A Meta 2025 októberétől nem engedélyezi többé a politikai hirdetéseket az Európai Unióban működő platformjain.
Mélyütés a kampánymenedzsereknek
A Meta döntését az EU új, “megvalósíthatatlan” átláthatósági szabályaival indokolta – írta az Engadget.
A közösségimédia-óriás állítása szerint “nehéz döntést” hozott. Emellett pénteken kiadott közleményében megjegyezte, az EU-ban hamarosan életbe lépő, a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló (TTPA) rendelet
“jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat” eredményez.
Csak a nép hangja
Ahogy eltűnnek a Facebookról, az Instagramról a szponzorált politikai üzenetek, egyedül a felhasználók hangja hordozhat majd ilyen témájú üzeneteket, felhangokat.
Október elejétől kezdődően ugyanis az EU-ban a Meta platformjain – így a Facebookon, az Instagramon – a felhasználók nem fognak politikai vagy választási hirdetésekkel találkozni.
A Meta szerint jelenleg csak azok az egyének vagy szervezetek helyezhetnek el ilyen hirdetéseket, akik hitelesítési folyamaton mennek keresztül – igazolva személyazonosságukat.
Az ilyen hirdetéseken meg kell jelölni azt is, ha valaki fizetett érte. Emellett a hirdetés költségeiről nyilvános információkat is közzé kell tenni.
Túlkorlátozó uniós szabályozás
A Meta szerint a TTPA szabályozás túlzottan korlátozza a hirdetések célzását és kézbesítését. Ez pedig “vállalhatatlan bonyolultságot” teremt a hirdetők számára.
Az EU a szabályozást azért vezette be, hogy kezelje a választásokba történő külföldi beavatkozással kapcsolatos aggodalmakat. Brüsszel szerint az információk manipulálásának lehetősége befolyásolhatja a szavazók döntéseit.
A Meta szerint az új szabályozás számos feltételt is megfogalmaz a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban. Amellett, hogy előírja a politikai hirdetések címkézését, forrásuk és céljuk feltüntetését – amit egyébként a cég már most is alkalmaz.
A TTPA előírásai szerint emellett az EU-n kívüli szponzorok nem helyezhetnek el politikai hirdetéseket egy választás vagy népszavazás előtt három hónappal.
Ingyen politikát mindenkinek!
A szabályozás miatt a felhasználók kevésbé releváns hirdetésekkel találkoznak majd – állítja a Meta. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a döntéshozók számára jelezték a személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos aggályokat.
A döntése kizárólag az EU-ra vonatkozik. Az uniós tagállamokban élő Meta-felhasználók – politikusokat is beleértve – továbbra is posztolhatnak és megoszthatnak politikai tartalmakat, amennyiben nem fizetett hirdetés formájában teszik ezt.
A Meta mellett a tech- és médiavilág más szereplői is kifejezték nemtetszésüket az EU-s szabályozás kapcsán.
A Google például már tavaly leállította az EU-n belüli politikai üzenetek – köztük a YouTube-on megjelenő hirdetések – értékesítését. A Google ezzel elkerülte a 2019-ben ellene felhozott “visszaélés-szerű” online reklámgyakorlatok miatt kilátásba helyezett bírságokat.
Idehaza különösen fájni fog
Mint arra a Lakmusz.hu egy tavalyi elemzése is rámutatott, Magyarország élenjárónak számít a politikai hirdetések közlésében. A tavaly tavasszal közölt megállapítások szerint – Németország után – Magyarországon költötték a második legnagyobb összeget politikai vagy választási hirdetések közzétételére az unió 27 tagállamából.
Ráadásul, a lakosságszámhoz viszonyítva a politikai célú hirdetések ráfordításai messze Magyarországon voltak a legmagasabbak.
Szintén a Lakmusz közölte, hogy a top tíz magyar hirdető listáját a Megafon és a Fidesz vezeti. A lap által elemzett időszakban a Fidesz és az influenszer-hálózat többet költött, mint számos uniós országban az összes politikai hirdető együttvéve.
(Kép: Unsplash/Brian Wertheim)
