Képek: Wikimedia Commons
Az épületnyomtatás a 3D nyomtatás, más néven additív gyártás egyik legizgalmasabb és leginnovatívabb, nem mellékesen az eddigi gyakorlatnál szignifikáns mértékben környezetbarátabb alkalmazása. A technológia csak az egészségügyben – medicinában és fogászatban egyaránt –, a jármű- és a légjármű-iparban terjed látványosabban.
Tíz éve is printeltek már épületeket, de akkor inkább csak kuriózumnak számítottak, a sok konceptuális munkától, például holdi lakókörnyezetekről és hasonlókról, nem is beszélve. Az utóbbi években felgyorsultak az események, Kanadától Ausztráliáig, Kínától Madagaszkárig, szinte mindenhol áll már nyomtatott épület.
Szentély után posta
A technológia túljutott kuriózum-szakaszán, egyre több a projekt, természetesebb a 3D nyomtatás építőipari alkalmazása, tehát már nemcsak látványos demonstrációk, hanem a legfunkcionálisabb szempontok, például lakhatás vagy a lakhatási problémák enyhítése miatt készülnek nyomtatott építmények.
Lakóházak mellett templomot, múzeumot, hidat, nyilvános mellékhelyiséget, szinte mindent printeltek már, és a tervezett negyvenöt helyett röpke negyvenhárom nap leforgása alatt, elkészült India első nyomtatott postája is. Az épületnek a szubkontinens információtechnológiai köz- és csomópontja, Bengaluru, az egykori Bangalore, a déli, főként dravida-lakosságú Karnátaka szövetségi állam székhelye ad otthont.
A technológia lassan, de biztosan népszerűsödik Indiában. A hyderabadi Apsuja Infratech és a Mumbai-székhelyű Simpliforge Creations például pár hónapja fejezte be Siddipetben a világ első nyomtatott templomát. 3D nyomtatással gyorsabb a munka, általában megfeleződik az építkezésre fordított idő. A gépek nagyméretű robotikus rendszerek, a munka oroszlánrészét robotkarok végzik.
India ma és holnap
Az épületnyomtatás legismertebb képviselője és a leghíresebb épületnyomtató, a BOD2 fejlesztője, gyártója a dán multinacionális COBOD. Az ő gépükkel készült el Európa első printelt iskolája az ukrajnai Lvivben, az egykori Lembergben. Az egyszintes épület alapterülete 370 négyzetméter, elsősorban az orosz invázió miatt súlyosan érintett gyerekeknek ad majd otthont. Az építőanyagok kilencven százaléka helyi eredetű, tehát megspórolhatók a szállítási költségek, és már ezzel zöldebb a technológia. Kevesebb hulladék termelődik és a beton, illetve más anyagkeverékek is fenntarthatóbbak, mint hagyományos változataik.
Bengaluru legújabb büszkeségét Ashwini Vaishnaw, a vasutak, kommunikáció, elektronika és IT minisztere adta át, és elmondta, hogy a város mindig új képet mutat Indiáról, a kilencvenöt négyzetméteres, speciális betonból készült postaépület a ma és a holnap jelképe.
A technológia rugalmassága lehetővé tette ívelt felületek kialakítását, különféle méretekhez való alkalmazkodást, kiküszöbölve a hagyományos síkfalak korlátait. A költségek harminc-negyven százalékkal alacsonyabbak, mintha klasszikus építőipari eljárásokkal dolgoztak volna.
