Anyagilag felpumpált, szénelnyelő baktériumokkal kísérletező biotechnológiai cégek szárított sejteket ígérnek vacsorára. Azt állítják, hogy a levegőből is tudnak kaját csinálni.
Tál szép ahhoz, hogy igaz legyen – gondolhatjuk talán joggal, ám egyes talajlakó baktériumok pont így működnek. Az oxigénen, nitrogénen, széndioxidon és az atmoszférából felszívott vízgőzön alapuló szerény étrendjük ellenére túlélnek.
Űrhajós-kaja helyett
Laboratóriumban ugyanígy működnek: felfalják a szénhulladékot, és olyan lelkesen szaporodnak, hogy populációjuk megtölti az erjesztő-tartályokat. Onnan leszippantva és dehidratálva, a biomassza fehérjegazdag, tápanyagokkal teli és szinte a végtelenig újítható porrá alakítható.
Az Air Protein startup az 1960-as évek NASA-kutatásaiból indult ki. Az ügynökség űrhajósok hosszú utazásaira gondolva, baktériumtenyészet-konyhával kísérletezett, de aztán elálltak a tervtől. Az Air Protein viszont a szén jobb újrahasznosításából indult ki még 2016-ban.
Lesz levegő fagyi is?
Világszerte mintegy huszonöt vállalat igyekszik megoldani a kihívást, nagymennyiségű széndioxid tápláló „levegő fehérjévé” alakítását. A hagyományos mezőgazdaságnál jóval alacsonyabb széndioxid-kibocsátásban gondolkoznak. Széleskörű kereskedelmi használatukhoz, versenyképességükhöz azonban úgy kell többet gyártaniuk, hogy ne termelődjön közben több károsanyag, másrészt meg kell győzniük a potenciális fogyasztókat a baktériumalapú táplálkozás előnyeiről – a NASA pont ebből a pszichológiai okból hagyta abba a kísérletet.
Levegőfarmok, levegőcsirkék
Állatoknak is gyártanak élelmiszereket, de az igazán nagy üzlet az emberi kaja. Az első „levegőfarmot” az Air Protein nyitotta 2023-ban., a kaliforniai San Lorenzoban, legismertebb termékük a „levegőcsirke” nem csirke, hanem mikrobiális fehérje. Remélik, hogy ezek a táplálékok ugyanúgy elterjednek, mint a vegetáriánus burgerek. A farmok egész évben bárhol (akár a chilei Atacama sivatagban is) működhetnek, ahol rendelkezésre áll megfelelő alternatív energiaforrás.
Az élelmiszergyártást megszabadítjuk a mezőgazdaság korlátaitól – nyilatkozta Juha-Pekka Pitkänen, a finn Solar Food társalapítója.
A természetben előforduló hidrogén-oxidáló, a széndioxidot a növényekhez hasonlóan kezelő baktériumokkal kezdik. Sterilizált bioreaktorokban a baktériumok vízben fejlődnek, állandó szén-dioxiddal, hidrogénnel és néhány további tápanyaggal, például nitrogénnel, kalciummal, foszforral és káliummal. Szaporodásuk közben összesűrítik a folyamatosan leszívott és dehidratált vizet, így alakulnak ki a húsok, tejtermékek és snack-ek alternatíváját kínáló porok.
Az új technológiára nincs még igazán elnevezés. Egyesek sejtszintű (celluláris) mezőgazdaságnak, mások gázerjesztésnek hívják, de nevezik biomassza- és precíziós erjesztésnek is.
Egy biztos: sokat fogunk még hallani róla. Mint ahogy a csúcstechnológiák mezőgazdasági hatásairól is.
Képek: MIT
