Mégis sok szervezet küzd annak meghatározásával, hogy hova és miként fektessen be.
A kombinatorikus innováció korszaka
Kombináció, konvergencia és keverés – ezt a három kritikus fázist határozza meg a Világgazdasági Fórum és a Capgemini által kidolgozott keretrendszer. Ez segíthet ugyanis eligazodni a kombinatorikus innováció korszakában.
A keretrendszer fázisai közül a kombináció a különböző technológiák integrációját jelenti. A konvergencia az értékláncok átstrukturálását, a keverés a hálózati hatások és az átalakuló ökoszisztéma elegyítését jelenti
A mintegy kétezer globális vezető megkérdezésével készült Technológiai Konvergencia-jelentés 23 nagy potenciállal rendelkező technológiai párosítást térképezett fel nyolc kulcsfontosságú területen. Az interjúkat 18 országban és tíz iparágban készítették.
A dokumentum szerint a döntéshozóknak a konvergencia kialakulóban lévő logikájához kell igazítaniuk stratégiájukat. Az innováció és az értékteremtés jövőjét ugyanis a technológiai kapcsolódási pontok határozzák meg.
A lineáris jövőteremtésnek vége
A világ az átalakulás új korszakába lép, amelyet több érlelődő technológia konvergenciája határoz meg – olvasható a jelentésben.
Ebben az új, dinamikus környezetben az innováció már nem lineáris. Ehelyett az egymást kiegészítő technológiák integrációjából jön létre olyan területeken, mint az MI, a kvantum-számítástechnika, a robotika vagy a fejlett anyagtudomány.
A jelentés publikálásával egyidejűleg létrehozott keretrendszer feltárja, hogy a szervezetek hogyan tudnak aránytalanul nagy értéket megragadni a technológiai kapcsolódási pontokba való stratégiai befektetéssel.
A konvergencia átalakítja az értékláncokat
A technológiai konvergencia feloldja a hagyományos iparági határokat, és lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy újrafogalmazzák az értékláncban betöltött szerepüket. Az érettségi szinteken átívelő innovációk – például az MI (termékfázis) és a kvantum-számítástechnika (genezisfázis) vagy a robotika és a biomérnöki tudományok – kombinálásával a vállalatok új árréseket hoznak létre. Integrált szolgáltatási modellek születnek és a cégek teljesen új termékkategóriákat vezetnek be.
Ennek egyik példája a humanoid robotika megjelenése Kínában. A képlet szerint a vállalatok a drónok és a szórakoztató elektronika terén szerzett szakértelmüket használják fel az intelligens, mobil platformok gyors prototípusának kifejlesztésére. A fejlesztéseket pedig az egészségügy és a logisztikai ágazat számára értékesítik.
MI: mindennek a katalizátora
“A MI a konvergencia kötőszövete” – olvasható a Világgazdasági Fórum jelentésében. Szinte minden területen javulást hoz, ahol megjelenik: a térbeli környezetek optimalizálásától a digitális ikrek révén a robotikában. Az ügynöki rendszereknek köszönhetően hasonló hatást fejt ki a decentralizált döntéshozatal kialakulásában is.
Az ügynöki MI és a több ágensre kiterjedő autonómia a gépi szintű együttműködés kialakulásának motorja. Míg a szövetségi tanulás és a szélső intelligencia a hálózat szélén valós idejű reagálási képességet és az adatvédelmet megőrző analitikát tesz lehetővé.
Ezek a képességek a statikus rendszereket dinamikus, adaptív rendszerré alakítják és megalapozzák a jövőbeli innovációs ciklusokat.
A fejlett területek kereszteződése
A Világgazdasági Fórum szerint immár mély-technológiai területek esetében is egyre jellemzőbb a konvergencia. Ilyen a kognitív robotika, ahol MI-ügynököket, a térbeli intelligenciát és robotrendszereket kombinálnak komplex környezetben az intelligens, autonóm cselekvés érdekében.
A hibrid – kvantum-klasszikus – számítástechnika révén kiaknázható a kvantumszámítás ereje – klasszikus megbízhatóság mellett. Ez főként a pénzügyi és molekuláris szimulációs problémák terén hozhat megoldásokat.
Az anyaginformatikában előrejelző modelleket és transzformátorokat alkalmaznak az anyagkombinációk virtuális tesztelésére. A laboratóriumi szintézis előtti műveletek célja a kutatás-fejlesztési tevékenység felgyorsítása.
Ezek a kapcsolódási pontok a hatékonyság, a személyre szabhatóság és az ellenálló képesség új generációs szabványait segítik elő – olyan eredményeket, amelyeket egyetlen technológia sem tudna önmagában elérni.
Az “első fecskék” profitálnak az összetett hatásokból
Amint a konvergencia eléri a méretarányosságot, a csökkenő költségek, a hálózati mutatók és a közös szabványok összetett hatásai felgyorsítják az elfogadást.
Hasonló folyamatra számítanak szakértők, mint ami az elektromos járművek fejlődését jellemezte. A korai adoptálók még a költségek csökkenése és a szabványok megjelenése előtt szereztek kulcsfontosságú pozíciókat például az akkumulátorok ellátási láncában vagy a töltőinfrastruktúrában.
Azok tehát, akik korán reagálnak és fektetnek be, aránytalanul nagy előnyökre tehetnek szert. A visszacsatolási körök ugyanis felerősítik a sikert és új innovációs ciklusokat indítanak el.
A stratégiai beruházások kritikus időzítése
A legsikeresebb konvergencia-stratégiák a differenciálódást felszabadító kísérleti technológiákat kombinálják a skálázhatóságot lehetővé tevő kiforrott platformokkal. A jelentés szerint azonban nem minden kombináció értékes.
A leghatásosabbak gyakran akkor jönnek létre, amikor az érettség különböző fázisaiban lévő technológiákat úgy kombinálják, hogy új képességeket hozzanak létre, amelyeket önmagában egyik sem tudna elérni.
A vállalatoknak ezért portfólió-megközelítést kell alkalmazniuk. Így kell egyensúlyt teremteniük a termékfázisban lévő technológiák rövid távú megtérülése és a keletkezési fázisban lévő innovációra tett hosszabb távú befektetések között. Mindeközben a befektetéseket az ügyfélérték és az infrastruktúra kiépülésének változásaihoz igazítják.
Szabályozás és szabványosítás
Ahogy a konvergáló technológiák az iparágak és az infrastruktúra egészébe beépülnek, a szakpolitika és az interoperabilitási keretek alakítják majd skálázhatóságukat, biztonságukat és a közbizalmat.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye például már most precedenst teremt arra, hogy a kormányok hogyan szabályozzák a nagy teljesítményű technológiákat, míg a digitális ikrek és az edge computing protokolljai hamarosan iparági szabványokká válnak.
A technológiai konvergencia nem múló trend, hanem az innováció módjának strukturális változása. A rendszerszemléletű megközelítés és a kapcsolódási pontokon történő befektetés révén a szervezetek előre láthatják, hogy merre mozog az érték, elhelyezkedhetnek az új értékláncokban és vezethetik az átalakulás következő hullámát.
(Kép: Unsplash/Luis Benito)
