A Reuters értesülései szerint az orosz űrügynökség megerősítette, hogy 2027-ben tervezik az indítását az első tudományos és energetikai modulnak. A felbocsátást követően 2030-ig további három, 2031 és 2033 között pedig további két modullal bővítik majd az állomást.
Oroszország komoly szereplőként volt jelen az űrversenyben, évtizedeken át méltó versenytársa tudott lenni az Amerikai Egyesült Államoknak. Az utóbbi években azonban az űrversenyben új szereplő bukkant fel Kína képében, ami maga mögé utasított az USA-t és az addigra már lassuló oroszokat is.
Oroszország még az ukrajnai kirobbanását követően is együtt dolgozott több országgal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). 2022-ben azonban bejelentették, hogy kivonulnak a projektből és saját űrállomást építenek. Akkor Moszkva arról is tájékoztatta a projektben résztvevőket, hogy 2024-ben kilép az ISS-ből, de ezt végül tavaly visszavonta, és 2028-is meghosszabbította tagságát.
Ettől függetlenül Moszkva nem akar igazán közösködni, és inkább a saját űrállomására fókuszál.
A Roszkozmosz azt közölte, hogy a modulok tervezésén és gyártásán kívül a Boriszov által jóváhagyott ütemterv magában foglalja egy új generációs, legénység szállítására alkalmas űrhajó tesztelését, valamint a rakéták és a földi infrastruktúra megépítését.
Oroszország a hidegháború óta büszke űrprogramjára, hiszen 1961-ben Jurij Gagarin szovjet kozmonauta elsőként utazott a világűrbe. Ugyanakkor tavaly súlyos kudarcot vallott az orosz űripar. 47 év után először küldtek fel legénység nélküli űrhajót, ami a kilövést követően irányíthatatlanná vált, és a Hold felszínére zuhant.
(Kép: flickr/Kordite)
