Az Egyesült Államokban mintegy tizennyolcezer hidrogéncellás járművet használnak – jelentős részüket Kaliforniában. Kívülről úgy néznek ki, mint a hagyományos autók, az elektromosságot viszont hidrogéncellák biztosítják. Tisztábbak, zöldebbek.
Tényleg itt a jövő?
Amikor kínai cégek pár éve úgy döntöttek, hogy hidrogéncellás kerékpárokat dobnak piacra, és ösztönzik a használatukat, sokan érezhették: „wow, itt a jövő.”
A biciklik vízpalack-méretű hidrogéntartállyal rendelkeznek. Vezetésük ezért könnyebb, mint a hagyományosoké, viszont negyven kilométerenként cserélni kell a tartályt. Egy sanghaji bringás szerint a hidrogén miatti sebességnövekedés azonban alig érezhető, az élményt pedig hardver- és szoftverhibák rontják. Közösségi oldalakon sokan osztják véleményét.
A kínai kerékpár-megosztó iparág egyik főszereplője, a Youon teljes mellbedobással beállt a hidrogénenergia mögé. Nagyvárosokban, mint Peking és Sanghaj többezer hidrogénalapú kerékpárt bocsátott felhasználók rendelkezésére.
Hidrogéncellás kerékpár
A képlet persze nem annyira egyszerű, mint elsőre tűnik: tiszta energiával foglalkozó szakértőknek valójában fejtörést okoz a technológia népszerűsítése. Igazából nem értik, miért kampányoljanak a közönséges e-kerékpároknál kevésbé hatékony, hosszútávú gazdasági előnyökkel nem kecsegtető megoldás mellett.
Pedig a Youon nincs egyedül, egyre többen érdeklődnek a „hidrogén-járművek” iránt. A cégnek legalább féltucat versenytársa van, és sok városnak nagyon tetszik a technológia, egyértelműen kiálltak mellette. A kerékpárok jövője azonban bizonytalan, ugyanakkor megérheti a felhajtás, mert szerteágazóbb megoldásra összpontosítanak: hogyan lehet a hidrogént a közlekedés egészében felhasználni?
Nem mind arany, ami fénylik
Megfizethető elektromos autók gyártásában Kína már világelső, de a kormány és a vállalatok számára nem elég ennyi. Helyileg jelentősen támogatják a hidrogénalapú járművek gyártását, például elengedik nekik az autópálya-díjakat, töltőállomásokat építenek.
Az ország útjain kb. huszonegyezer hidrogéncellás jármű közlekedik, egyelőre mintegy négyszáz töltőállomás áll rendelkezésükre.
Töltőállomás
Csakhogy a hidrogénben van még egy csavar: üzemanyagként történő használata valóban nem jár széndioxid-kibocsátással, előállítása viszont igen: fosszilis anyagokból olcsóbb, mint vízből és megújuló energiaforrásokból. És Kínában ez a gyakorlat, ami a közeljövőben aligha fog változni. Tehát legalábbis jelenleg hiába támogatják gőzerővel a hidrogénalapú járműveket, és hiába zöldebb a közlekedés, a technológia kínai elterjedése összességében nem csökkentené a károsanyag-kibocsátást. Ugyanez érvényes a kínai elektromos autókra is: az elektromosság nagy része fosszilis anyagokból származik.
Az elektromos járművek gyártásában élen álló Kína kamionok és nyerges vontatók miatt fordult a hidrogén felé. Ezek a jármű-flották versenyképesebbek az elektromos járművekkel. Óriási távokat kell megtenniük, gyorsan kell végezni a töltést. A hidrogénalapú járművek negatívumai (drágább a gyártás, kevesebb van belőlük) miatt egyéni felhasználók aligha, kereskedelmi flottákat fenntartó vállalatok viszont sokkal inkább fogják vásárolni azokat.
Képek: MIT, China Daily, Wikimedia Commons
