Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szűkös kapacitások miatt a kontinens lemarad a globális MI-versenyben.
Minderről a február elején megrendezett Kickstart Europe konferencián esett szó – néhány nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság meghirdette 200 milliárd eurós MI-programját.
Milánó, Varsó, Berlin és az ígéretek
A kínai DeepSeek néhány hete még az energiatakarékosabb MI-modellek ígéretével sokkolta a piacokat. Persze valószínűleg ez sem enyhíti Európa égető problémáit: az elektromos hálózat túlterheltségét és az új központok számára megfelelő helyszínek hiányát.
Ilyen körülmények között egyre nagyobb figyelmet kapnak a másodlagos piacok Európa-szerte – írta a Reuters. Milánó, Varsó és Berlin bővül a leggyorsabban 2025-ben, de a cégek egyre inkább a városokon kívül is keresik a lehetőségeket.
A CBRE előrejelzése szerint az idén üzembe helyezett adatközponti kapacitás – az üzemeltetéshez szükséges villamos energia mennyiségével mérve – körülbelül 9,1 gigawatt lesz. Ennek több mint egyharmadát a nagy szolgáltatók foglalják majd le.
A CBRE becslése szerint a „kolokációs”, azaz a nagyvállalatok által bérelt helyiségek építésének átlagos ára Európában megawattonként 12 millió euróra tehető.
Ez azt jelenti, hogy az európai ipar idén több mint 100 milliárd euróval bővül, de ez elhalványul a folyamatban lévő amerikai beruházások mellett, nevezetesen az Oracle, a Microsoft és az OpenAI „Stargate” kezdeményezése mellett, amelynek keretében a következő négy évben 500 milliárd dollárt költenek.
Európa azt kockáztatja, hogy technológiai függőségbe kerül, és végignézi, ahogy az USA és Kína megszilárdítja vezető szerepét az MI-ben – idézte a Reuters Stijn Grovét, a holland adatközpontok szövetségének ügyvezetőjét.
Édes álmok és komor valóság Párizsban
Szintén az InvestAI meghirdetése előtt jelentette be Franciaország százmilliárd eurós MI-kezdeményezését Emmanuel Macron elnök. Az amerikai Stargate-programot lényegében egy-az-egyben európai kontextusba ültető francia terv azonban szintén az energiacsapda áldozata lehet.
Szakértők szerint az az idő, amely a nagy energiaigényű adatközpontok elektromos hálózatra való rácsatlakoztatásához szükséges, eltörölheti Franciaország helyzeti előnyét. Az ország jelentős mértékben az atomenergiára támaszkodik, hogy dollármilliárdokat csábítson a mesterséges intelligenciába.
Macron elnök az ország megbízható és tiszta atomenergiájának tulajdonította, hogy több mint 100 milliárd eurót (103,26 milliárd dollár) vonz a mesterséges intelligenciába történő befektetésekbe, miközben Európa versenyben van, hogy felzárkózzon a Egyesült Államokhoz.
Az ígéretek között szerepelt egy tízmilliárd dolláros létesítmény a brit Fluidstack szuperszámítógépe számára. Ennek üzemeltetése egy gigawatt teljesítményt igényel, ami nagyjából annyi, mint amennyit Franciaország egyik kisebb atomreaktora termel.
A Brookfield vagyonkezelő húszmilliárd eurót fog költeni a franciaországi MI-infrastruktúrára, beleértve az adatközpontokat is.
Franciaország 57 atomreaktorral rendelkezik, és villamos energiájának több mint kétharmadát atomenergiából állítja elő.
(Kép: Dall-e)
