Idén az első negyedév végén jöttek az első hírek, hogy csökkenés mutatkozik a modern akkumulátorokban használt lítium világpiaci árában, ma már (január-áprilist tekintve) összesen 20 százalékos esésről beszélnek. Ha az előző évi csökkenéseket is hozzávesszük bőven túl vagyunk (6 hónap alatt) a 35 százalékos áresésen, ami már az elektromos autók vételárán is meglátszik. Márciusban a Tesla már több ezer dollárral csökkentette két legdrágább autója – a Model S sedan és a Model X sport – árát. A vállalat januárban is árat csökkentett, de az az egyes piacokon való elérhető állami kedvezményekhez való igazodás volt. Nem mellesleg februárban az Egyesült Államokban a teljes e-autó piacon 1000 dolláros átlagár csökkenést regisztráltak. Ilyen léptékeket látva nem vitatott, hogy az elektronikus felhasználói eszközök piacán is várható az áresés, hiszen a lítium ezeknél is fontos szerepet játszik.
Az ICT-termékek árát a chipek túlkínálata is lefelé nyomhatja, a Gartner piackutatása szerint a globális félvezető gyártók az első negyedévben 11 százalékkal kisebb bevételt értek el, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az ok, hogy a nagykereskedelmi cégek raktáraiban halmokban állnak az elektronikai eszközök és amíg azon nem adnak túl, új megrendeléseket sem igen eszközölnek. A chipgyártás azonban nem áll le, így a vállalatok „raktárra” dolgozva termelnek, arra számítva, hogy hosszabb távon ismét növekvő igény mutatkozik a termékeikre.
A gazdasági szövet
A pandémia – a sosem látott ütemű digitális transzformáció miatt – szó szerint a feje tetejére állította az információ- és kommunikáció technológia szektort, amely magával rántotta az összes többi kapcsolódó ágazatot, mint a félvezető gyártókat, akkumulátor gyártókat, vagy akár a műanyag ipart, esetleg a szórakoztató ipart. Világszintű kormányzati stratégiává vált a fogyasztás ösztönzése. Jelentősen nőtt a lakosság készpénz állománya, vagy jelentősen nőtt az elkölthető szabad jövedelme, amely jellemzően a tartós fogyasztási cikkek irányába „indult”, mint például az elektromos járművek (legyen az kerékpár, motorkerékpár, roller, vagy személyautó, TV, mobiltelefon, vagy akár játékkonzol). Ez tovább generálta a chipek, vagy az akkumulátorok iránti igényeket, jelentősen megdobva a gyártásukhoz szükséges alapanyagok árát.
A lítium áránál a pandémia alatt úgynevezett rally alakult ki (2020 és 2021-ben több mint ezer százalékot nőtt a nyersanyag ára), amit persze az is generált, hogy Kínában szó szerint úgy vitték a villany meghajtású autókat, mint a cukrot. Természetesen azért, mert a kormányzat árelőnyt (adókönnyítés és vásárlási támogatás formájában) biztosított ezen gépjárművekre. Ebben az időszakban döntött az EU arról, hogy 2035-ig kivezeti a robbanó motoros erőforrásokat a gyártásból. Tehát joggal számított mindenki arra, hogy kiugróan nagy igények keletkeznek az autóiparban az alternatív hajtású termékek iránt. Nagyjából ugyanaz történt ezen a területen, mint a chipeknél: a megrendelők az eladási volumenükhöz képest 40-50 százalékkal nagyobb gyártási megrendelést adtak le, hogy szükség esetén azonnal be tudjanak szállni a többlet kínálatukkal a versenybe. Arra viszont senki sem számított, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet egyik napról a másikra megváltozik és a kereslet eltűnik. A chip felhasználási boomnak ezzel vége szakadt és túltermelés alakult ki. A lítiumnál pedig egyszerűen összeomlott a nyersanyag piaci ára, de ebben nagy szerepe volt annak is, hogy Kína egyszerűen kivezette az elektromos meghajtású autókra kínált állami támogatásokat és ma már az EU-ban sem egyértelmű ezen személyautók pánikszerű térnyerése.
Persze világszerte továbbra is növekszik az e-mobilitás iránti igény, de már közel sem olyan rohamtempóban, mint két évvel ezelőtt. Az infláció pedig elporlasztotta a fogyasztók zsebében felhalmozódott elktölthető jövedelmeket jelentős részét. Ennek megfelelően világszinten kevesebb pénzt áldoznak a vásárlók mobiltelefonra, szórakoztató elektronikára, számítástechnikára, de még az ezekhez köthető szolgáltatásokra is, mint például streamingre.
Hosszabb táv
Az elemzők szerint ez nem marad így. A 2023-as évet az első negyedéves gyengeségek miatt a legtöbb ICT szereplő lassan, de biztosan elengedi és csak a volumenekre próbál majd koncentrálni, aminek a vége az lehet, hogy jelentős kedvezményeket kínálnak majd a termékekre, hogy kipörgessék a készleteket. Ez a kiskereskedelmi árak csökkenését is jelentheti. Ám 2024-től újabb fordulat jöhet, mind az e-autó értékesítésben, mind pedig a felhasználói elektronikai termékek fogyasztásában. Ez pedig automatikusan az árak újbóli növekedését jelentheti. Vagyis nem tarthat sokáig a jelenlegi ár- és termelés anomália. Pont úgy nem, ahogy ma az üzemanyagok ára sem, sok elemző figyelmeztet, hogy a várható keresletet tekintve ma alulárazott az amúgy méregdrága üzemanyag.
