(Képek: Wikimedia Commons)
A technológia szélvészgyors fejlődésével a mesterséges intelligencia (MI) egyre több területen jelenik meg, például már gyorsétterem-láncoknak is besegít. Ráadásul nem is most kezdték el használni, tavaly és idén viszont tényleg szépen kúsznak fel a számok, és a trend minden bizonnyal folytatódik.
A siker egyértelmű, viszont meglepő módon nem a legnagyobb gyorsétterem-lánc által használt MI a leghatékonyabb.
A kávéautomatától a chatbotig
2021-ben a KFC-t, a Pizza Hut-ot és a Taco Bellt tulajdonló Yum! Brands felvásárolta a főzés és a rendelések kiszolgálási idejének koordinálásához MI-t használó szoftvert fejlesztő Deagontail Systems-t. Szintén 2021 óta a White Castle több mint száz helyszínen használja rántott ételek elkészítéséhez a dél-kaliforniai Miso Robotics robotkarját.
2022-ben a Chipotle elkezdte tesztelni a New Yorki PreciTaste éttermi helyszínek forgalmát, összetevők beszállítását figyelő MI-eszközét. Az eszköz segítségével megállapították, hogy az alkalmazottaknak mennyi kaját kell előkészíteniük.
A gyorséttermek automatizálása még régebben, lényegében már az 1900-as évek elején, az Automat kávézóval megkezdődött, 1902-ben, Philadelphiában debütált az első.
A chatbotok népszerűsége sem új. Azért szeretik őket, mert gyorsan felveszik a rendelést, és ha a rendelő óhajainak kiegészítéséről, javaslatokról van szó, akkor állítólag fegyelmezettebbek, mint a húsvér alkalmazottak, és hamarabb végzik el a munkát.
Az Egyesült Államokban egyre több autós gyorsétterem alkalmaz chatbotokat rendelésfelvételre.
A Hardee’s, a Carl’s Jr, a Checkers és a Del Taco a pont erre – a rendelésfelvétel automatizálására – specializálódott Presto startup technológiáját használja. A cég elmondása szerint a rendelések kilencvenöt százaléka teljesül, a technológiával üzletenként háromezer dollár a havi megtakarítás. Nagyobb forgalmú helyeken akár 4500 dollár is lehet a havi pluszbevétel.
Hogyan működik a Presto technológiája?
A Presto szabadalmaztatott „természetesnyelv-értő” és nagy nyelvmodell (LLM) technológiát használ. Ha az ügyfél a kajákhoz nem kapcsolódó megjegyzést tesz, a bot nem reagál rá, szigorúan az étlapot követi, ragaszkodik hozzá, arról beszélget.
Érkezik a vendég, a bot elmondja a bevezető szöveget, és vár a válaszra. Aztán addig beszélgetnek, amíg kész a megrendelés, például azt mondja az ügyfél, hogy „ennyi.” Ezt követően humán alkalmazottnak továbbítja a listát.
Ha valami nem ért, jelez, majd ember folytatja a beszélgetést. Beszámolók alapján akkor történt így, amikor az ügyfél megkérte, hogy emberrel szeretne beszélni, illetve amikor túl nagy volt a háttérzaj. Viszont amikor arról faggatták, hogy a sajtburgerben van-e glutén, egyértelmű nemmel reagált.
A Presto a bevételek növelésére optimalizálta a technológiát. Működik is, mert a bot az addigi rendelés, a rendelkezésre álló készlet, az időjárás és a napszak alapján tett javaslatokkal előbb-utóbb újabb rendelésekre ösztönzi a vásárlót.
Összehasonlításként: az IBM és az Apprente technológiáját használó McDonald’s idei adatai alapján, a rendszer nyolcvan százalékos pontossággal teljesít, azaz tizenöt százalékkal gyengébben, mint a Presto botja, ami komoly különbség.
