Ausztrál tudósok a helyi bányaipar hulladéktermékeit tanulmányozzák, hogy csúcsminőségű félvezetőkhöz és más fejlett technológiákhoz használják fel azokat. Galliumot és germániumot nyernének ki az ipari „szemétből”.
A gallium nagyteljesítményű chipek egyik összetevője, a germániumot a szilícium, a napelemek és a száloptika teljesítményének növelésére használják. Miután tavaly júliusban Kína szigorította a nyersanyagok kivitele feletti kontrollt, a két anyag geopolitikai jelentősége megnőtt. Bizonytalanná vált a beszállítás.
Geopolitikai játszmák
Ausztrália pótolhatja a hiányt. A timföld finomításánál sok gallium, a cinkénél sok germánium vész kárba, pedig komolyabb mennyiséget tudnának kinyerni a két anyagból – állítják ausztrál kutatók.
A legtöbb gallium a bauxit alumíniummá történő feldolgozásának melléktermékeként, a többi a cinkfeldolgozás maradékaként termelődik. A világ gallium-piacának kilencven százalékát Kína ellenőrzi, germánium-exportjának hatvan százaléka szintén a kelet-ázsiai nagyhatalomhoz kapcsolódik. A germánium cinkércekből és szénből származik.
Gallium
A kínai gallium-export tavaly októberben ugyan újraindult, de az árak magasak maradtak. Az amerikai-kínai kapcsolatok romlásával, Washington más források után nézve igyekszik megoldani az ellátási lánc biztonságát. A Kínától való függés egyre problémásabb az USA és szövetségesei számára.
A bauxit- és a cinkérc egyik világvezető exportőre, Ausztrália fontos szerepet játszhat a függés csökkentésében. Az ország nyugati részén hat bánya működik, bár az egyik idén felfüggesztette tevékenységét.
Lehetőségek
A francia Rhone Poulenc már a kilencvenes években komoly összegeket fektetett a nyugat-ausztráliai bányaiparba, a félvezetőipar fellendülését látva, a galliumra szilícium-alternatívaként is gondoltak, de az akkori alacsony kereslet miatt nem foglalkoztak vele. Az anyagban rejlő potenciált viszont felvillantották.
Germánium
Évi ötven tonnát kitermelő üzemben gondolkoztak, a mostani világszintű szükséglet hétszáz tonna, azaz egy ilyen kapacitású alumíniumfinomítóval a gallium iránti kereslet közel tíz százaléka megoldható. Viszont mivel relatíve keveset használnak belőle, a piac gyorsan telítődhet. Germániumból még annyit sem, mindössze 140 tonnát, és ha valaki hirtelen a tíz százalékával előáll, destabilizálhatja a piacot.
A számok jelzik, hogy komoly stratégiai tervezésre van szükség. A kutatók ezért tanulmányozzák az Ausztrália globális ipari jelentőségét növelő lehetőségeket. A két anyag mellett az indiumot, a bizmutot és az antimont szintén kutatják. A többi helyszínnél kevesebb lépésben, kevesebb energiafelhasználással és alacsonyabb áron megvalósítható anyagkitermelésben gondolkoznak.
Képek: Reinhard Jahn, Wikimedia Commons