Ukrajna, a harctéren már bizonyított drónhadviselési szakértelmére fog támaszkodni Lengyelország. A két ország közös katonai kiképzési programokat és gyártási projekteket jelentett be csütörtökön. Alig több mint egy héttel azután, hogy orosz drónok megsértették a lengyel légteret, és rávilágítottak a NATO sebezhetőségére az új generációs, pilóta nélküli rendszerekkel szemben.
A hadviselés átalakuló generációi
A védekezésre és támadásra használt drónok központi szerepet kaptak a harctereken, teljesen átalakítva a hadviselést. Térségünkben ez kiemelten igaz azóta, hogy Oroszország több mint három évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
Az országok sorra igyekeznek elsajátítani ezt a gyorsan fejlődő technológiát – mutat rá beszámolójában az ABC News.
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter lengyel kollégájával, Władysław Kosiniak-Kamysszel együttműködési megállapodást írtak alá egy, pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó közös munkacsoport létrehozásáról.
Közös anti-drón tesztek
A két ország közösen fog új drónelhárítási módszereket tesztelni, valamint megosztják a drónhadviseléssel kapcsolatos katonai tapasztalataikat.
A szomszédos országok célja ezen felül, hogy javítsák fegyveres erőik rendszereinek kompatibilitását – írta az ukrán védelmi miniszter.
A múlt heti orosz betörés Lengyelország légterébe, amely miatt a NATO vadászgépeket küldött a drónok megsemmisítésére, tovább fokozta a feszültséget Kelet-Európában.
A háttérben Moszkva terjeszkedési törekvései állnak. Az orosz–ukrán háború az amerikai közvetítési kísérletek – köztük az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó – ellenére sem ért véget.
Biztonsági kooperáció magasabb szinten
A NATO bejelentése szerint a transzatlanti szervezet megerősíti védelmi pozícióját a “keleti szárnyon”. Ez a Fehéroroszországgal, Oroszországgal és Ukrajnával határos területeket jelenti.
Mindeközben Moszkva – a nyugati aggodalmakat fokozva – régóta tervezett hadgyakorlatok keretében mutatta be hagyományos és nukleáris katonai erejét Fehéroroszországban.
A kijevi találkozón az ukrán és lengyel kormányminiszterek egy további védelmi együttműködési megállapodást is aláírtak. Ezzel új szintre emelik a biztonsági együttműködést, amely nemcsak Ukrajnát, hanem más európai országokat is fenyegeti – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter.
Az ukrán légvédelem csütörtökön közölte, hogy az éjszaka folyamán kilőtt 75 orosz drónból 48-at sikerült megsemmisíteniük vagy zavarniuk. A vasúti infrastruktúrát ismét találat érte, amely illeszkedik az utóbbi időben megfigyelt támadási mintázatba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette: az energetikai objektumokra és a vasútra mért csapások célja az ellátási vonalak megzavarása és társadalmi feszültségek keltése.
Kiterjesztett hatótáv, nem csak védelem
Ukrajna egyre inkább a nagy hatótávolságú drónokat és rakétákat fejleszt, hogy ne csupán védekezzen, hanem az orosz területeket is elérje. Csütörtökön két ukrán drón támadott egy, a Gazprom tulajdonában lévő olajfinomítót a baskíriai köztársaságban.
Ez a célpont több mint ezer kilométerre volt Ukrajnától. Az ukrán biztonsági szolgálat egyik tisztviselője megerősítette az Associated Pressnek, hogy ők hajtották végre a támadást.
A drónok a fő olajfinomító egységet találták el, és az objektumban komoly tűz keletkezett – írta az AP névtelen forrásra hivatkozva.
Ukrajna egyre gyakrabban célozza meg Oroszország olajfinomítóit. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, és a szektor bevételei kulcsfontosságúak a háború finanszírozásában.
(Kép: Unsplash/Adedotun Adegborioye)
