Mindhárom piacon a válaszadók 43 százaléka használ az MI mellett más digitális eszközöket is. Magyarországon az MI után a leggyakrabban használt digitális eszközök a felhőalapú számítástechnika (28 százalék), a dokumentumkezelő szoftverek (19 százalék), valamint a projektmenedzsment szoftverek és az IoT (10 százalék). Lengyelországban az AI után a legnépszerűbb a dokumentumkezelő szoftver, míg a Cseh Köztársaságban az IoT.
A magyarok egyébként pozitívan ítélik meg a digitalizáció szintjét az ingatlanszektorban és az építőiparban.
A magyar munkavállalók csaknem fele pozitívan, tíz százaléka nagyon jónak, 36 százaléka pedig jónak ítéli meg a digitalizáció szintjét az ingatlan- és építőiparban.
(Kép: Dall-e)
