A BBC riportja szerint a mindössze ötmillió lakosú skandináv országban 368 védelmi technológiával foglalkozó vállalat működik. Ezek mintegy 40 százaléka start-up és scale-up vállalkozás. Közülük többen is 30-40 százalékos növekedést produkálnak, főként, ha kettős felhasználású eszközöket fejlesztenek. (Ezek olyan hadiipari fejlesztések, amelyeket más iparágakban is hasznosíthatnak.)
Védelem-technológiai megoldások: fókuszban a kettős felhasználás
A Dealroom technológiai adatplatform februári jelentése szerint Helsinki a védelmi, biztonsági és ellenálló képességgel kapcsolatos beruházások terén az első öt európai város között van.
A Varjo nevű finn startup a játékokban használt VR headsetek fejlettebb változataival foglalkozik. A cég szerint eszközeiket 80 szimulációs programban használják a NATO-tagállamokban.
A VR headsetek “szintetikus”, vagyis mesterséges tartalmakat kombinálnak a valós környezetek látványával. A “kevert valóság” élmény alkalmazása jócskán lerövidíti például a vadászpilóták kiképzési folyamatát – állítja a Varjo vezérigazgatója, Timo Toikkanen. A pilótáknak nem kell hosszú utakat megtenniük, hogy hatalmas repülőgép-hangárokban végezzék el a háborús szimulációkat, amelyeknek drága az energiaellátása és üzemeltetése. Ugyanennek a kiképzésnek a 99 százaléka a Varjo headsetjével is elvégezhető.
Az induló vállalkozás már az ukrajnai orosz invázió előtt komoly befektetéseket vonzott, és orvosi kutatócégekkel és autógyártókkal kezdett el együttműködni.
Toikkanen szerint azonban a konfliktus kezdete és Finnország egy évvel későbbi NATO-csatlakozása felpörgette az érdeklődést a cég védelmi termékpalettája iránt. A vállalat 2022 márciusa óta több mint 50 millió eurónyi tőkebefektetést kapott több finanszírozási körben.
A cégvezető a BBC-nek kifejtette: a háború előtt a katonai erők által felhasználható technológiák “egyfajta vörös zászlót” jelentettek a társadalmi és környezeti felelősségvállalás miatt aggódó befektetők számára. Most már ennek az ellenkezője igaz. A befektetők olyan vállalatokat keresnek, amelyek a védelmi technológia területén tevékenykednek. Sőt, ezt már egyáltalán nem tartják elítélendőnek.
Azt a finn vállalatnál is érzékelték, hogy Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépését követően tovább nőttek a geopolitikai feszültségek. Ezzel egy időben pedig az európai hadseregek részéről megnőtt az érdeklődés a cég védelmiipari termékei iránt.
Szárnyaló startupok
A védelmi és kettős felhasználású ágazatokban gyorsan fejlődő finn startup cégek közé tartozik az Iceye. Ez a cég finom felbontású, mikroszatellit-alapú képalkotó és adatszolgáltatást fejlesztett ki. A Re-orbit nevű vállalkozás műholdas szoftvereket szállít. A Distance Technologies, a Google által támogatott startup márciusban bejelentette, hogy együttműködik a Patria finn védelmi céggel, amely páncélozott járművein fogja kipróbálni egyedi technológiáját.
Helsinki érettsége egyelőre elmarad más európai startup központoktól, például Svédországtól vagy az Egyesült Királyságtól. Mégis számos, legalább egymilliárd dollárt érő unikornis vállalkozás jött létre a finn fővárosban, köztük az alvás- és fitneszkövető gyűrűt fejlesztő Oura vagy a játékfejlesztő Supercell.
A védelmi technológiai szcéna erős állami támogatásban részesül. Tavaly a Business Finland, a befektetéseket és az innovációt támogató kormányzati ügynökség új védelmi és digitális ellenálló képesség programot indított. Ebben 120 millió eurót fordítanak a kisvállalkozások és startupok kutatás-fejlesztési kezdeményezéseinek támogatására.
Rekordfinanszírozás Európában
Tavaly az európai védelmi és biztonságtechnológiai startupok kockázati tőkefinanszírozása rekordszintre, 5,2 milliárd dollárra emelkedett. Ez 24 százalékos növekedést jelent a szélesebb kockázatitőke-piac általános visszaesése ellenére. Ez az emelkedés nagyrészt a fokozott védelmi aggodalmaknak tulajdonítható, különösen az orosz-ukrán konfliktus miatt. Németország megelőzte az Egyesült Királyságot a legtöbb kockázatitőke-finanszírozást vonzó országok közül, és München a védelmi technológiai innováció jelentős központjává vált.
A védelmi képességek megerősítésének stratégiai jelentőségét felismerve, az Egyesült Királyság kormánya aktívan együttműködik a kockázati tőkecégekkel a védelmi ágazatba történő magánbefektetések ösztönzése érdekében. John Healey védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az ilyen befektetések nemcsak etikusak, hanem létfontosságúak a kontinens biztonsága szempontjából.
Ez a kezdeményezés összhangban van az Egyesült Királyság azon kötelezettségvállalásával, hogy 2027-re a GDP 2,5 százalékára növeli a védelmi kiadásokat.
Az MI és a felhőbiztonság prioritása
Az MI – több más ágazathoz hasonlóan – a biztonsági iparágat is forradalmasítja. A gépi érzékelés egyre nagyobb hangsúlyt kap, a fenyegetések pedig már proaktívan felismerhetővé válnak. Az MI integrálása különböző technológiákkal, például a radarok képességeivel, megnyithatja az utat az intelligensebb és előrelátóbb biztonsági megoldások előtt.
Mindeközben persze a támadási felületekkel kapcsolatos aggodalmak is fokozódnak. A németországi és az EMEA-régióban működő szervezetek jelentős része arról számolt be, hogy a generatív AI növelte a kiberfenyegetettséggel szembeni sebezhetőségüket. Következésképp hangsúlyosabb kiberbiztonsági intézkedésekre van szükség olyan területeken, mint az ellátási lánc biztonsága és a posztkvantum kriptográfia.
Az EMEA-országokban egyre nagyobb jelentősége van a felhőbiztonsági beruházásoknak. A hangsúlyt a Zero Trust Network Access (ZTNA), az adatvesztés megelőzése és a biztonságos hozzáférési szolgáltatásszegély (SASE) területére helyezik. Ezek a beruházások az egyre elterjedtebb felhőkörnyezetekben az érzékeny adatok védelme iránti elkötelezettséget tükrözik.
(Kép: unsplash.com/Maxime Dore)
