A Stanford kutatója, a korábban olimpiai induló súlyemelő Jegor Denisov-Blanch több száz vállalat több mint ötvenezer alkalmazott munkáján futtatta le saját készítésű algoritmusát. Ennek segítségével a GitHubon található alkalmazottak kódtárolóinak minőségét és mennyiségét kívánta osztályozni.
A mérnök, aki ott se volt
Denisov-Blanch megállapította, hogy a vizsgált alkalmazottak 9,5 százaléka „gyakorlatilag semmit sem csinál”. Ezt, a dolgozói állomány tizedét alkotó kört a kutató „szellemmérnöknek” nevezte el. Ezen alkalmazottak teljesítménye ugyanis a medián, vagyis a dolgozói termelékenység középátlagának tíz százalékát sem éri el.
Denisov-Blanch kutatása abból indult ki, hogy megpróbált jobb módszert találni a szoftvermérnökök teljesítményének értékelésére.
Minderről a Business Insidernek adott interjúban azt mondta: a szoftverfejlesztés a sötét ló. Senki nem tudja ugyanis, hogyan mérje a szoftvermérnökök teljesítményét. A meglévő mérőszámok megbízhatatlanok, mert különbözőképpen értékelik ugyanazt a munkát.
Nem igazságos, ha valaki elvégez egy nagyon bonyolult változtatást, ami csak egy sornyi kódot jelent, de mégis azt jutalmazzák, aki egy nagyon egyszerű, de ezersoros változtatást végez – állítja a stanfordi kutató.
Algoritmusa ezt az ellentmondást igyekszik feloldani. Például csak akkor ad magas értékelést a sok sornyi kódot író mérnököknek, amíg a kód karbantartható, összetett problémákat old meg, és könnyen implementálható.
Denisov-Blanch kutatási eredményeit mindeddig más tudósok nem erősítették meg. Arra pedig a Business Insider is rámutat cikkében, hogy az iparági szintű 9,5 százalékos adat könnyen túlzó lehet.
A kutató és csapata ugyanis csak olyan vállalatokon futtatta az algoritmust, amelyek önként jelentkeztek a vizsgálatra. Ez pedig egyértelműen szelekciós torzítást jelent.
Vadászat a szellemekre
Az alulteljesítők felkutatása az utóbbi időben egyfajta mániává vált a Szilícium-völgyben.
Szeptemberben az Y Combinator társalapítója, Paul Graham egy esszét tett közzé, amelyben az általa „alapítói módnak” nevezett vezetési stílust dicsérte. Graham megkülönböztette ezt a hagyományos bölcsességtől, amely szerint „vegyünk fel jó embereket, és adjunk nekik teret, hogy elvégezhessék a munkájukat”.
„A gyakorlatban, az alapítók egymás utáni beszámolóiból ítélve, ez gyakran azt jelenti: vegyél fel profi csalókat, és hagyd, hogy a földbe döngöljék a céget”
– írta Graham.
A BI cikke szerint a téren Elon Musk viszi a prímet. A milliárdos büszkén beszélt arról, hogy a Twitter alkalmazottainak 80 százalékát kirúgta, miután 2022-ben megvásárolta a céget. A gigantikus elbocsátás nem okozott különösebb zavart az X-re átkeresztelt közösségi platform működésében. Musk pedig valószínűleg ugyanezt a kíméletlen módszert kívánja majd alkalmazni az amerikai kormányzat hatékonyságának javítására is.
Denisov-Blanche kutatása a távmunkára vonatkozóan is vegyes eredményeket mutatott fel. Egyrészt azt találta, hogy a távmunkások körében a „szellemmérnökök” előfordulása több mint kétszerese volt a személyesen dolgozókénak. De azt is megállapította, hogy a leghatékonyabb mérnökök közül – akiknek teljesítménye legalább ötször jobb volt, mint az átlag – sokkal többen dolgoztak távolról.
(kép: Dall-e)