A vállalat MI-részlegének vezetője a brit tech-pionyír Mustafa Suleyman. Vezetésével a cég egy olyan rendszert fejlesztett ki, amely voltaképpen egy orvosszakértői csapatot utánoz.
A mesterséges Doktor House
A Microsoft részlege “diagnosztikailag összetett és intellektuális kihívást jelentő” esetekkel foglalkozik – adta hírül a The Guardian.
A Microsoft szerint az OpenAI o3 AI-modelljével a részleg a diagnosztikai kihíváshoz kiválasztott tíz esetből nyolcat tudott megoldani.
A konrollcsoportban, vagyis a valódi orvosi teamben a megoldási arány mindössze tízből két eset volt.
Hatékonyabb és olcsóbb is
Mint arra a Microsoft rámutatott, MI-csapatuk olcsóbb megoldást is jelent, mint az emberi orvosok alkalmazása. Főleg, hogy a szükséges tesztek megrendelése is hatékonyabb volt, mint a humán szakértői stábbal.
Bár beszámolójában a Microsoft kiemeli a potenciális költségmegtakarítást, a munkahelyi következményeket némileg elbagatellizálta. Mondván, a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti, mint helyettesíti a valódi orvosokat.
“Az orvosok klinikai szerepe sokkal szélesebb körű, mint a diagnózis felállítása” – írta a vállalat a kutatást taglaló blogbejegyzésben.
A humán szakértői csapatoknak oly módon kell ugyanis eligazodniuk a kétértelműségben és bizalmat építeniük a betegekkel és családtagjaikkal, amire az MI nem alkalmas.
Ez már a szuperintelligencia?
Az “út az orvosi szuperintelligenciához” szlogen ugyanakkor radikális változásokat ígér az egészségügyi piacon.
A mesterséges általános intelligencia (AGI) olyan rendszerekre utal, amelyek bármely feladatban megfelelnek az emberi kognitív képességeknek. A szuperintelligencia azonban még csak egy elméleti frázis, amely olyan rendszerre utal, amely minden téren meghaladja az emberi intellektuális teljesítményt.
Azt a Microsoft elismerte, hogy a rendszer még nem áll készen a klinikai alkalmazásra.
Suleyman a Guardiannek azt mondta, hogy a rendszert a következő évtizedben még tökéletesíteni kell.
“Egyértelmű cél, hogy ezek a rendszerek a következő öt-tíz évben szinte hibátlanul működjenek” – jelentette ki a Microsoft szakembere.
Ha pedig ez sikerül, az hatalmas terhet vehet le a világ valamennyi egészségügyi rendszeréről – tette hozzá Suleyman.
Valós esetekből dolgoztak
A Microsoft a fejlesztés során a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratból származó összetett esettanulmányokat használt.
Suleyman csapata több mint háromszáz ilyen tanulmányt alakított át “interaktív esetfeladatokká”, amelyeket a rendszer tesztelésére használt.
A kísérleti rendszer meglévő MI-modelleket használt, így az OpenAI, a Meta, az Anthropic, a Grok és a Google modelljeit.
A Microsoft ezután egy testreszabott, ügynökszerű MI-rendszert készített. Ezt “diagnosztikai szervezőnek” nevezték el, amely egy adott modellel együttműködve meghatározza, milyen vizsgálatokat rendeljen el, és mi lehet a diagnózis.
Az operátor gyakorlatilag egy orvoscsoportot imitál, amely aztán felállítja a diagnózist.
(Kép: Unsplash/Jonathan Borba)
