A Cell folyóiratban jelent meg az a kutatás, amely szerint az új BCI interfész akár 74 százalékos pontossággal tudta visszafejteni a felhasználók belső monológját.
A gondolatolvasás sem elérhetetlen
A tudósok szerint a belső monológ visszafejtése komoly áttörést jelenthet a beszédképtelenséggel élők számára. A jövőben ugyanis ez lehet az egyik módja annak, hogy gondolataikat is kommunikálhassák.
Ez az első alkalom, hogy sikerült megértenünk, hogyan néz ki az agyi aktivitás akkor, amikor valaki csak gondol a beszédre – fogalmazott Erin Kunz, a Stanford Egyetem kutatója.
A tanulmány társszerzője szerint a súlyos beszéd- és mozgáskorlátozottsággal élők számára a belső beszéd dekódolására képes BCI-k sokkal könnyebbé és természetesebbé tehetik a kommunikációt.
A kutatók remélik, hogy a technológia segítségével azok az emberek is könnyebben kommunikálhatnak, akik nem képesek hallható beszédre.
De mi is az a BCI?
A BCI olyan szenzorokat használ, amelyeket a mozgást irányító agyterületekbe ültetnek. Ezek az idegi jeleket cselekvéssé fordítják, például egy műkéz mozgatásává – írja az új tanulmányról szóló riportjában a The Independent.
A legújabb kutatások szerint a BCI-k képesek visszafejteni a beszédkísérletet bénulással élőknél. Amikor a páciens megpróbál beszélni, az agyi aktivitást a rendszer szöveggé tudja alakítani, még ha a kimondott szavak érthetetlenek is.
Ha valakinek elég csak gondolnia a beszédre, ahelyett, hogy ténylegesen megpróbálna beszélni, az potenciálisan egyszerűbb és gyorsabb lehet – mondta a tanulmány másik szerzője.
Benyamin Meschede-Krasa szerint a mostani vizsgálatban a kutatók mikroelektródákat ültettek a motoros kéregbe – az agynak a beszédért felelős területére.
A kísérletet négy olyan résztvevőnél végezték el, akik súlyos bénulást szenvedtek el agytörzsi stroke következtében.
Megkülönböztethető a belső monológ és a beszédkísérlet
A résztvevőket arra kérték, hogy próbáljanak meg kimondani, illetve képzeljék el bizonyos szavak kimondását.
Ezután a kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy a kétféle aktivitás hasonló agyterületeket aktivált. Ezek azonban eléggé különbözők is ahhoz, hogy megbízhatóan szét tudják választani a “jeleket”.
A belső beszéd általában gyengébb aktivitást mutatott, de a kutatók mesterséges intelligenciát használtak a képzelt szavak megfejtésére.
A rendszer akár 125 ezer szóból álló készletből is képes volt belső mondatokat 74 százalékos pontossággal dekódolni.
A jelszavas gondolatok
Sőt, olykor olyan gondolatokat is érzékelt, amelyeket a résztvevőknek nem mondtak előre – például számokat, amikor egy képernyőn megjelenő színes köröket kellett megszámolniuk.
A kutatók egy jelszóval védett mechanizmust is kifejlesztettek. Beszámolójuk szerint ez megakadályozza, hogy a BCI akármikor hozzáférhessenn a belső beszédhez.
A dekódolást csak egy előre kiválasztott kulcskifejezéssel lehet ideiglenesen feloldani. Egy kísérletben a felhasználók egy meghatározott kifejezésre gondolva indíthatták el a belső beszéd olvasását.
A rendszer ezt több mint 98 százalékos pontossággal felismerte.
A kutatók szerint komoly esély van arra, hogy a beszédkódoló BCI-k egy napon a kommunikációt olyan folyékonnyá és természetessé tehetik, mint egy hétköznapi társalgás.
Nagyon pörög az agy-tech piac
A Kínai Agykutató Intézet (CIBR) idén tavasszal jelentette be, hogy az állami tulajdonú NeuCyber NeuroTech céggel közös fejlesztésű agyimplantátumát már három páciensbe ültették be. Az év végéig további tíz embernél terveznek hasonló beavatkozást.
Júniusban egy kísérleti projektben apró idegelektródákat ültettek be egy emberi páciensbe. A Kínai Tudományos Akadémia Agytudományi és Intelligencia Kiválósági Központjában (CEBSIT) végzett operáció célja, hogy a koponyán lévő lyukon keresztül az agyi aktivitást is leolvashassák. A beszámolók szerint az implantátum behelyezése után a páciens már gondolataival is képes volt irányítani a Mario Kart videójátékot.
Idén nyáron a Paradromics nevű neurotech startup számolt be arról, hogy beültette első agy-számítógép interfészét. Mindeközben a konkurens Neuralink félmilliárd dolláros tőkebevonása is komoly sajtót kapott.
(Kép: Unsplash/Yoel Peterson)
