Az egyre növekvő kereslet nyomán “fenyegető válság” alakult ki – derül ki a sanghaji East China Normal University és a svédországi Lund University tanulmányából.
A kutatók szerint ráadásul ez a helyzet a kritikus éghajlati és energetikai célok elérésében is késedelmet okozhat – írta az Independent.
A tízszerese sem lenne elég
A kínai és svéd kutatók által jegyzett tanulmány szerint, ha 2030-ra a jelenlegi tízszeresére nőne a lítium-termelés az érintett régiókban, az sem lenne elegendő a gyorsan növekvő kereslet kielégítésére.
A helyzet megoldására tehát valamilyen technológiai fejlesztés jelentene megoldást, vagy a kitermelés bővítése a vizsgált régiókon kívül.
A lítiumot jellemzően bányászatból nyerik, és ez az alapanyag a legtöbb elektromos autó akkumulátorához nélkülözhetetlen.
Mivel az elektromos autókat kulcsfontosságúnak tartják a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése szempontjából, elterjedésük a lítium iránti kereslet további megugrását eredményezte Európában, az USA-ban és Kínában.
Az idei első öt hónapban a tisztán elektromos hajtású új autók a piac 20,9 százalékát tették ki, szemben az egy évvel korábbi 16,1 százalékos piaci résszel.
Lassan leáldozik a belsőégésűeknek
Az Egyesült Királyságban 2030-tól már nem lehet majd új gyártású belsőégésű – benzines vagy dízelüzemű – autókat értékesíteni.
Az Európai Unióban várhatóan 2035-től él majd hasonló tiltás a személyautókra és a kisteher-járművekre. Miközben számos autógyártó tiltakozik a korlátozás ellen, az EU-ban jelenleg látszik némi nyitottság a tervezet felülvizsgálatára.
A jelentés szerint a lítium-termelés jövőbeli szintjére és a szükséges mennyiségre vonatkozó forgatókönyvek többsége azt valószínűsíti, hogy a helyi termelés már nem lesz elegendő. Ez mindhárom vizsgált régióban így lesz, vagyis a “hazai” termelés Európában, az Egyesült Államokban és Kínában nem fogja kielégíteni a keresletet.
Márpedig a világ elektromos járműveinek 80 százalékát ezekben a régiókban értékesítik.
Személyi járművek helyett tömegközlekedés
A technológiai innováció mellett az import jelenthet még megoldást a hiány pótlására.
A kutatók becslése szerint Európának 2030-ig 792 ezer tonna lítium-karbonát-egyenértékre lehet szüksége.
A meglévő és tervezett lítium-bányászati projektek az európai termelés akkorra 325 ezer tonna lesz.
A tanulmány szerzői által javasolt, a hiány kezelésére irányuló intézkedések között szerepel, hogy a hangsúlyt a személyi elektromos járművek gyártásáról a tömegközlekedés ösztönzésére helyezzék át.
Emellett olyan akkumulátortechnológiákat kellene alkalmazni, amelyek kevesebb vagy akár nulla lítiumot használnak.
Régiós nehézségek
Az Egyesült Királyság a jelenleg felhasznált lítiumot olyan országokból importálja, mint Kína és az Egyesült Államok. Több vállalat is tervezi a Cornwallban és Északkelet-Angliában található lítiumkészletek kitermelését.
Portugália az egyetlen európai uniós tagállam, ahol jelenleg bányásznak lítiumot.
Qifan Xia, az East China Normal University munkatársa és a tanulmány egyik szerzője szerint a lítium ma olyan fontos, mint az ipari forradalomban a benzin.
Bár tekintélyes lítiumkészletek találhatók szerte a világban, ezek meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak meg az egyes országok között.
A szakértő szerint a bányászat kiterjesztése, a beszállítók diverzifikálása és az ellátás újragondolása elengedhetetlen. Enélkül a globális éghajlati és energetikai célok sem lesznek teljesíthetők.
Egyes elemzések szerint a következő öt évben akár negyedmillió munkahely is létrejöhet Európában az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása, valamint az ellátási lánc révén.
(Kép: Unsplash/Marek Studzinski)
