Mint azt a Guardian riportjában egy kenyai gazdálkodó példáján keresztül is bemutatta: a farm koordinátái alapján a Virtual Agronomist nevű MI-eszköz adott tanácsokat a műtrágya felhasználáshoz.
A chatbot feltett néhány kérdést, majd egy jelentést készített, amely szerint a kenyai kistermelőnek 7,9 tonnás terméshozamot kellene megcéloznia, és háromféle műtrágyát kellene használnia meghatározott mennyiségben a cél eléréséhez. A farmert szinte sokkolta, mennyivel túlvásárolta volna a műtrágyát, ha saját feje után ment volna.
Az afrikai országban egyre népszerűbbek az MI-alapú eszközök a kistermelők körében. Segítségükkel nem csak a terményeik minőségét, de mennyiségét is jelentősen növelhetik.
A kártevők, betegségek és a technikai ismeretek hiánya miatt a gazdák hozzászoktak ahhoz, hogy nagymértékű terméskiesést szenvednek el.
Régebben a mezőgazdasági szakértők tanácsaira hagyatkoztak. A szakértőket a helyi önkormányzatok küldték a gazdákhoz, egyfajta oktatási szolgáltatásként. Számuk azonban a nem megfelelő finanszírozás miatt jelentősen csökkent az elmúlt években.
Az MI oldhatja meg a szakértőhiányt is
A Guardian cikkében is bemutatott gazda 2022-ben kezdte el használni a Virtual Agronomistot egy mintegy félhektáros területen, egy másik gazdával közösen, akinek akkoriban már volt okostelefonja. Végül az alkalmazás ajánlásait követve a farmon 7,3 tonna kávét termelt, ami az addigi legmagasabb terméshozam volt.
A Virtual Agronomist alkalmazása előtt a gazda az „általános mezőgazdasági ismeretek” alapján kiválasztott műtrágyákat alkalmazta. Különböző fajtákat helyezett ki az év különböző időszakaiban, anélkül, hogy ismerte volna a talaj egészségi állapotát. A termelékenysége alacsony volt, egy szezonban mindössze 2,3 tonna kávét sikerült termelnie.
Korábban próbálkozott ugyan talajminták bevizsgáltatásával, de az eredmények gyakran csak hónapok múltán érkeztek meg, de volt, hogy akkor sem.
Mint Florah Maritim, a Sorwot kávétermelői szövetkezet gyárigazgatója rámutatott, az egyik legnagyobb kihívás a gazdák számára, hogy nem tudják pontosan, mire van szüksége a talajnak. De hasonló nehézségekkel küzdenek azok a gazdák is, akik próbálják meghatározni, milyen kártevő és betegség támadta meg a termést.
A helyzet azonban gyökeresen megváltozott, mióta a helyi gazdák elkezdtek olyan MI-alapú alkalmazásokat használni. Ilyen például a PlantVillage, amely alkalmazás kártevők és betegségek diagnosztizálására szolgál, és egyben tanácsokat is a felhasználónak a védekezésre.
Mindkét alkalmazás úgy működik, hogy az MI-modelleket képekkel és adatokkal tanítják be. A PlantVillage kutatói egészséges és beteg növényekről készült képek ezreit táplálták be a modellbe, hogy megtanulja a kártevők azonosítását. A Virtual Agronomist kutatói egy olyan modellt képeztek ki, amely az egész kontinensre kiterjedő műholdas adatok felhasználásával képes megjósolni a PH-értéket és más talajtulajdonságokat.
Kenyában hét és fél millió kistermelő él. Az országban azonban egy tanácsadónak több mint ezer mezőgazdasági háztartást kellene kiszolgálnia, ami jóval alacsonyabb, mint az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) által ajánlott 1:400 arány.
A gazdáknak információra van szükségük – hangsúlyozta a lapnak Enock Chikava, a Gates Alapítvány mezőgazdasági szállítási rendszerekért felelős igazgatója. A szakember a Virtual Agronomistot létrehozó iSDA nonprofit szervezetet is támogatja, mivel a technológia segíthet betölteni a tanácsadók hiánya miatt keletkezett űrt.
GSMA: növelni kell a penetrációt
A GSM Association által júliusban kiadott jelentés szerint az MI legtöbb felhasználási módját Kenyában, Nigériában és Dél-Afrikában regisztrálták – elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszerbiztonság területén.
A GSMA jelentése szerint a technológia hatalmas lehetőségeket rejt magában, komolyan képes támogatni a kontinens társadalmi-gazdasági növekedését. Ugyanakkor a digitális készségek hiánya jelentős hátrány, amelyet többek között azzal is tudnának leküzdeni, ha növelik az okostelefonok elterjedtségét.
Hogyan erodálja az MI az őshonos tudást?
A PlantVillage és a Virtual Agronomist alkalmazás is egy „vezető gazdálkodói” modellt használ. Az okostelefonnal rendelkező gazdálkodókat arra oktatják, hogy ne csak a saját gazdaságukban, hanem a szomszédos parcellákon is használják az eszközöket.
A PlantVillage ingyenesen használható, akárcsak a Virtual Agronomist – a kávé kivételével, amelyért kevesebb mint ezer forintnyi “tanácsadási” díjat számítanak fel.
Egyes tudósok ugyanakkor óvatosságra intenek a mezőgazdaságban alkalmazott MI-eszközöktől való függőség kapcsán. A technológia kelet-afrikai mezőgazdaságban való alkalmazását kutató Angeline Wairegi szerint a legtöbb MI-adatbázis nem tartalmazza az őshonos tudást. Így az általuk nyújtott információk kizárhatják a sikeres helyi gyakorlatokat.
„Az AI-eszközökre való nagyfokú támaszkodás a mezőgazdasági gyakorlatok meghatározásában a régóta bevált és kipróbált őshonos mezőgazdasági gyakorlatok erózióját eredményezheti”
– véli Wairegi, az Athene Research Group alapítója és kutatási igazgatója.
(Kép: Dall-e)
