Nyitókép: Pixabay
2020-ban 4764 dolgozó halt meg az Egyesült Államokban munka közben, húsz százalékukat az építőiparban alkalmazták. Sokukat jármű vagy munkagép ütötte el az építkezés helyszínén. Biztonsági szakemberek ugyan sokat segítenek a szomorú statisztika csökkentésében, de a halálesetek és a sérülések száma sajnos még mindig magas.
A Houston Egyetemen építőipari munkások és berendezések helyszíni biztonságát tartózkodási helyük nyomon követésével növelő infokom rendszert fejlesztettek, teszteltek, és tanulmányt készítettek róla. A követéssel folyamatosan figyelhetik a helyalapú biztonsági irányelvek érvényesítését.
Látótávolságon kívüli balesetveszélyek
Ezeket az elveket az építési helyszín kialakításakor fogalmazzák meg. Leírják bennük a munkavállalók és a berendezések munka közbeni biztonságos elhelyezkedését, a köztük kialakítandó megfelelő távolságokat.
A felsőoktatási intézmény első ezirányú fejlesztése a ViPER rendszer volt, a mostani ViPER+ az eredeti frissített, áramvonalasított változata. A legfőbb újdonság az utóbbi pontosabb helykövetése, látótávolságon kívül eső szituációkban is jobban működik.
A piros zónába nem hajthat be a jármű (Kép: University of Houston)
A rendszer ultra-szélessávú technológiával működik, a kommunikációhoz használt nagyobb sávszélesség biztosítja a más vezeték nélküli rádiótechnikákkal szembeni nagyobb pontosságot. Valósidejű ultra-szélessávú monitoring rendszerek egyik legnagyobb problémája pontosan a látótávolságon kívül történtek akkurátus megfigyelése, azaz annak hiánya – ilyenkor teherautók, rakodógépek és más berendezések blokkolják a vevő és az adó között a jelet.
A ViPER+ erre jelent működő megoldást. A kutatók hibajavító módszerrel bővítették a rendszert, helykövető algoritmus segítségével csökken a látótávolságon kívüli helyzetek miatti pontatlanságok száma, több a hasznos információ.
Helykövetés
A helykövetés címkékkel és jelvevőkkel történik. Az előbbiek a munkások ruhájára és a járművekre rögzített, a környezetet monitorozó ultra-szélessávú kicsi rádióadók, az utóbbiak pedig a címkéktől kapják meg a jeleket. Az adatokat komputerszerverre gyűjtve, számítható ki a dolgozók és a járművek tartózkodási helye.
Felcímkézett munkagép (Kép: University of Houston)
A kutatók kétszer, a kísérletek miatt kordonnal elkerítetett houstoni építkezéseken, kb. nyolcszáz négyzetméter területnyi követési zónában tesztelték a rendszert, valódi munkások helyett viszont négy egyetemista „játszotta el a szerepüket.” Az első tesztre 2019-ben, a másodikra tavaly került sor.
Mind a négyükre címkét tettek, és teherautót, illetve buldózert, valamint látótávolságon kívüli helyzetre egy statikus járművet is használtak. A gépekre több címkét szereltek. Az adatfolyamot a kutatók kezelték, biztosítva a kísérlet gördülékeny lebonyolítását.
A rendszert továbbfinomítják, például a munkásokat figyelmeztetni fogja, ha túl közel kerülnek mozgó gépekhez. A követési zónát az építkezések teljes területére kiterjesztik, mert eddig nem fedte le az egészet. A ViPER+ csak ezek és más frissítések, újítások után lesz kereskedelmi forgalomban megvásárolható termék – hangsúlyozzák a fejlesztők.
