Kolosszális méretű aszteroida csapódott négymilliárd éve a Jupiter holdjába, naprendszerünk legnagyobb holdjába, kilencedik legnagyobb égitestébe, a Ganymedesbe. A becsapódás ereje akkora volt, hogy drámai módon megváltoztatta a Merkúrnál is nagyobb égitest geológiai és belső fejlődését.
A japán Kobe Egyetem számítógépes szimulációja szerint az aszteroida körülbelül háromszáz kilométer széles lehetett. Elképzelhetjük mekkora pusztítást végzett, ha összevetjük a Föld sorsát drasztikusan megváltoztató és a dinoszauruszok végzetét elhozó, hatvanhatmillió évvel ezelőtti másik aszteroidával: a ganymedesi hússzor nagyobb volt. Tanulság: rengeteg izgalmat tartogat a világűr.
Apokalipszis az idők hajnalán
A Ganymedes destabilizálásához viszont csak ilyen léptékű becsapódás volt elegendő. A kutatók szerint az azt követő folyamatok ezer éve alatt bontakoztak ki. Az űrszikla hatvan-kilencven fokos szögben csapódhatott be, és 1400-1600 kilométer széles krátert alakított ki. Megváltozott az égitest forgási iránya is. A bizonyítékok felszíni jelek: a fennmaradt kiterjedt barázdákról és koncentrikus vályoggyűrűkről feltételezik, hogy a becsapódás által keletkezett tálalakú medencék töredezett maradványai.
Így néz ki a Ganymedes
A Ganymedes legnagyobb barázdarendszerének elemzése azt sugallja, hogy a becsapódás miatt az égitest eltávolodott a Jupitertől. A kráter elérte a hold méretének bú huszonöt százalékát, és szinte teljesen eltüntette az eredeti felületet. A kutatók feltételezése alapján rejtett, sósvizű óceán bújik meg a felszín alatt, és több vizet tartalmaz, mint a földi óceánok együtt, ami szintén az aszteroida-becsapódás következménye lehet.
A Ganymedes feltérképezése
Bár a múlt század végén mindkét Voyager és a Galileo űrszonda is készített felvételeket a Ganymedesről, a Hold számos területéről a mai napid nincs nagyfelbontású kép. A hiány korlátozza a kutatásokat, nehezebben írható le az égitest fejlődése, története. Felszíne rengeteg meglepetést tartogathat, felfedezések is várhatók.
Az Európai Űrügynökség (ESA) JUICE űrszondájának pár év múlva érkező képei is elárulhatnak dolgokat a becsapódásról, A jármű 2031-ben érkezik a Jupiter rendszerébe. Az azt követő két és fél évben a gázóriás körül kering majd, miközben többször elhalad a Ganymedes, az Europa és a Callisto mellett. Mivel kétszáz-ezer kilométerre lesz tőlük, katalogizálhatja a felszíni jegyeket, és persze a legizgalmasabb kérdést is: lakhatók-e?
A Ganymedeshez 2034 decemberében tér majd vissza kilenchónapos tanulmányútra. Ez lesz az első alkalom, hogy egy űrszonda a miénktől eltérő hold körül kering.
Képek: DeviantArt, Wikimedia Commons
