Németországban csökken az elektromos autók eladása, például 2024 júliusában harminchét százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az egyik ok, hogy tavaly decemberben a költségvetési válságra hivatkozó német állam megszüntette az ezeknek a járműveknek a vásárlását támogató programját (az abban részesülőket maximum 4500 euróval támogatták „elemes” autó vételekor). A 2016-ban indult program keretében 2,1 millió jármű megvételében segédkezett az állam.
A francia kormány idén februárban jelentette be, hogy húsz százalékkal csökkentik magas jövedelmű személyek elektromos és hibridautó-vásárlási támogatását. Nem akarják, hogy a közúti elektromos járművek vásárlási támogatására kiadott összeg miatt kifussanak a költségvetésből – hangzott az indoklás.
Lankadó kereslet, csökkenő számok mindenütt
A Volvo felhagyott azzal a tervével, hogy 2030-ra teljesen elektromosautó-gyártóvá váljon. Az ok prózai: csökken a színtisztán elektromos autók iránti kereslet. A szeptember eleji bejelentést követő órákban a vállalat részvényei több mint négy, az elmúlt félévben pedig tizenkét százalékot estek, miután az idei első negyedév bevételei szintén lehangolóak voltak. Stratégiájukat most úgy határozzák meg, hogy akkor válnak teljesen elektromosautó-gyártóvá, amikor szükség lesz rá. Ígérnek ugyan időpontokat, magyarán viszont fogalmuk sincs. Jelenleg termékeik huszonhat százaléka tartozik az EV (electronic vehicle) kategóriába, és ezzel az aránnyal még mindig vezetik a prémiumkategóriás elektromos járművek (mennyiségi) versenyét.
Volvo elektromos autók
2023 óta folyamatosan kisebb a Tesla profitja. A hibrid autók iránti keresletnövekedést látva, Elon Musk átállást ígér. A német értékesítések harminc százalékkal csökkentek, az Egyesült Királyságban eladhatatlanok a használt elektromos autók. Zöld agendát hirdető politikusok persze rendületlenül kiállnak mellettük, de nekik nem fogyasztói igényeket kell kielégíteniük, kampány közben nem a gigantikus infrastruktúra kiépítésén kell gondolkozniuk, azon meg végképp nem, hogy honnan származik az elektromosság (főként szénből), hanem voksokat kell szerezniük.
Az árháború közepette, még a területen dübörögve fejlődő Kínában is lanyhul a kereslet, a gyártók makrogazdasági problémákkal küszködnek. Az USA és az EU által kivetett importvámok tovább bonyolítják a helyzetet, júliusban durván felment a Made in China járművek európai ára. A kelet-ázsiai ország viszont-vámokat ígér.
Nem villanykapcsolót kell kicserélni
A fosszilis üzemanyagokról közvetlenül az elektromossággal működő közlekedésre történő átállás jóval több egyszerű villanykapcsoló-cserénél. A folyamat összetettségét jelzi, hogy amerikai előrejelzések alapján a 2050-ben az USA közútjain közlekedő járműveknek mindössze húsz százaléka lesz elektromos. Eközben Európában sokan száz százalékról álmodoznak. A Volvo szerint az átállás nem lesz lineáris – a prognózisok általában folyamatokat, lineárisan bekövetkező, és nem exponenciálisan berobbanó változásokat írnak le.
Az elektromos autók nem népszerűek manapság. A korai befogadók már bevásároltak, az érintett vállalatok most az „átlagembereket” próbálják – általában sikertelenül – meggyőzni. Ezek a járművek rövidebb helyi utakra nagyon jók, hosszabb utazásokra kevésbé (például hol töltsék fel őket, ha kell, és ha út előtt megfeledkeztek róla). A csökkenő keresletre reagálva, a Tesla áprilisban jelentette be, hogy megválik tizennégyezer dolgozójától.
Egyre kevesebben akarnak teljesen elektromos járművet birtokolni: az infrastruktúra a vártnál lassabban épül – pedig a nyugodt töltéshez nagyon kellene –, a kisebb vagy megszüntetett állami támogatások elbizonytalanítják a piacot, az autógyártók folyamatosan tolják ki a zéró károsanyag-kibocsátás bevezetésére ígért céldátumot.
2030-ra nyilvánvalóan semmi nem lesz a csak elektromos autókból álló európai közúti forgalomból.
Képek: Flickr, Medium