Az Egyesült Államokban működő adatközpontok energiaellátásában jelentős elmozdulás figyelhető meg. A magas földgázárak és a gyorsan növekvő villamosenergia-igény miatt ismét a szén felé fordulnak – írja a The Register.
A szén reneszánsza
Az adatközpont-üzemeltetők versenyt futnak azért, hogy új kapacitásokat kapcsolhassanak a villamos hálózatra. A 2026–2028 közötti időszakban felgyorsult terhelésnövekedés várható – derül ki a Jefferies pénzügyi szolgáltató elemzéséből.
Az új keresleti hullám a széntermelés újjáéledését hozza. Idén eddig mintegy 20 százalékkal nőtt a szénalapú áramtermelés az Egyesült Államokban.
A jelentés szerint a Jefferies mintegy 11 százalékkal emeli meg a széntermelésre vonatkozó korábbi becslését. Ez 2027-ig magas szinten marad, miközben az üzemanyagárak kedvezőbbek, mint a gáz esetében – különösen a meglévő erőműparkokban.
Már tavaly figyelmeztettek arra, hogy az adatközpontok rohamos terjedése miatt az energiaigény meghaladhatja a rendelkezésre álló termelőkapacitást. Ez pedig jelentősen megnövelheti a szénerőművek életciklusát.
Mocskos fordulat a zöld forradalomban
Omahában egy áramszolgáltató visszavonta a szén kivezetésére vonatkozó terveit. Ennek hátterében az áll, hogy az ottani adatközpontok növekvő energiaigényének kiszolgálásához szükség van a szénalapú áramtermelés fenntartására.
A North Omaha erőmű széntüzelésű generátorainak leállítása áramhiányhoz vezetett volna a térségben.
Ez a fordulat komoly környezeti következményekkel jár. A szén égetése rontja a levegő minőségét a helyi erőművek környékén, és akadályozza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
A Greenpeace szerint a szén “az energia-termelés legpiszkosabb és legszennyezőbb módja“.
Lokális használat, globális hatások
A Morgan Stanley egy tavalyi jelentése szerint 2030-ra az adatközpontok világszerte 2,5 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanak majd ki. Ez háromszorosát annak, mint ami generatív MI nélkül keletkezne.
Eddig a földgáztüzelésű turbinás erőművek voltak a legkedveltebbek az adatközpontok energiaellátásában. Főként azért, mert közvetlenül a kampuszokon is telepíthetők, helyi áramtermelést biztosítva.
A jelenlegi gázárak miatt azonban ez a megoldás már kevésbé vonzó gazdaságilag.
Azzal már több helyen is foglalkoznak, hogy az adatközpontok visszavetik-e a zöld átmenetet. A Financial Times egy cikke szerint a fejlesztők általában azokat az energiaforrásokat részesítik előnyben, amelyek gyorsan elérhetők az építkezés indulásakor.
Prompt érdekek a zöld célokkal szemben
Ha belefér az időablakba, hogy az adatközpont mielőbb működhessen és hosszú távú szerződést köthetnek a megújuló energiaforrásokra, akkor ez valós opció. De átmeneti megoldásként mégis marad, ami kéznél van: földgáz vagy szén.
A szövetségi politikai környezet további akadályt jelent a megújulók számára.
A Trump-adminisztráció több olyan intézkedést hozott, amely hátráltatja a megújuló energia fejlesztését: például befagyasztotta a szélerőmű-projektek engedélyezési folyamatait. Emellett korlátozásokat jelentettek be új nap- és szélerőművek létesítésére, földhasználati és költségbeli okokra hivatkozva.
Mindez szembemegy azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a megújuló energia olcsóbban működtethetné az adatközpontokat, mint a fosszilisek vagy a még nagyrészt kipróbálatlan kis moduláris atomreaktorok.
A klímaváltozás csak egy mellékhatás
Washingtonban azonban jelenleg nem ez a szempont a meghatározó. Doug Burgum belügyminiszter múlt hónapban egy gázipari rendezvényen úgy fogalmazott: “a valódi létkérdés most nem a klímaváltozás mértéke”.
Sokkal inkább az, hogy az USA elveszítheti az MI-fegyverkezési versenyt, ha nincs elég energiája a kiszolgáló infrastruktúrához.
Chris Wright energiaügyi miniszter márciusban egy konferencián azt mondta: “a Trump-adminisztráció a klímaváltozást annak tekinti, ami. Egy globális fizikai jelenségnek, amely a modern világ felépítésének mellékhatása.”
