Az adatközpontok működtetéséhez egyre több elektromosság kell. 2026-ig az MI-adatközpontok három New Yorknyi terhelést jelenthetnek az elektromos hálózatnak, a terület az évtized végéig az USA energiafogyasztásának akár kilenc százalékát is adhatja. Az ország évtizedek óta nem tapasztalta a kereslet ilyen mértékű, kb. évi 2,5 százalékos növekedését. A növekedés motorja, 66 százaléka az adatközpontok. (Egy ChatGPT lekérdezés óránkénti három watt, míg egy egyszerű Google-keresés 0,3.)
Növekvő energiaigény
Az MI adatközpontok fogyasztásával, az elektromos hálózat túlterhelésével nő a tiszta energia iránti igény, jelenleg mintegy 1500 gigawatt kapacitást azonnal hozzá lehetne kapcsolni. Egyes vélemények szerint az USA-nak választania kell: vagy továbbpörgeti az MI fejlesztést, vagy lemond a tisztaenergia-célokról. A kérdésfeltevés azonban hibás, mert azt feltételezi, hogy az MI-fejlesztés csak hagyományos energiaforrásokkal, szénalapú erőművekkel lehet sikeres.
Teljesen új, megbízható, 24/7-ben, növekvő mértékben rendelkezésre álló megoldásokra van szükség. Például a természetes gáz nem lehet az: egy 2022-es kemény télvégi vihar után hetven százalékuk akadozott Texasban az ellátás. Ne legyenek illúzióink, a klímaváltozással az ilyen esetek száma nőni fog.
Az energiaszükségletek növekedése és a mesterséges intelligencia
Az adatközpontok növekvő igénye leginkább megbízható tiszta energiákkal elégíthető ki. A terület gyorsan fejlődik, pörög az innováció. Ilyen lehet a kis mértékben, gyorsan bevethető atommaghasadáson alapuló, vagy a bárhol, bármikor használható következőgenerációs geotermális energia. A lehetőségek valamikor a nukleáris fúzióval bővülhetnek. Ezek a technológiák nagymennyiségű energiát, relatíve kicsi környezeti lábnyommal generálnak – és eleget tesznek az MI által generált keresletnek. Egyeseket még fejlesztenek (fúzió), mások (maghasadás, geotermális energia) viszont készek, és alkalmazásra várnak.
Amerikai-kínai verseny
A hatékony szolgáltatáshoz az elektromos infrastruktúrát is jelentősen fel kell javítani: a távvezetékekhez fejlettebb, tízszer több energiát sokkal kisebb területeken átvivő vezetékek, az energiaéhes chipek hőigényét kezelő hűtőtechnológiák kellenek.
Az MI és az energiatechnológiák konvergálása lehetővé teszi mindkét szektor gyorsabb fejlődését, méretezést. Az MI technikailag is hozzájárul energetikai fejlesztésekhez, anyagok tervezéséhez, és a gyártásban is fontos szereplő. Princetoni kutatók például vele próbálják elkerülni a plazma tartós fúziós reakciókat akadályozó instabilitását.
A közművek közismerten lassan reagálnak az energetikai innovációra, most viszont, hogy MI-nagyvállalatok is érintettek benne, anyagilag is támogatják, változni fog a helyzet. A Google például a geotermális fejlesztő Fervoval és a nevadai energetikai közművekkel is együttműködik.
A tisztaenergia-versenyben jelenleg Kína áll jobban. Az utóbbi évtizedben, szemben az amerikai kettővel, harminchét atomerőművet létesítettek. Ezt látva, az USA-nak felesleges a természetes gázt erőltetnie.
Képek: Goldman Sachs
