A tajvani TSMC a világ legnagyobb chipgyártója, a világ tíz legértékesebb vállalatának egyike. A sziget stratégiai jelentőségét nagyrészt mikroelektronikai ipara adja. Az Nvidia és a mesterségesintelligencia-fejlesztő nagyágyúk komoly gondban lennének a TSMC nélkül.
Most viszont váratlan kihívással kell szembesülnie a sziget mikroelektronikai szektorának. Az utóbbi években Tajvan elektromosáram-ellátása nagyon lassú ütemben növekedett. A TSMC energiahasználata viszont magas, így előbb-utóbb problémák adódhatnak. Ha nem találnak megoldást, lassulhat az energiaigényes félvezetőipar növekedése.
A TSMC annyit fogyaszt, mint Arizona fővárosa
Az elmúlt négy esztendőben évi tíz-húsz százalékkal nőtt a vállalat által használt energiamennyiség. Az évről évre magasabb számokat a termelés léptéke és a technológiahasználat magyarázza. A 2024-es év szintén komoly ugrás – vetítik előre az év végi adatokat az elemzők.
A többi chipgyártóval, például az Intellel vagy a Micronnal összehasonlítva, a TSMC fogyasztása kirívóan magas. 2023-ban az arizonai főváros, Phoenix egészének energiahasználatával majdnem megegyező 24 milliárd kilowatt/órára szökött. Szakértők szerint a tavalyi gyors ugrás a 3 nanométeres félvezetőgyártás felpörgésével magyarázható.
Tajvani tüntetés a TSMC energiafogyasztása ellen
Csúcsminőségű, 7 nanométeres vagy kisebb chipek gyártásához speciális technikák, például extrém ultraviola litográfiás rendszerek kellenek. Mivel a chipek kisebbek, elkészítésükhöz energiaintenzívebb gyártómódszerek szükségesek. Összességében ezek a rendszerek rengeteget fogyasztanak.
Még egy döbbenetes szám: a TSMC Tajvan teljes energiafogyasztásának nyolc százalékát adja. És egy ennél is döbbenetesebb: 2030-ig, azaz bő öt év alatt ez a mennyiség megháromszorozódhat. Termékeik iránt ugyanis ekkora az igény.
2040-re zéró károsanyag-kibocsátás a vállalás
Ezért jöhetnek a bajok. Napelem-használatra kevés a hozzáférhető földterület, így pedig a sziget erősen függ az importált fosszilis tűzelőanyagtól. A lakosság és a chipgyártók is kiszolgáltatottabbak a természet szeszélyeinek – áramkimaradásoknak, az elektromos hálózat leállásának.
A számok éles ellentétben állnak a TSMC 2021-es bejelentésével, mely szerint 2050-re elérik a zéró károsanyag-kibocsátást. Újrahasznosítható energia-tanúsítványok és áramvásárlási megállapodások kombinációjával igyekeznek eljutni addig.
2022-ben még tovább mentek, a céldátum már nem 2050, hanem 2040. Az elektromosságot átalakító hatékonyabb transzformátor lehet az első komoly lépés. Az átalakítás tavaly történet, összefügghet az időpont módosításával.
Az újrahasznosítható energiák tényleg megoldhatják a problémát, Tajvan földrajzi adottságai mellet viszont nehéz növelni a nap- és a szélenergia-forrásokat. A helyi áramszolgáltatóknak ráadásul a beszerzés tengeri szélenergia használatának növekedését hátráltató szabályozásával kell szembesülniük.
Számítások szerint a következő három-négy évben kezelhetők még a kockázatok, utána viszont bizonytalan. Kérdés az is, hogy az MI-fejlesztések tempója gyorsulni, lassulni vagy stagnálni fog.
Képek: Wikimedia Commons, Flickr