Az ittrium nevű “átmenetifém” fő forrása a világban Kína. A többnyire más ritkaföldfémek mellett megtalálható ittriumot speciális ötvözetek alapanyagaként használják. Elsősorban hajtóművekben, illetve magas hőmérséklet ellen védő bevonatokban.
Április óta folyamatosan romlik a helyzet
Kína – az amerikai vámokra válaszolva – áprilisban hét másik ritkaföldfémmel együtt korlátozta az ittrium-exportot.
Bár Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök múlt havi csúcstalálkozója némi reményt adott a kritikus anyagok megbízhatóbb áramlására, a vita továbbra sem rendeződött teljesen.
Így hiába függesztett fel Kína bizonyos ritkaföldfém-korlátozásokat, az áprilisi intézkedések továbbra is érvényben vannak – írta a helyzetet elemző cikkében a Reuters.
Az ugyanakkor bizonyos, a helyzetet tartósan csak egy átfogó megállapodás rendezhetné Washington és Peking között.
Versenyfutás a hiánycikkért
A jelenleg is érvényes szabályozások szerint az exportőröknek Pekingtől kell engedélyt szerezniük. Ez nagy mértékben megnehezíti az ittrium kivitelét Kínából.
Az eddig kiadott engedélyek csak kis szállítmányokra szóltak, ráadásul a kiszállítások így is jelentős késéseket szenvednek – mondta a Reutersnek Ellie Saklatvla, az Argus elemzője.
A kínai exportkontroll beindította az ittriumért folytatott versenyfutást, ami már hónapok óta tart – fogalmazott az elemző.
Az európai ittrium-oxid árak január óta 4400 százalékkal emelkedtek. Az Argus adatai szerint a ritkaföldfémért jelenleg 270 dollárt kell fizetni kilogrammonként.
Ezzel szemben a kínai árak körülbelül 7 dollár körül van kilogrammonként, ami ugyan 16 százalékkal magasabb, mint az év elején, de jelenleg lefelé tartó trendet mutatnak.
Függő játszma
Az amerikai Aerospace Industries Association (AIA) szerint az ittrium létfontosságú a világ legfejlettebb sugárhajtóműveihez. Az iparági szövetség az amerikai kormányzattal együtt igyekszik megoldani a helyi kínálat bővítését.
“Az ellátási láncunk nagymértékben a Kínából érkező importtól függ. Ez pedig hozzájárult a növekvő költségekhez és a terjedő hiányhoz” – mondta Dak Hardwick, az AIA nemzetközi ügyekért felelős alelnöke.
Az ittrium-hiány a félvezetőipar számára is komoly gondokat okoz. Ebben a szektorban védőbevonatként és szigetelőként használják az átmenetifémet.
A félvezetőiparban az ittrium-hiány meghosszabbítja a gyártási időket, növeli a költségeket. Noha, azonnal leállások nem várhatók, az alapanyag-hiány miatt romlik berendezéseik hatékonysága is.
A repülőgép-hajtóművek és a félvezetők mellett ittrium-bevonatokat használnak a gázüzemű erőművekben is, hogy megvédjék a turbinalapátokat a magas hőmérséklettől.
Gyorsan merülő készletek
Kína ittriumexportja az Egyesült Államokba már az év elején lassulni kezdett, majd április után teljesen leállt – derül ki a hivatalos vámadatokból.
A világ többi részébe irányuló export ugyanebben az időszakban mintegy 30 százalékkal csökkent.
Az amerikai ellátás ennek ellenére sem valószínű, hogy javulna. A gyártók és kereskedők ugyanis attól tartanak, hogy Kína megtorlásképp az ő exportjukat is korlátozhatná – mondta a Reutersnek egy ittrium-kereskedő.
A piac jelenleg átláthatatlan, és a Kínán kívüli készletekről szóló adatok erősen eltérnek.
Hat iparági forrás becslései 1 és 12 hónapnyi készlet között mozogtak. Többen is úgy vélték, hogy a tartalékok vállalatonként jelentősen eltérhetnek.
Egy névtelenséget kérő ritkaföldfém-kereskedő a hírügynökségnek azt mondta: készlete 200 tonnáról 5 tonnára esett vissza. Egy másik kereskedő már teljesen kifogyott.
Az USA-ban a legrosszabb a helyzet
Az Egyesült Államok az összes ittriumát importálja – 93 százalékát közvetlenül Kínából. A fennmaradó mennyiség pedig olyan alapanyagból készül, amelyet először Kínában dolgoztak fel – közölte januári jelentésében az Amerikai Geológiai Szolgálat.
Ez azonban hamarosan változhat. Az indianai ReElement Technologies azt tervezi, hogy decemberre havi 16 tonna – évi 200 tonna – ittrium-oxidot fog előállítani, majd ezt márciusra évi 400 tonnára növeli.
Az Egyesült Államok 2024-ben becslések szerint 470 tonna ittriumot importált.
(Kép: Unsplash/Eduardo Buscariolli)
