Az Amazon, a Google, a Microsoft, a Meta és az Apple is szószólója a megújuló energiaforrásoknak, és komoly vállalásokat fogalmaztak meg az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban. A technológiai forradalmat hajtó adatközpontok valódi költségeit azonban egyre nehezebben titkolják. A Guardian legutóbbi elemzése szerint 2020 és 2022 között a Google, a Microsoft, a Meta és az Apple vállalati tulajdonú adatközpontjainak valós kibocsátása 662 százalékkal lehet magasabb a hivatalosan bejelentettnél. Ez 7,62-szeres eltérés.
Az Amazon a legnagyobb kibocsátó az öt vállalat közül. A második helyen az Apple áll, kevesebb, mint a felével az Amazon 2022-es adatainak. Az Amazon azért maradt ki a Guardian elemzéséből, mivel eltérő üzleti modellje megnehezíti az adatközpont-specifikus kibocsátási adatok elkülönítését.
A mesterséges intelligencia eszi az áramot
Az adatközpontok energiaigényének növekedésével sokan tartanak a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől. Az energiaigény pedig biztosan magasabb lesz a mesterséges intelligencia egyre gyakoribb használatával. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az adatközpontok már 2022-ben is a globális villamosenergia-fogyasztás egy-másfél százalékát adták, pedig a ChatGPT csak az év végén vált elérhetővé. A mesterséges intelligencia energiaigénye sokkal magasabb, mint a tipikus felhőalapú alkalmazásoké.
A Goldman Sachs szerint egy ChatGPT lekérdezés feldolgozásához közel tízszer annyi áramra van szükség, mint egy Google-kereséshez, így az adatközpontok energiaigénye 2030-ra 160 százalékkal fog növekedni. A Morgan Stanley kutatása hasonló eredményeket hozott, az adatközpontok globális kibocsátását 2030-ra 2,5 milliárd tonna széndioxidra becsüli.
A vállalatok közben büszke posztercégei a zöld átállásnak, azonban az Amazon egyik érdekképviseleti szerve szerint minden csak a kreatív könyvelésnek köszönhető. Így tudta a cég júliusban bejelenteni, hogy három százalékkal csökkentette kibocsájtását, pedig erre még lett volna hét éve. A szervezet szerint az adatközpontok működtetése mellett a szállításban is fosszilis tüzelőanyagokat használnak, amivel szennyezik a környezetet.
A kreatív könyvelés eszközei a megújuló energiatanúsítványok, amelyek jó pénzért megvehetők. A tanúsítvány bizonyítja, hogy a cég megújuló energiával előállított villamosenergiát vásárol fogyasztásának egy részének fedezésére, azonban, hogy ezt honnan szerzik be és főkén hol használják fel, az már más kérdés. A termelés helye bárhol lehet.
Amazon és Meta kontra Google és Microsoft
Ha ez az öt vállalat egy ország lenne, akkor összkibocsátásuk 2022-ben a harmincharmadik legnagyobb lenne, a Fülöp-szigetek és Algéria között állnának. Ez persze a cégek lobbiereje miatt nem számít. Az Amazon és a Meta lobbistái rendre elérik, hogy a földrajzi származástól függetlenül lehessen beszámítani a megújuló energiákat. A Google és a Microsoft másként gondolkozik, szerintük szükség lenne az adatközpontok esetén a megújuló termelés és az energiafogyasztás idő- és helyalapú összehangolására.
A vita az üzleti modellek különbözőségeinek is köszönhető, ám biztos, hogy mindegyik cég kibocsátása növekedni fog az elkövetkező években a mesterséges intelligencia térnyerésének köszönhetően. Számítások szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra megduplázódik a mesterséges intelligencia által okozott többletterhelés miatt.
Az egyik kérdés, hogyan fogják ezt bírni a hálózatok. A másik pedig, hogy szinte biztos, hogy ekkora energiaigényt nem lehet kizárólag megújuló forrásokól ellátni. Főleg úgy, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztés gyorsabb, mint a megújuló energiaforrások telepítése a kérdéses vállalatoknál.
