Önvezető taxik, drónok, robotrepülők – a mesterséges intelligencia különösen szárazföldön és a levegőben régóta részt vesz ember nélküli járművek irányításában. De mi történik folyókon, tavakon, tengereken, óceánokon? Mennyire valósul meg az autonóm vezetés a vizekben?
MI-k és más csúcstechnológiák egyelőre inkább támogatják a kapitányt és a legénységet, az ember nélküli földi és légi járművekhez hasonlóan fejlett vízi alkalmatosságok nem jelentek még meg. A mikor persze csak idő kérdése, mert immáron nemcsak a virtuális valóságban (VR) működnek ezek a megoldások. Ugyan nem látványosan, de az MI elérte a hajóipart is .
Csúcstechnológiával kisebb a baleset kockázata
Legyen jachtos nyaralás, vagy teherszállítás az óceánon, az MI-vel támogatott navigáció és autonómia segíti a kapitány vitorlabontását, mondjuk, naplementekor vagy a zsúfolt terekben történő karcolásmentes kikötésben. És ez csak a kezdet, mert a hajóépítő vállalatokat egyre jobban foglalkoztatják az infokom technológiák, köztük a mesterséges intelligencia is.
Vízi navigáció a virtuális valóságban (Kép: Kömlődi Ferenc, Stable Diffusion)
A svéd Volvo Penta tengeripari cég több mint tíz éve használ a kapitány manőverezését segítő, teljesen egyszerű joysticket, hogy a jármű mindig tartsa az irányt. 2018-ban kisebb hajó magától kikötő prototípust mutattak be, majd visszavettek az autonómiából, és a kapitánynak bizonyos kontrollszintet biztosító megoldáson kezdtek el dolgozni. A technológia elsősorban a biztonságos kikötést, a hajózás egyik legstresszesebb részét támogatja.
A cég a biztonságot, a kényelmet és a relaxációt akarja növelni, és szeretnék, hogy a hajózás többek számára legyen hozzáférhető.
Egyre autonómabbak, de nem teljesen autonómak a mai hajók
Az amerikai Brunswick vállalat automatizált hajó prototípusa a legjobb útvonalat kínálja a kikötőbe lépéshez, segít az ütközések elkerülésében – és mindezt emberi beavatkozás nélkül teszi, míg a Hyundai Avikus szoftvere a tengeri örömöket, az utas lelki békéjét igyekszik maximalizálni: napozáshoz, majd a naplementében való gyönyörködéshez ideálisan pozícionálja a hajót.
Ilyen „magányos” hajó nincs még ma (Kép: Kömlődi Ferenc, Stable Diffusion)
Az autonóm hajózást mostanában tesztelik; egy norvég elektromos teherhajó gyárból viszi a trágyát a kikötőbe. A szolgáltatás tavaly indult be, akárcsak egy, két sziget között ingázó japán hajó – igaz, az utóbbi esetben személyzettel a fedélzeten.
A jelenlegi helyzet, hogy az ember nélküli hajózás egyelőre nehezen oldható meg, olyan technológiák, mint az MI viszont felbecsülhetetlen segítséget képesek nyújtani. Szállítási adatokat gyűjtenek és elemeznek, a körülményekhez igazodva, szoftverek lassítják le, vagy ha kell, gyorsítják fel a hajó mozgását, és a fogyasztást is igyekeznek minimalizálni. A jármű állagát szintén autonóm eszközök figyelik folyamatosan.
A mostani szabályozás értelmében nemzetközi vizeken tilos teljesen autonóm hajót működtetni, és 2028 előtt nem várható törvénymódosítás. Addig mindenhol és mindig „lesz egy ember.”
