Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Technikák kiégés ellen

MEGOSZTÁS

Annyiféle mérgező hatás ér bennünket, hogy ne csodálkozzunk, ha belecsúszunk a kiégés valamelyik fázisába. Szerencsére vannak módszerekkel, amikkel védhetjük magunkat. Szakértőt kérdeztünk.

Herbert J. Freuderberg szerint a kiégés szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. Freuderberg a jelenséget még 1974-ben határozta meg, s írta le annak a folyamatát, hogyan változik át egy munkavállaló munkához való hozzáállása, hogyan alakul át a motivációja, hogyan tűnik el fokozatosan a lelkesedése, hogyan keletkeznek a fizikai és pszichés tünetei. Egy évvel a COVID-19 világjárvány kirobbanása előtt, 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is betegségnek nyilvánította a kiégést, mint a „munkahelyi kezeletlen krónikus stressz következtében kialakult állapotot”. Valójában a kiégés hátterében tartós túlterhelés, érzelmi megterhelés, folyamatos munkahelyi stressz áll, amelynek következtében többféle tünetegyüttes is felléphet és később testi, érzelmi és mentális kimerülésben szenved a páciens. A pandémia okozta megváltozott élethelyzetek és munkakörülmények – a biztonságosnak hitt munkahelyek kimozdulása (home office, távmunka, mobil életforma kialakulása) – miatt felerősödött nyomás és stressz miatt egyre többen kezdték tapasztalni magukon a kiégés egyes fázisait.

A kiégés fázisai

Valójában a burnout-szindróma kialakulása hosszú folyamat eredménye és több részre tagolható, azaz léteznek fázisa, amelyeket nemcsak a munkakörülmények okozhatnak, hanem különböző életszakaszokban történő nagyobb terhelés is, mint például a tanulás, a párkapcsolat, a gyermeknevelés vagy az otthonnal kapcsolatos teendők.

  1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig.
  2. Megszűnik a feladatok delegálásának képessége, kialakul a kontrollvesztéstől való félelem.
  3. A személyes igények elhanyagolása, eltűnik az egyén életéből az érzelem, a szerelem, a humor, a vidámság. A hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés.
  4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása. Az egyén a testi kimerültség jeleire túlteljesítéssel reagál.
  5. Az értékrend megváltozása.
  6. A fellépő problémák tagadása. Elvész a környező világgal való kapcsolat. A baráti látogatások, beszélgetések nyomasztó teherré válnak. Nő az intolerancia. Beszűkül a gondolatvilág, megszűnik a politikai, társadalmi események iránti érdeklődés.
  7. Visszahúzódás.
  8. Magatartás- és viselkedésváltozás.
  9. Deperszonalizáció (megszűnik a belső világgal való kapcsolat).
  10. Belső üresség (gyakran lelkibetegségbe fordul át, félelem, pánikrohamok, klausztrofóbia gyötri a személyt).
  11. Depresszió (a fáradtság és kétségbeesés érzése állandósul).
  12. Teljes kiégettség (a kórképben a szomatikus és a pszichés veszélyeztetettség egyidejűleg mutatkozik).
kiégés burnout
A kiégés kutatásában két fókusz irányt határoztak meg, az egyik, amikor a személyiség oldaláról vizsgálják a kérdéskört, azaz milyen hajlamosító tényezők lehetnek a személyiségjegyek szintjén. A másik irány, amikor a munkahelyhez és a társas környezethez való viszonyt vizsgálják. Ha a munkahely szempontjából vizsgáljuk, akkor a dolgozók munkavégzésének intenzitásától függ, vagyis ha valaki nagy lendülettel veti bele magát a munkába, s folyamatosan megfeszül, hogy jól teljesítsen, akkor nem lesz ideje megállni gondolkodni, ránézni a problémákra, áttekinteni és kiértékelni az elvégzett feladatokat.

Mérgező okok

A kiégési szindróma hátterében számos egyéni, intézményi és társadalmi tényező állhat. Egyéni szinten többek között, a nem megfelelő munkahelyi körülmények, az elismerés vagy a pozitív visszajelzések hiánya, a társadalmi és anyagi megbecsülés hiánya, a túlterhelés, a túlzott személyes felelősség és a pihenés hiánya szerepelhet az okok között. Vállalati szinten pedig a megfelelő piaci igények és fogadókészség hiánya, a nem megfelelő csapatösszetétel, a gyenge üzleti modell, a gyenge marketing, a befektetőkkel vagy partnerekkel való konfliktusok, versenypiaci helyzet eldurvulása állhat a tünetek hátterében.

A szakemberek azt javasolják, hogy a krízisekre mentálisan készítsék a vállalatok a munkavállalóikat fel, például munkahelyi tréningekkel, pszichológiai támogatással vagy akár különböző meditációs technikákkal.

Technikák a mentális egészségért

A meditáció gyakorlata egyidős az emberrel, minden ősi kultúrában, hagyományban például az egyiptomiaknál, görögöknél, kínaiknál vagy az indiaiaknál felfedezhetőek azok a technikák, amellyel képesek voltak a kifelé irányuló figyelmet befelé fordítani. „Úgy tartják, hogy a belső és külső valóság között erős kapcsolat van, és így tudnak harmóniát teremteni a két világ között” –magyarázza Olgyay Ádám Transzcendentális Meditáció-tanár.

Mint mondja, manapság számos mentális technikát neveznek meditációnak:

  • Vannak olyan technikák, amelyek középpontjában a koncentráció van. Ezen technikák lényege, hogy egy pontra összpontosítjuk a figyelmünket, és ha bármi más megpróbálna beférkőzni az elménkbe, akkor a figyelmünkkel visszatérünk az eredeti fókuszba. Például egy gyertyalángot figyelünk, és megpróbálunk kizárni minden egyéb tudattartalmat. Ez a megközelítés az elménket igencsak próbára teszi, emiatt a gyakorlás nehéz, és általában ritkán járunk sikerrel.
  • Egy másik megközelítés a szemlélődés, vagy idegen kifejezéssel az open monitoring (nyitott megfigyelés) technika. A manapság egyre jobban elterjedt mindfulness technikák leginkább ebbe a kategóriába esnek. Itt nem összpontosítunk erősen, hanem csak lazán figyelünk valamire, például egy testi érzetre vagy a lélegzetünkre, és közben megfigyeljük a gondolataink áramlását is anélkül, hogy kapcsolódnánk hozzá, vagy bevonódnánk a gondolatfolyamba. Ide tartoznak továbbá a vezetett meditációk is, ahol valaki elkalauzolja a figyelmünket egy kellemesebb tájékra. Ezek a gyakorlatok általában valamilyen szinten relaxálnak, és jellemzően sokszor belealszunk a folyamatba, mert elménk a pihenés közben elveszíti éber minőségét.
  • A harmadik megközelítés az öntranszcendáló gyakorlat, és ide tartozik a Transzcendentális Meditáció (TM). Itt egy speciális technika segítségével az elménket egyszerre mély relaxációra bírjuk, ugyanakkor maximálisan fenntartjuk éberségünket is, így élvezhetjük a technika nyújtotta mélypihenést anélkül, hogy elaludnánk. És mindez könnyedén és önmagától megy végbe. Valójában ez az a megközelítés, amelyet eredeti értelemben meditációnak nevezhetünk, a többi ehhez képest inkább csak mentális technika.
work life balance
Az utóbbi évek TM-es kutatásaiból azt is tudjuk, hogy a rendszeresen meditálók agyműködése hasonlít a csúcsteljesítőkéhez.

A Transzcendentális Meditáció eredete

A Transzcendentális Meditáció az ősi Indiából származik, abból a védikus hagyományból (legalább 5000 éves), amely még a hinduizmus előtt létezett Indiában. A szanszkrit „véda” szó tudást jelent, mégpedig elsősorban tapasztalaton alapuló tudást, amellyel a védikus időkben az ott élők megszervezték és fenntartották a magas tudatszinten funkcionáló, prosperáló társadalmukat. Ennek a tudásnak a középponti technikája volt a Transzcendentális Meditáció (röviden TM), amely lehetőséget adott a teljes emberi potenciál kimunkálására minden egyénben, hozzájárulva ezzel egy virágzó társadalom kialakulásához is. Maharishi Mahesh Jógi (1918-2008), indiai guru hozta el ezt a tudást a nyugati világba az 1950-es években, és terjesztette el a Transzcendentális Meditáció gyakorlatát világszerte.

Amikor alkalmazzuk, akkor nem koncentrálunk, nem kontrolláljuk az elménket, csak kényelmesen ülve, csukott szemmel ismételjük magunkban azt a mantrát, amelyet egy megfelelően képzett Transzcendentális Meditáció-tanártól kaptunk naponta kétszer 20 percig. A helyes mantra és a helyes gyakorlás az általában kifelé irányuló figyelmünket befelé fordítja, és azonnal megtapasztaljuk elménk azon belső, mélyebb rétegeit, amelyet a hétköznapok forgataga, stresszeink és feszültségeink elfednek előlünk.

A gyakorlás tapasztalata a belső csend, nyugalom, boldogság és stabilitás érzése, a meditációból pedig felfrissülten térhetünk vissza hétköznapi teendőinkhez. Stresszcsökkentő hatása mellett nagymértékben fokozza a teljesítményt is. A jobb teljesítmény egyrészt abból származik, hogy a TM hatására jobban kezeljük stresszeinket, így több kreatív energiánk marad bármely tevékenységünkre, másrészt pedig abból, hogy a gyakorlás során a teljes fiziológiánk optimális működésbe kapcsol. Mindez tudományos eszközökkel nagyszerűen kimutatható, és az optimális működés természetesen elért eredményeinkben is megmutatkozik. A Transzcendentális Meditáció az emberi teljesítményre gyakorolt hatását legjobban az agyműködésünkre gyakorolt hatásában tudjuk lemérni. Ha jól működik az agyunk (koherens agyműködés), jó képességeknek örvendhetünk: intelligensek, kreatívak vagyunk, gyorsan és jó döntéseket hozunk, etikusan viselkedünk, és képesek vagyunk a másokkal való együttérzésre. Ha azonban stresszesek vagyunk, az rányomja bélyegét az agyműködésünkre, és ezáltal teljesítőképességünkre is. A Transzcendentális Meditáció során nem csak stresszt oldunk, de az agyműködésünk is nagymértékben optimalizálódik.

Mérhető hullámok

Ha szakemberek EEG-készülékkel vizsgálják agyunk elektromos aktivitását a Transzcendentális Meditáció gyakorlása közben és utána, a következő változásokat figyelhetik meg:

brain agy Credit: unsplash
„Agyunk koherens módon kezd működni, ami azt jelenti, hogy a különböző agyi területek, amelyek egymástól függetlenül operálnak, és különböző feladatokat látnak el, összhangban kezdenek működni. Ezzel a jelenséggel erős kapcsolatban áll a növekvő intelligencia és kreativitás, az etikus viselkedés, és az érzelmi stabilitás is” – magyarázza a szakember.

Fokozott éberségre utaló Alpha 1-es agyhullámok dominálnak a prefrontális kéregben (a homlok mögött található területen), amelyet agyunk ügyvezető igazgatójának is szoktak nevezni (mivel övé a fő döntéshozatali szerep). Az Alpha 1-es hullám tapasztalati jellemzője: egyszerre éber és relaxált állapot – ezt éljük át meditáció közben.

Agyunk maximális hatékonysággal kezd működni, jellemzően csak akkor aktív, amikor konkrét feladata van, amikor nincs, pihen, vagyis nem észlelhető felesleges gondolati kattogás, amely által energiát veszítünk. Ezt a harmadik jellemzőt meditáció utáni szellemi aktivitásnál szokták mérni. A rendszeres Transzcendentális Meditáció gyakorlás olyan mértékben fejleszti agyműködésünket, hogy elérhetjük, vagy akár túl is szárnyalhatjuk a csúcsteljesítőknél mért értékeket.

„A TM-et tehát ezen okok miatt nagyszerű szervezetfejlesztési eszközként is használhatjuk, hiszen ha képesek vagyunk egy cég munkavállalóinak körében egyszerre hatékonyan csökkenteni a stresszt és nagymértékben növelni a teljesítményt, akkor vállalati szinten is sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Ezért is alkalmazzák egyre szélesebb körben az üzleti világban, hiszen mindenképpen versenyelőnyt jelent, ha magas szintű mentális stabilitással rendelkezik a humánerőforrásunk, ha jó értékeket mutat a munkavállalói elégedettség és a belső kommunikáció minősége”– fűzi hozzá Olgyay Ádám.

 

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!